Figyelmező, 1849. január - 1850. január (2. évfolyam, 1-142. szám - 3. évfolyam, 1-6. szám)

1849-08-01 / 101. szám

Bécsből a tegnap következő levelet kaptuk, melynek felvé­telére fel vagyunk szólítva :­­ Bécs, július 31. A magyarországi forradalom katonai erő­hatalommá­ nem sokára le fog verd­­elni. Ilogy azonban az így helyreállított békének állandósága is legyen, s jövőre nézve a vis­szaesés veszedelmének sikeresen eleje vétessék: szükséges, hogy a tévútra vezetett, hitükben megingatott, erkölcsileg megrongált tö­megek szellemileg is meghódítassanak; istent félni, s az ő szent nevében a polgári felsőbbségeknek szeretettel engedelmeskedni, és a törvényeket lelkismeretesen tisztelni, ismét megtanulják. Hogy ez leginkább a religia feladata, említeni sem szükséges. A kormány­nak tehát, ha hogy a dynastiai érdekeket szilárd alapra fektetni, a világbékét megmenteni, a kommunistikus és socialistikus irányzato­kat alaposan legyőzni, mint senki sem kételkedik, óhajtja, a klérus munkásságát kell igénybe vennie. Fájdalom­­ a föl­forgatás tana a kath. klérus kebelében is talált követőkre, a mi másként nem tesz egyebet, mint hogy a kath. klérus egy része, onnan a püspököktől kezdve egész le az utolsó falusi és kolostori személyzetig, szinte dekatholizáltatott. Mit te­kintve, ha azt akarjuk, hogy Magyarországban az egyház rendelte­tésének a polgárzat és dynastia irányában megfelelhessen, azt személyzetében haladék nélkül, a magasabb állásokat sem kimérve, úgy és akként szükség átalakítani, hogy a munkásságát és erejének kifejlését eddigelé gátolta­ elemektől saját kebelében megtiszuljon, különösen pedig a püspöki és érseki székek erélyes, belátó, körül­tekintő, tiszta jellemű, magukat kétszínű kaczérkodás által meg nem szeplősített, s az eszméért, mellyel képviselnek, halni is kész férfi­akkal töltessenek be. Az első magyar ministerium által érseki és püspöki méltósá­gokra kiszemelt férfiak, az egy Karneren kívül, milly kevéssé felel­tek meg ezen kellékeknek, tanúsítja a forradalom alatti maguk vi­­selete. Tudva van, hogy a magyarországi püspökök, érezve a vallá­sosság és erkölcsiség hanyatlását már az 1­9AZ/s idiki pozsonyi or­szággyűlés alatt tartottak az egyházi ügyekre vonatkozó magán tanácskozmányokat, mellyeknek igen igen dicséretes eredményét Fogarassy Mihály egy általa szerkesztett emlékiratban sajtó utján mutatta be a magyar világnak. A püspökök ezen tanácskozmányo­kat a pesti országgyűlés alatt is folytatták, m­ig nem ezen ország­gyűlés ő felsége által eloszlattatván, s a honvédelmi bizottmány el­nökével együtt proscribáltatván, a püspökök megyéikbe visszatér­tek s Pesten nem maradott más, mint épen az első ministerium által érseki és püspöki méltóságokra kiszemeltek közül négyen, tudnillik Hám, Lonovics, Jékelfalusy és Horváth. Ezek kezei közt az ennyire leolvadott tanácskozmány a honvédelmi bizottmánnyal szo­ros visszonyba került s egyenesen a forradalmi térre sodortatott. Közbejáró mozgatók Horváth és Jékelfalusy voltak. Miután pedig ezek Kossuth megbízásából Pestről eltávoztak, helyettük ama köz­lekedés és visszony föntartására a honvédelmi bizottmány B. I. alsóházi tagot nevezte ki, ki a tanácskozmányban valósággal meg­jelenvén, ott egy alkalommal előadta, miszerint a honvédelmi bi­zottmánynak az volna a kívánsága, hogy Lonovics Rómába menjen, a pápa ő­szentségét a kinevezett érsekek és püspökük praeconisati­­ojára, az ezentúl a magyar kormány által kinevezendők elfogadá­sára, s igy közvetve ugyanezen kormány elismerésére bírja, föl­szólítván ő szentségét arra is, hogy befolyásánál fogva a franczia sympathiákat a magyar ügy részére megnyerni iparkodnék, minek előmozdítása végett Lonovics Parisban is személyesen fordulna meg. Az így valóságos clubbá fajult tanácskozmány forradalmi állását mutatja már nem csak maga ezen, a kath. egyházi elveket illetőleg, természetelleni és gyalázatos viszony meg függés, hanem mutatja az általa a honvédelmi bizottmány kivonatára, a magyarhoni püspöki kar bitorolt nevének aláírása mellett, kiadott kettős okirat is; egyik pct. 25-dikóról a népet illető, mellyben a nép a haza védelmében­ lelkesülésre s áldozatok nem kímélésére, meg az elöl­járók (akkor Kossuth-kormány-biztosok) iránti engedelmességre fölszólittatik; — a másik pedig oct. 28—dikáról a felségéhez szóló, mellyben a király indirecte eskü­szegésről vádoltatik, s a felelős­ség terhe egyenesen a királyi trónra háriltatik, — azt nem is em­lítve, hogy a felnevezett négy férfiú oct. 8­ dika után is az ország­­gyűlési tanácskozásokban folytonosan részt vett, és Urunk Ferencz József ő felségének trónörököséül kijelentett el nem fogadását ott gépelyszerű­leg szentesítette. Windischgrätz b­g. megérkeztével a papsághoz és néphez ellenkező szellemű iratot intézvén, előbbi hibájokat helyrehozni igyekeztek ugyan, de egyszersmind önmagukkal magas méltóságukat igen megalázó ellemmondásba keveredtek. Fölszólítunk minden pár­tatlant, ítélje meg, valljon ezen volubilis eljárás és példa mellett nem kellett- e a jobb lelkű papságnak is szellemében megingattat­­nia? Valljon nem adtak- e a lázitóknak legalább némi plausibilis okot reá, hogy gaz­tetteiket azon okiratra hivatkozva szépíthessék? És lehetséges- e, hogy igy alul — fölül com­promittálva lévén, magas székeiket kellő tekintély­lyel elfoglalhassák, s kellő erélylyel, mint ez a jelen időben szükséges, betölthessék? S ezért Hám János primatialis méltóságról lemondván, helye­­zetét igen eszélyesen és egyszersmind n­dvesen is ítélte meg, s azon keresztényi resignationak, melly inkább maga kész bármilly vesztességet szenvedni, sem mint gyarlóságai miatt az egyház köz­javát s a dynastia ezzel összefüggésben lévő legszentebb érdekeit koczkáztatni, egyik nemes példáját gyakorolta. A katholikus egyház Magyarországon. A magyarhoni kath. papság a forradalom alatti magaviselete miatt megtámadtatok, és tagadni nem lehet, hogy a világi papságból többen, a szerzetesek közt pedig egy egész testület bizony igen bű­nös. Mi a positiv mal­it­iát menteni nem akarjuk. Vétek volna ez isten és az emberiség ellen. De a terranizált és terrorizált gyar­lóság, melly a fogalom­zavar és jellemgyengeség ezen korszakában, egy vérszopó tigris körmei közt jobb meggyőződésének ellenére Múlt félévi tiszt, előfizetőink kár­­pót­ásul ingyen kapják meg lapunkat jövő sept. 10-ig, csak tudassák nevü­ket bérmentesen a szerkesztőséggel. — A hirdetések kicsi betűs sor­­ára ö kr, p. E lap megjelenik, ideig­len heten­ként­­szór, ha kell, pótlékokkal. Előfizetési díjja, félévre, postán küldve 8 frt. helyben 7 frt. pengőben , fer­tályévre fele. Előfizethetni minden postahivatalnál, valamint a szerkesz­tőségnél a primási palota második emeletében. Pozsony, Szerda 101. Augustus 1. 184­9. (MÁSOD-ÉVI FOLYAM.)

Next