Figyelmező, 1839. január-december (3. évfolyam, 1-52. szám)
1839-08-13 / 32. szám
52 e gyesülnek azért, hogy Szolnokról Nagyváradra a’ kerülés vizen kisebb legyen, mint Csongrádiéi. Igen, ha a’ vizek ezután felfelé fognak folyni; de különben nem, mert Kun Sz.Márton és Öcsödnél a’ Nagy Körös’ vízszíne 3, 4 lábbal fekszik alább, mint a’ Tiszáé Czibaknál, egyenlő vízállást tevén fel, mint annak lenni kell. B. úr állítja, hogy részéről ezen nagy tárgy nagyon bőven van megvizsgálva; a’czibakházi példa azonban inkább ellenkezőt bizonyít, t. i. hogy általa ezen tárgy hanyagon és felületesen van megvizsgálva; különben illy képtelen javaslatot ,hogy a’ Körös folyók ezután a’ Tiszával Czibakházánál egyesüljenek, tennie nem lehetett volna. Ha a’ szolnoki utat közelebbi összeköttetésbe kívánja hozni a’ Körös’ vizével, ám húzhat a’ Tiszából Földvár vagy Czibakháza’ táján Öcsödnek a’ Körösbe csatornát, de azt egyenlő vízállás mellett nem a’ Körös, hanem a’ Tisza fogja táplálni, mi szerint nem a’ Körösök a’ Tiszába, hanem a’ Tiszának egy része fog Öcsödnél a’ Körösbe szakadni. Ezen észrevétel szerint, igazítsa meg, kérem, a’ Kolozsvártól Gréczig hajózható, országos nagy csatorna’ tervének, és a’ földszín ’s folyóvízügy’ oltalmi elvének rövid előadását. Öcsödtől, Békés vármegyében felfelé Boros-Jenőig, a’ Nagy, Hármas, Kettős és Fejér-Körös’ rendezése tenné a’ hajózást lehetővé. Ezen senki sem kételkedhetik, azt azonban létesíteni több, mint gyermekjáték. Békés vármegyében a’ Kettős , Fekete és Fehér egyesült Körös’, a’ Hármas-Körös’ ’s Nagy-Körösnek olly igen kigyódzó a’ folyása, hogy azt jelen állapotjában, ha a’ hajózásra alkalmas mélységgel bírna is , gazdasági tekintetből használni nem lehetne. Csongrádtól Békésig egy napi járó kocsiút; víz’ mentében, vontatva, bizonyára tizenkettő kivántatnék; áradások’ idején, e’ felett, mivel nagyobb részt partjain túl csap, a’ vontatás huzamosan mégis lenne akasztva. Itt tehát a’ kigyódzások’ átvágása ’s a’ partok’ feltöltése a’ hajózás’ elmellőzhetlen feltétele. Az átvágások’ sikerülése azonban, ha csak egész mélységben ’s szélességben nem ásatnak, nem reménylhető, ellentállván a’ föld’ szilárdsága, a’ csekély eset ’s elevenség, melly a’ Tisza’ gyakori árjainak visszahatása által még inkább csökken. A’ vontató út a’ partok’ emelése által sem eszközölhető czélszerűen, mivel ott, hol több vizek, úgymint a’ Berettyó, Sebes-Körös és Fekete- Körös’ vizei áradáskor összegyűlnek, egyoldalú szabályozás czéltalan sőt káros; ’s a* baj csak egy rendszeres, összefüggő, általános ’s összes szabályozás által háríttathatik el. Többet lehetne még e’ tárgyról szólni, de tartok tőle, hogy B. úr fenn nyilvánított hajlandóságomat a’ vízszabályozás iránt színleltnek fogja gondolni. Nem, valóban nem az! sőt csak kevéssel ezelőtt is épen a’ folyók’ hajókázhatóvá tétele’ nagy hasznáról külön értekeztem; és itt is az véleményem, mikép oda járuljon minden igyekezetünk, hogy a’vizek’ szabályozása, hajózási tekintetben is minél inkább ’s minél nagyobb kiterjedésben foganatba vétessék; ellenben bátran merem állítani, hogy ki olly nagy kiterjedésben mint B. javasolja, a’ czélt tíz év’ lefolyta alatt elérhetőnek vallja, az vagy honunk’ viszonyait nem ismeri, vagy azt kell hinnem, nem azon helyre vág a’ mellyre tekint. A’ mi illeti az egészen újra ásatandó csatornát Boros Jenőtöl kezdve Szathmár-Németiig, a’ Fejér, Sebes, Fekete-Körös, a’ Berettyó és Szamos’összeköttetésére , annak eszméje valamint nem új, úgy kivitele is, ha pénz van, kétségkívül lehetséges. De itt az a’ kérdés : mi lesz az osztalék ? Bátran kimondom: kevesebb a’ semminek, mert vájjon mellyik az az áru vagy temesztmény a’ nevezett vonalon, mellynek szállítása csak kissé nagyobb mennyiségben, teszem Arad, Bihar, Szathmár vármegyében, lehetne reménythető. Fa, búza, bor, gyapjú, dohány, aszú szilva, mészkő, stb. stb, itt is, ott is bőségben vagyon ’s így e’ megyék egymásra nem szorúlnak; ’s még eddig nem olly kényes szájuak lakóik, hogy egy kis különböző ízért, a’magyaráti, ménesi bort a’ diószeghi, székelyhidaival, a’ glogováczi dohányt a’paptamási v. félegyházival, a’ sikulai híres almát Aradban a’ tiszaháti kormos almával stb felcserélni óhajtanák. Hogy ezen csatornának jótevősége, úgy mond B. úr, az egész magyar hazának minden szögletébe eljutand, azt a’kereskedésnek kölcsönössége hozza magával. Példáúl, ez lettdolog (factum), hogy Pesten egy öl tüzelő hasábjának közép ára 10 step. Ezen drágaságot mindenik szenvedi, kinek Pesttel dolga van , még a’ fatermesztő is, mivel Pestnek el kell