Figyelmező, 1839. január-december (3. évfolyam, 1-52. szám)

1839-10-29 / 43. szám

711 712 tetősben“ ő már mindent megtett, mit tőle várhatni ’s mit rész lábon álló ügyének gyámolítására, vagy inkább takargatására, tehetett. Várjon tehát a’ feleletre, kinek tetszik, én inkább felmentem annak terhe alól; úgy is tudom, hogy azon állítása, mint ha a’ Duna’ víztükre Budapestnél 10 lábbal alább fogna szállani, korántsem alapszik vízmívi adatokból keletkeztetett számolásokon , hanem puszta ráfogás, melly neki akkor, midőn a’ Dunaszabályozás’ szükségéről szólott , a’ közönség’ kecsegtetésére ’s a’ szabályozás minél kivánatosbbá tételére hathatós motívumul szolgálni látszott. De a’ czél nem szentesíti az eszközöket. Ezen állítását mindazáltal a’ körülményekről csak némikép értesített helytelennek találja. A’ dolog ekkép áll. Budapesttől lefelé a’ Duna mintegy 16 mérföldnyire egyenes irányt tart, melly közben átvágásnak helye nincs, ’s a’ szabályozás a’folyam’ concentratiójában állhat csak, mellyel nem a’ víz’ tükrét alább szállítani , hanem a’ folyónak illő mélységet szerezni, ’s ez által a’ veszedelmes jégdugulások’ okát elhárítani czélunk. Duna-Patajtól lefelé igenis számos átvágások foghatnak helyt, mellyek’ létesítésével a’ Duna’ tükrének alább szállítása azon környékben kétségkívül eszközölhető , de nem olly mértékben , hogy e’ nagy távolságra visszahatását, mellynek bizonyos határa vagyon, szembetűnőleg éreztethetné. A’ Duna ’s Tisza köztti csatorna’ létesítésénél tehát a’ folyam’ változtatására ügyelnünk nem kell, sőt bizonyos, hogy B. úrnak a’ levegőből kikapott hypothesise nem vezetne egyébre, mint a’ vállalatnak néhány millió forinttali megterheltetésére. Egészen máskép áll a’ dolog az „Országos nagy csatorna’ egyéb részein“. Hol Beszédes a’ Fehér-, Fekete- Sebes- Körös, Berettyó ’s Szamos’ vizeit folyó csatornával gondolja összeköthetni, ott előre meg nem határozható változások történhetnek ezen rendetlen folyók’ szabályozása által, mellyeknek esete igen tetemes; ’s a’ melylyek malomgátok , régi hídoszlopok’ maradványai, dőlt fák, fatuskók, zátonyok stb által a’ legvadabb állapotba helyheztetvék. Kétségen kívülivé teszik azt a’ mérések, ha a’hely’ színén szerzett tapasztalásomból nem tudnám is. Ott tehát folyó csatornát húzni technicai tekintetben is filius ante patrem. Helyeslenünk kell tehát az „Alföldi levelek“ írója’ e’ szavait: „Vizeink nagyobbára Duna és Tiszába, ezek pedig egymásba folyván, itt minden egybefügg. Az egy helyen történt hiba, bal fogás, visszahathat az egészre. Az egy helyen becsúszott rész a’ más helyen szükséges jót lehetetlenné teheti. Ha valahol, ezek közül szükséges egység a’ felfogásban stb. Melly egység’ felfogásához , szabad legyen hozzá tennem, csak a’ vizek’ ismerete, ’s ez utóbbira a’ folyókat tárgyazó mérési előmunkálatok vezethetnek. A’ fő nehézség, melly a’ vízszabályozások’ munkába vételét leginkább gátolja, politicai ,’s financziális természetű. Több példával tanúsíthatnám ezt, de szakom’ körében kívánván maradni, értekezésem’ befejezéséül csupán a’ mérnökök’ mostani helyzetére óhajtom a’ tisztelt olvasó közönséget figyelmeztetni, mellynek a’ köz munkákra igen káros a’ hatása. Midőn két nemes megye közti vízszabályozási kérdés forog fenn, az organon technicum, a’ mérnök, csak igen ritkán van egy véleményben szomszéd megyei szaktársával, mi könnyen azon gondolatra vezetne, hogy a’ új megyékben különféle hydraulicai elvek divatoznak. ’S mi ennek oka? Úgy vélem az, hogy a’ mérnök nem mindig meggyőződését vallja, hanem bizonyos érdekek’ képviselője; ő színész, ’s szerepe olly különféle, mint az érdek, mellyet pártolnia kell. Azonban mostani függő ’s bizonytalan helyzetében mit is tehet egyebet? Senki sem kívánhatja, hogy a’puszta igazságért létezését koczkáztassa! Ő, ki conventionatusa a’ vármegyének! ’S a’ mi theoretice és ethice nem áll, practice, fájdalom, igen is áll. Egyébiránt is a’ megye’ mérnökének a’ dolog’ természeténél fogva irtózni kell a’ közmunkától, mert az egész baj, a’ munka’ felügyelési terhe az ő vállaira nehezedik, a’ nélkül, hogy fáradságáért jutalomra tarthatna számot. Saját érdeke tehát úgy kívánván, inkább az ügy’ elmellőzésére mint emelésére fogja befolyását gyakorolni; ’s ha ez utóbbit a’ nagyobb számnál fel nem tehetnők is, a’közönösséget a’ tárgyhoz járulásban minden esetre feltehetjük. Szükség volna tehát a’ köz érdekkel, a’ czél’ bizonyosabb elérése végett, a’ mérnök’ érdekét is összekapcsolni; hosszabb kiküldetésekben ’s különösen vizszabályozási munkáknál töltött idejére illendő napdíjt kellene rendelni, hogy ott örömmel munkálkodhassék, ’s ne legyen kénytelen úrbéri mérésekben vagy más magányos munkák’ vállalatában szükségeinek kielégítését keresni a’ közmunkáknak bizonyos elhanyaglásával. De elég erről: sapienti pauca. Vásárhelyi Pál. ELŐFIZETÉSI FIGYELMEZTETÉS. Tisztelt olvasóinkat, kik a’ jövő félévre kettős lapjainkat itt helyben megrendelni szándékoznak, figyelmesekké tesszük a’ közelítő pesti vásári alkalmakra, mellyek által legkönnyebben teljesíthetik szádékaikat. Lapjaink’ kiadó hivatala Zöldfa-utcza, Jankovics-ház, 267. sz. 1. emelet. — A’ folyó évnegyedre is fogadtatik el előfizetés. It nyomatik Budán a* magyar kir. egyetem betűivel.