Figyelmező, 1840. január-december (4. évfolyam, 1-52. szám)

1840-05-05 / 18. szám

AZ EGYETEMES LITERATI­RA’ KÖRÉBEN. Kiadó szerkesztők SCHEMEL,, VÖRÖSHARTY, szerkesztő társ RAJZA.. ------------------- "HUC NEGYEDIK ÉV lm---------------­Pesten. Május* 5. 1816. ig. szám* Tartalom. Hazai literatura. Ferge István’ Meséi és Költeményei (Kramarcsik). — Tarczy’ Termé­szettana és Népszerű Égrajza. Folytatás­­Warga János).—Visszaigazítások. Orosz mint theologus (­Sárkány). HAZAI LITERATURA. Költészet. Erkölcs nemesítő mesék és eredeti köl­temények, Ferge István által. Pesten, nyomt. Trattner­ Károlyi betűivel. 1839. 81. (90 és J 104 l. Fűzve ára 24 ep. Hogly az oktató költészet, minden nemei­vel ’s formáival, literaturánk’ mezején igen el­­hanyagoltatik, már a’ Figyelmező is panaszo­san említé. ’S ezt az elh­anyaglást eléggé saj­nálni nem lehet, ha meggondoljuk milly hat­hatós befolyással lehetne annak kiművelése az egész nemzet’ kifejtésére. De még sajnosabb az, hogy a’ gyermeki és ifjúkorra egyáltalában olly kevés figyelemmel vannak íróink, nem csak a’ költészetben, de a’ szorosabb értelem­ben vett tudományokban is. ’S e’ pontban még rosszabbul állanánk, ha Marczibányi Lajos’ jutalma literaturánkat két jeles kézikönyvvel nem ajándékozza meg, melly mesternek és ta­nítványnak czélirányos segédforrást nyújt, mellyböl mindegyike meríthet. — Van ugyan egy kettő, ki e’, nem mondom érdemlett jutal­mat , de sokszor csak méltánylást is alig nyúj­tó pályán dicséretes szorgalommal munkás, de mit tehet egy kettő ott, hol a’ felébredt nem­zet többek’munkáját kívánja. Érzik e’ szegény­séget a’ nevelők ’s tanítók, kik idegen forrá­sok nélkül sehogy sem boldogulhatnak, minek szomorú következése az, hogy ha német vagy tót ajkúak, ’s a’ nemzeti nyelvben járatlanok, vagy legalább szellemébe nem avatottak, azzal irgalmatlanul bánnak, ’s magyarosított német­séggel vagy szlávsággal gyötrik a’növendéket, ez pedig a’ nemzeti nyelv’ elh­anyaglásával fi­zeti tudományos ismeretit. Szinte különös, hogy épen ez a’ mező, mellynek nemzetiségünkhöz mért kiművelésétől egyedül lehet biztos józan nemzeti haladást várni, olly keveseket látszik érdekelni. Azért, legalább reám nézve,minden az ifjúság’ nevelésében talán használható mun­ka’ megjelenése örvendetes tüneményes meg­szerzésére szívesen áldozom csekély jövedel­mem’ egy részét. Reményemben sokszor csalat­­kozom; de mondhatom soha kevesbbé nem elégí­tett ki bármi tárgyú vagy tartalmú könyv, mint Ferge István­ előttem fekvő „Erkölcsnemesítő meséi és eredeti költeményei“. A’ mese egyszerű köntös alatt nagy élet­gyakorlati igazságokat rejt, ’s magát, Florian szerint, bohó külsejével az együgyünél, bölcs tartalmával a’ bölcsnél bebiszelgi, menedéke a’ száműzött igazságnak, ’s így az erköltsiségre nézve csak jó hatású lehet. Mi jeleset lehet a’ nemben adni, eléggé tanusíták a’ kedélyes gö­rög meseköltőtöl kezdve az álnevű S­z­i­lá­gy­ig sokan, ’s köztök magyarok is. ’S ki ne szeret­né magát költő által bevezettetni a dalok ho­nába? az érző kebel’ harmoniás kiömlése kit ne 18

Next