Figyelő, 1971. január-június (15. évfolyam, 1-26. szám)
1971-05-12 / 19. szám
Nemzetközi kapcsolatok Lengyel delegáció tárgyalt a Csepel Autógyárban. — A Veszprém megyei vaszari Hunyadi Tsz küldöttsége Norvégiában folytatott üzleti tárgyalásokat. — Zala megyei bútoripari szakemberek tanulmányozták Jugoszláviában a Novo Gorica-i bútorgyárat. — A Kisalföldi Autójavító Szövetkezet két szakembere tapasztalatcserét folytatott a Skoda Művekben. — Bálla Sándor, az Ikarus üzemvezetője Jugoszláviában járt tanulmányúton. — A pozsonyi Dimitrov gyár delegációja Peremartonban, az Ipari Robbanóanyagárugyárban tárgyalt. — Az NDK-ban, Magdeburgban és Berlinben tanulmányozta a peremartoni Ipari Robbanóanyagárugyár küldöttsége a növényvédő szerek gyártási technológiáját. — Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület dorogi csoportjának 35 tagú küldöttsége a csehszlovák Handlovában tanulmányozta a bányaművelést. — Pécsett folytatott tárgyalásokat A. Mohár, a jugoszláv vitrovicai bútorgyár igazgatója. — Berts Géza, a Csepel Autógyár értékesítési osztályának vezetője Jugoszláviában járt tárgyaláson ját programját a IV. ötéves tervben végrehajtandó textilipari rekonstrukcióhoz is. 1975 végéig 300 millió forintos beruházást szándékozik végrehajtani, amelyhez a kínált kedvező versenyajánlat alapján sikerült 250 millió forintos preferált bankhitelt szerezni. A fejlesztés a számítások szerint 860 millió forintra, tehát mintegy 50 százalékkal növeli a vállalat termelését az igen keresett kötöttárukból. A fejlesztési program építési hányadának csökkentése végett a vállalat Debrecenben megvásárolta a gördülőcsapágygyár régi telepét, amelyet minimális átalakítással igen gyorsan alkalmassá tud tenni saját céljaira, s így a debreceni gyáregység termelése a jelenlegi évi 160 tonnáról 1975-ig legalább 280 tonnára növekedhet. A II. energetikai gépgyártási konferenciát június 8—12. között Budapesten, a Technika Házában rendezi a Gépipari Tudományos Egyesület és az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület. Az ötnapos tanácskozáson — melynek célja az energiagép-gyártás különböző területein elért eredmények ismertetése — a következő szekciókban hangzanak el előadások: 1. gőz-, gázturbinák és azok segédeszközei; 2. gőzfejlesztők és segédberendezések; 3. hőszolgáltató és egyéb energetikai berendezések, valamint az energiagép-gyártással kapcsolatos általános kérdések. A fémszerkezetek az építésben egyre nagyobb jelentőségre tesznek szert, ezért egyik legfőbb hazai termelőjük, a Fémmunkás Vállalat évről évre gyorsuló ütemben növeli termelését. A vállalat gyártmányainak és szolgáltatásainak értéke tavaly 979 millió forint volt, csaknem 30 százalékkal több, mint a megelőző évben. A termelési érték az idén már átlépi az 1 millárd forintos értékhatárt. A Fémmunkás Vállalat újszerű szolgáltatásként fővállalkozói szerepet vállal az olyan építkezéseken, amelyeken az acél- és alumíniumszerkezetek felhasználása dominál. Tavaly például fővállalkozóként építette fel a Simontornyai Bőrgyár 6000 négyzetméter alapterületű gyártócsarnokát, továbbá az AFIT 16 autómosó állomását. A fővállalkozói tevékenység a vállalat egész termelésének értékében máris több mint 10 százalékkal szerepel, s a következő években tovább fog emelkedni. A vállalat társvállalkozóként kíván részt venni a könnyűszerkezetes építési program megvalósításában. öt más vállalattal együtt társulást alakított évente mintegy félmillió négyzetméter alapterületű könnyűszerkezetes építmény kivitelezésére az angol Conder-rendszer alapján, s e társulás részt vesz a könnyűszerkezetes programhoz kapcsolódó állami támogatás, illetve hitelpreferenciák elnyeréséért indított versenypályázaton is. A közös terv megvalósításában a Fémmunkás Vállalatnak fontos szerep jut, mert a könnyűszerkezetes épületek anyagának mintegy fele fémből készül majd, s a társulás által megvásárlandó angol licenc díjának devizafedezetét is a Fémmunkás korszerű gyártmányainak exportja teremti meg. A felsőruházati kötöttáruk gyártásában az évi termelési értéket tekintve az ország legnagyobb termelőjévé nőtte ki magát a Budapesti Finomkötöttárugyár. A vállalat 1963-ban alakult a zuglói és a rákospalotai kötöttáruüzemből. Azóta Debrecenben és Balassagyarmaton egy-egy új telephelyet hozott létre és a sokirányú fejlesztéssel termelése csaknem kétszeresére, évi 560 millió forint fölé emelkedett. A termelés minőségi mutatóinak fejlődésére jellemző, hogy 1963 óta a létszám csak 50 százalékkal nőtt, a szintetikus fonalak felhasználása az akkori 5 százalékról tavaly már 57 százalékra emelkedett, az export értéke pedig az akkori 131 millió forintról 200 millióra. A BFK az elsők között dolgozta ki ma 2 nnnnnnn A csőszerelő munkák iránt az építőiparban egyre nagyobb a kereslet, mert a hagyományos víz-, gáz- és központifűtés-szerelésen kívül — különösen az ipari beruházásokon — szaporodnak a légtechnikai (klíma- és szellőzőberendezés) szerelési feladatok. A növekvő igények arra késztetik az ország legnagyobb ilyen jellegű vállalkozóját, az ÉVM-hez tartozó Csőszerelőipari Vállalatot, hogy gyorsítsa termelésének mennyiségi és műszaki fejlesztését. A vállalat tavaly már 1,3 milliárd forint termelési értéket ért el, 7,5 százalékkal többet az előző évinél. Generálvállalkozóként maradéktalanul teljesítette kötelezettségeit többek között a Kispesti Fűtőerőmű, a székesfehérvári Ikarus-gyár, a Kiskörei Vízlépcső és a Dunai Kőolajipari Vállalat építésében, továbbá több mint 3 és fél ezer lakás csőszerelési munkáinak elvégzésében. A IV. ötéves tervben a termelési érték a vállalati elgondolások szerint évi 2 milliárd forintra növekszik. Ezen belül — a megrendelők igényeihez alkalmazkodva — még gyorsabb ütemben nő a csőszerelőipari termékek előregyártása: a jelenlegi évi 85 millió forintról 200 millió forint fölé. Ennek érdekében a vállalat nemrég 10 millió forintos beruházással új csarnokot épített lőrinci előregyártó telepén. Új termékként nagy sorozatban készül a könnyűszerkezetes építkezésekhez úgynevezett vizesblokkok készítésére, azaz olyan könnyűsúlyú panelek előregyártására, amelyek tartalmazzák egy-egy épületrész összes csővezetékét, s könnyen csatlakoztathatók egymáshoz. Növényvédelmi gépesítési napokat rendez június 9-én és 10-én Debrecenben közösen a Gépipari Tudományos Egyesület, a Magyar Agrártudományi Egyesület, a Debreceni Agrártudományi Egyetem, a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet, a Hajdú-Bihar megyei AGROKER Vállalat és a Budapesti Mezőgazdasági Gépgyár. A kétnapos tanácskozáson előadások hangzanak el a növényvédelem fejlesztési irányairól, a külföldi országok növényvédőgép-gyártásáról, és bemutatják a Budapesti Mezőgazdasági Gépgyár növényvédő és gyomirtó berendezéseit. SZALÁMIKARRIER (Folytatás az 1. oldalról) pengőről 6—8 pengőre szökött — a téliszalámi kifogyott. Az idényszerű forgalmazás, és árának hullámzása a háború előtti termelési technológiából fakadt. Nyáron nem tudtak téliszalámit gyártani. Azóta szalámigyártóink ezt is megtanulták. A légkondicionált, és hűtött szalámigyárban — amelyben a hőmérséklet nyáron sem haladhatja meg a plusz 15 fokot — egész évben folyik a gyártás. A téliszalámi gyártása szigorú technológiai fegyelmet követel. Emiatt nem tudnak máshol magyar minőségű téliszalámit gyártani. Ez egyik oka viszonylag magas árának is. Egy kg szalámi ára — éves átlagban — a felszabadulás előtt egyenlő volt 4 kg sertéshús árával; jelenleg a téliszalámi árszintje ennél alacsonyabb. A magyarországi árszínvonal alacsony volta akkor is nyilvánvaló, ha tudjuk, hogy pl. Nyugat-Németországban kilója 20—24 márka. Érdemes fejleszteni. Mindezt húsiparunk vezetői nagyon jól tudják, éppen ezért távlati tervükben azt irányozták elő, hogy az ország szalámigyártását 1985-re megkétszerezzék, vagyis a jelenlegi 8600 tonnáról 18—20 ezer tonnára emeljék. A szegedi szalámigyár vezetői már kidolgozták fejlesztési tervüket. (Szalámit két gyárban, a budapestiben és a szegediben gyártanak.) A mostani év mintegy 5 000 tonnás termelési kapacitásukat a IV. ötéves terv végére Szegeden szeretnék megkétszerezni, tízezer tonnára emelni, s ebből a célból még egy, a maival egyenlő kapacitású új gyárat építeni. Ez a terv még csak szándék, amelynek elfogadása és megvalósítása a beruházási lehetőségektől és a kormány közeli hetekben meghozandó döntésétől függ. De szabad legyen ennek a szegedi tervnek a közgazdasági megítéléséhez néhány érvet felsorakoztatni. Az első érv: a hazai fogyasztók szalámi szükségletét a mai áron az iparmag nem tudja kielégíteni. A termelés bővítése tehát a szükséglet oldaláról indokolt. A szalámi emellett a magyar élelmiszergazdaság egyik legjobb exportcikke. Nos, a szegediek fejlesztési terve komplex gyárat javasol, amelyben a szalámiüzem mellett, önálló vágóhíd, hús- és kolbász-, felvágott- stb. üzem is működne. A terv megvalósítása sokba, mintegy háromnegyed milliárd forintba kerül. Dehát megéri. Ez a beruházás a évek során — mint minden magyar szalámigyáré — megtérül. A jelenlegi ötéves tervidőszakban a sertéstenyésztés legalább 30 százalékkal növekszik. A termelés vertikalitásának teljessé tétele feltétlenül szükségessé teszi a húsfeldolgozói kapacitás bővítését is. A szegediek azzal is érvelnek, hogy egy meglévő gyár mellé építeni az újat olcsóbb, mint az építkezés és a termelés meghonosítása új helyen. Figyelemre méltó érv. Ez persze nem zárja ki még egy, teljesen új gyár, más helyen történő felépítését. Szalámigépgyárunknak szép a jövője. L. M. __ non 1H62JJMagyar gazdasági napok az NDK-ban Nyolcadik alkalommal rendez külföldön magyar gazdasági napokat a Magyar Kereskedelmi Kamara bel- és külföldi partnerszervezeteivel: London (1967), Helsinki, Belgrád, Zágráb, Szarajevó, Párizs (1968), Prága, Pozsony, Bécs (1969), Düsseldorf és Zürich (1970) után az idén június 7. és 11. között az NDK fővárosa, Berlin és Magdeburg látja vendégül azokat a magyar szakembereket, mérnököket, tudósokat, akik iparáguk, vállalatuk fejlődéséről, a gyártmányfejlesztésben elért legújabb eredményeikről számolnak majd be a német kollégáiknak. Magyarországnak a Szovjetunió után az NDK a legnagyobb kereskedelmi partnere. Magyarország is az előkelő negyedik helyet foglalja el az NDK külkereskedelmi partnerei sorában. A forgalom dinamikus fejlődése ellenére — 1966—70 között évi átlagban 12—13%-kal nőtt — még számos területen van kiaknázatlan lehetőség. Ezek feltárását hivatott elősegíteni a Magyar Kereskedelmi Kamara és az MTESZ által rendezett előadássorozat is. A rendezvényen elhangzó 19 előadás főként olyan területeket érint, amelyeken az elkövetkező években fokozni kívánjuk az együttműködést, ill. növelni a szállításokat. A szakmai előadásokat a rendezvény ünnepélyes megnyitóján dr. Hetényi Istvánnak, az Országos Tervhivatal elnökhelyettesének és a Magyar—Német Gazdasági és Műszaki—Tudományos Együttműködési Bizottság elnökhelyettesének előadása előzi meg, címe: „A magyar— NDK gazdasági kapcsolatok és a IV. magyar ötéves terv”. A rendezvény fővédnöke Tímár Mátyás miniszterelnök-helyettes és Wolfgang Rauchfuss, az NDK Minisztertanácsának elnökhelyettese, valamint Kallós Ödön, a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke és Rudolf Margott, az NDK Külkereskedelmi Kamarájának elnöke lesz. A hatékonyság témája nem hiányzott a magyar szakszervezetek XXII. kongresszusán elhangzott felszólalásokból sem. A SZOT írásos és szóbeli beszámolója, de a 700 küldött alapos és érdemi vitája olyan összefüggéseket is feltárt e manapság gyakran használt kifejezéssel kapcsolatban, amelyek rendszerint háttérben maradnak, pedig a hatékonyság tartalmi, lényegi részét alkotják. Az ugyanis közismert és elfogadott, hogy a szocializmus teljes felépítésén munkálkodva a fejlődés új, de igen nehéz szakaszához érkeztünk. Eljött az ideje, hogy a szükségszerű követelményeknek megfelelően a gazdasági fejlődés intenzív útjára térjünk át. A negyedik ötéves tervben éppen ezért a nemzeti jövedelem tervezett növekedésének lehetőségét elsősorban a munka magasabb termelékenysége biztosítja. A létszámnövelés egyre nehezebb és megoldhatatlanabbá válik. Így hát a hatékonyság növelésének elsődlegessége természetes. A gyártmány- és gyártásfejlesztés gyorsítása nyilvánvalóan kulcskérdése gazdasági fejlődésünknek, nélkülözhetetlen eszköze a termelékenység növelésének. Ám mindez csupán szűkített értelmezése a hatékonyság javításának, növelési lehetőségeinek. Aoszszabb időszakot tekintve azonban a ma leghatékonyabbnak tűnő beruházás sem hoz megoldást, ha nem jár együtt a munka- és üzemszervezés korszerűsítésével, a munkakörülmények rendszeres és állandó javításával. A dolgozókról való gondoskodás, a kedvező üzemi légkör biztosítása nem ellenpólusa, hanem elválaszthatatlan része a hatékonyság növelésének. S bármennyire is gyors „felfutást” ígérő egy-egy műszaki intézkedés, korszerűsítés, technológiaváltozás — mint beruházás — mégsem hoz és nem is hozhat tartós javulást a munka hatékonyabbá válásában, ha nem támasztják alá meglehetősen lassú kifutású, de mégis nélkülözhetetlen szociális és emberi tényezőkkel. S a SZOT XXII. kongresszusán éppen e szélesebben, teljesebben értelmezett hatékonyság kapott teret a vitában. E felfogásnak azonban a szervezett dolgozók fórumáról el kell jutnia a gazdasági vezetők széles rétegeihez is. Csakis így szűnhet meg, hogy a lehetségesnél is vontatottabban haladjon továbbra is a munkaszervezés fejlesztése, a hatékonyabb munkára alkalmas üzemi légkör kialakulása. A gépesítés, a technológia fejlesztése, a zavartalan munkavégzés feltételeinek biztosítása nélkül, a törzsgárdatagok eddiginél sokkal nagyobb anyagi és erkölcsi megbecsülése nélkül csupán kezdeti félintézkedéseknek tekinthetők a hatékonyság növelése érdekében. Bármennyire furcsán, vagy szokatlanul hangzik ma még az egyoldalú, szűk ökonómiai szemlélet képviselői számára, tudomásul kell venni, hogy a hatékonyság hosszú távú, tartós növelésének nem elhanyagolható tényezője az ember. A termelő, dolgozó közösség emberek együttese és az „emberi beruházások” tétele nem ellenpontja, hanem nélkülözhetetlen része, elválaszthatatlan oldala a hatékonyság javításának. Nemzetközi konferencia A Manegement Centre Europe ebben az évben június 15—17 között Budapesten a Duna Intercontinental szállóban tartja — ezúttal IV. — konferenciáját a kelet-nyugati kereskedelemről. A konferencia fő referátumát Jean-Jacques Servan-Schreiber francia képviselő, az „Amerikai kihívás” című világsikert aratott könyv szerzője tartja. A konferencián magyar részről Fekete János, a Nemzeti Bank elnökhelyettese és Rédei Jenő, a Konjunktúra- és Piackutató Intézet igazgatója tart korreferátumot. FIGYELŐ, 1971. MÁJUS 12.