Figyelő, 2004. szeptember-december (48. évfolyam, 40-53. szám)

2004-11-11 / 46. szám

CÉG+PIAC Hat és fél milliárd dollár sze­mélyes vagyont gyűjtött össze eddig Lakshmi Mit­tal, az indiai születésű brit üzletember azzal, hogy ré­gi, lerobbant acélgyárakat vásárolt föl Algériától kezdve Lengyelor­szágon át egészen Mexikóig. Ért is hoz­zá, hogyan élvezze a siker gyümölcsét. Áprilisban 128 millió dollárért vett ma­gának egy 12 hálószobás neoklasszicista palotát London előkelő Kensington ne­gyedében. Két hónappal később lánya esküvője alkalmából ezer embert látott vendégül Párizsban és környékén. Az egy hétig tartó mulatság a hírek szerint 50 millió dollárba került. HÉTBŐL NÉGY. Az 54 esztendős Mittal mindazonáltal a leginkább továbbra is új acélgyárak vásárlására szereti költeni a pénzét. Október végén úgy döntött, létrehozza a világ legnagyobb, 31,5 milli­árd dolláros éves árbevételű acélipari csoportját. Az ügylet első lépéseként egy 13,3 milliárd dolláros fúzióval egye­síti két európai vállalatát, az Ispat Inter­­nationalt és az LNM Holdingst, majd a Mittal Steel néven létrejövő új társaság 4,5 milliárd dollárért bekebelezi az ame­rikai International Steel Groupot (ISG). Ez utóbbi a Wilbur J. Ross befektető ál­tal felvásárolt és modernizált Betlehem Steel és LTV cégeket foglalja magában. Amint az ISG-t is megszerezte, a Mittal Steel birtokában lesz az ezredfordulón még önálló vállalatként létező - és küsz­ködő - hét legnagyobb amerikai acél­gyár közül négy: a Betlehem, az LTV, a Weirton Steel és az Ispat Island Steel. Ágazati bennfentesek szerint a hatósá­gok engedélyezni fogják az ügyletet, amely így már jövő áprilisra lezárulhat. Mittal húzása minden bizonnyal újabb konszolidációs hullámot indít el a glo­bális acéliparban, ahogyan a riválisok, köztük a pillanatnyilag még világelső lu­xemburgi Arcelor és a második helyen álló dél-koreai Posco megpróbálják majd terjeszkedés révén utolérni a Mittal Steelt. Az amerikai feldolgozóipa­ri vállalatok számára ez aggasztó lehet, hiszen a koncentrálódás nyomán gyen­gülhet áralku-pozíciójuk. A Mittal szem­pontjából a nagy kérdés az, hogy miután oly sikeresen állított talpra elöregedett acélgyárakat a fejlődő országokban és a volt szovjet blokkban, vajon hogyan bol­dogul a sokkal kompetitívebb amerikai piacon. Lakshmi Mittalnak eddig szinte az ösz­­szes üzleti lépése bejött. Akárcsak Ross, ő is szívesen vállal nagy kockázatot, és be is tudta bizonyítani, hogy igenis lehet nagy pénzeket csinálni egy hagyomá­nyos iparágban is. Ahol csak eladásra kí­náltak acélgyárakat, ő vásárolt, kiépítve egy zömmel európai, afrikai és latin­amerikai érdekeltségekkel rendelkező globális óriásvállalatot. A folyamatosan növekvő konszern egyre nyereségeseb­bé is vált, részint mert nagyságának MEGAFÚZIO AZ ACÉLIPARBAN Óriáskohó Mittal Steel néven a világ legnagyobb acélipari vállalata van születőben. LAKSHMIMITTAL Megállíthatatlanul. ■ GQ^ 48 FIGYELŐ 2004. november 11-17.

Next