Fillértár mindennemű közhasznú isméretek terjesztésére 1835-1836 (2. évfolyam, 1-51. szám, Pozsony, 1835)
1836-02-13 / 51. szám
Czélja az életre megkívántaté ’s valóban hasznos tárgyak’ közlése, és tudományos oktatás. Megjelen minden szombaton. Előfizethetni reá a’ kiadás’ helyén kivül minden posta- hivatalnál, könyvárosoknál’s vidéki beszedőknél , kik aztán a’ példányokat is kiosztják, minden nemű közhasznu isméretek’ terjesztésére. Ára az egész évi folyamatnak valami 110 kőmetszésű’s külön hozzá csatolt képpel a’ beszedőknél csak 5, a’ könyvárosoknál 5 for. 36 kr., postán pedig nyomtatott czím alatti elküldéssel 6 forint p. p. Esztendő’ végével csinos boríték járuland hozzá a’ foglalat’ lajstromával. 51 Második évi folyamat. (Február’ 13-kan 1836-) Pesti magyar színház. Nem öröm é s érdek nélkül szemlélénél minden igaz honfi mai képeinket, mellyek a’ magyar állandó színház’ rajzait előterjesztik. Ezen ízletes épület már szépen emelkedik ki fundamentumaiból, jövő őszig fedél alá kerülend , ’s így hihetőleg már 1837-ki télen készen fog állani, a’ buzgó együttmunkálásnak és álhatatos hazafiságnak ragyogó emléke. Miután több évek előtt a’ magyar játékszini czélra egybegyült tőke a’ színház’ helyének vásárlására, az épület’ emelésére, minden szükségesekkel ellátására ’s egyéb hasznos elrendelésekre elégtelennek találtatott, ’s ennek következésében a’ már e’ czélra megvásárlótt telek ismét eladatott, a’ magyar állandiiszinház’ ügye több esztendeig gyámólítás nélkül sorvadozott, noha a’ honi játékszínre időről időre nevezetes áldozatok tétettek egyes hazafiak ’s egész közönségek által. Uj életre ébreszték azonban a’ már már elhalni készült tárgyat is. Pest vármegye' rendess tisztikarta, kik 1831-ben örök dicsőségükre való buzgalommal az ügyet újra felfogván , áldozatot áldozatra halmoztak, úgy, hogy már biztos reménnyel lehete a’ már régen óhajtott czél’ elérését várni — Az e’ tárgy feletti tanácskozások közt megkéretett gr. Széchenyi István, hogy ismert hazafisága’ ,s jeles tapasztalásai’ következésében írjon javaslatot, melly szerint hazailag és hathatósan újonnan indulna az ügy. — Irt is a’ gróf egy „Magyar Játékszínről“ czímű könyvet, a’ mellyben azonban nem annyira az találtatik, mint kelljen állandó színházat emelni ’s elrendelni, mint inkább mikép lehetetlen, hitelünk’ mostani állása mellett, minden áldozatokkal is ily vállalatot létre hozni, ha csak az aláírókért valamelly bécsi bankier vagy becsületes zsidó nem kezeskedik. — Ezen könyv, melly a’ grófnak ön vallassa szerint: „annyi keserrel tele, oly fagyasztólag ’s a’ legszebb reményeket gázolva“ íratott, úgy hogy „meglehet, sőt hihető: többé nem írja, ha 1832-ben ismét viszaállítatik“ — számos hazafit minden reménytől megfosztott, kik az igen elmésen előadatoknak teljes hitelt adónak. — De sokan máskép vélekedőnek; máskép Pest vármegye’ lelkes rendei, máskép e’ megyének minden jóért ’s nemesért mindig rángáló alispánja , Földváry Gábor. Minél nagyobbak látszanának a’ mindenfelől feltornyozó akadályok, annál nagyobb lelkesedéssel pártolók e’ nemeslelkü férj fiák a’ háza’ ügyét, annál serényebben iparkodtak,, munkáltak, cselekedtek, áldoztak. Ezen áldozatok'közt első helyet érdemel a’nemeslelkű herczeg Grassalkovich Antal ajándékozta telek, melly mind kiterjedésére, mind fekvésére nézve a’ czélnak tökéletesen megfelel, ’s a’ mellyen az itt lerajzolt színház valóban már épül is. Azonban, mint gr. Széchenyi a’ feljebb idézett Társalkodóban értesíti a’ közönséget „az ármány, nem nyugszik; ’s mi különös, épen őt választja, legjobb akaratja’s legőszintébb szándéka daczára, másod ízben megakasztani az ügyet. Augustus 26-kán t. i. 1834 Pest megye közgyűlést tart, ’s javaslati után , mellyeknek veleje az „Jó a’ jó, de jobb a’ jobb“ és „Sat cito si sat bene“ a’ színház’ építése 1836-nak tavaszára létetik, de oly kikötéssel, hátra, hogy akkoron okvetetlen a’ herczeg Grassalkovich telkén színháznak épülni kell , haaddig alkalmasb hely nem találtatik.“ Tapasztalván azonban Pest vármegye, hogy egy esztendő’ lefolytával az alkalmasb telek fel nem találtatott, 1835-ik évi augustus’ 26-ki közgyűlésén azt végzi ,hogy a’ vármegye’ fundusán egy interimalis oly alkotásu theatrum építessék, mellyet a’ nagyobb színház’ felállása’ idejére valami szinészeti használásra lehessen kevés változtatással fordítani“ — ’s időhalasztás nélkül neki 51 *) Lásd 1835-ki Társalkodó, 87-dik szám.