Film Színház Irodalom, 1942. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)
1942-06-26 / 26. szám
HUNYADY SÁNDOR: EDELSHEIM GYULAI ELLA KÖNYVÉRŐL Az idei könyvnapon finom, kis kötet jelent meg, oly elegáns külsejű, mint egy üveg parföm. A kötet címe »Női szemmel«.. A szerzője Edelsheim Gyulai Ella. A könyvben összegyűjtött kedves és finom apróságok közül néhányat a »Film, Színház, Irodalom« közölt elsőnek. Vonzó kötelességünk, hogy bensőségesen foglalkozzunk a művel. Amikor a könyvet végigolvastam, meglepett, hogy nincsen benne egyetlen egy történet sem, amelynek témája a mágnásvilágból volna véve. Holott tudom, hogy az írónő odatartozik. Azt hittem először, hogy ennek a sajátosságnak elsősorban modorbeli okai vannak. Ugyanaz a tapintat és tartózkodás, amely miatt, Edelsheim Gyulai Ella, ha cikket ír, sohasem teszi oda neve mellé a rangját jelző szócskát, hogy a grófné. De aztán arra gondoltam, hogy mégsem pusztán erről van itt szó. A finom, kis miniatűrök azt árulják el, hogy írójukban szenvedélyesen őszinte érdeklődés él a polgári lét dolgai iránt. Helyesebben, az egyetemes, emberi dolgok iránt. És föltett szándéka, hogy nem kíván egy szűk osztály egyoldalú krónikása lenni. Sőt, a könyv egyik novellája (talán a legszebb, legmelegebb hangulatú írás a kötetben), igen erőteljes, szociális érzékenységről tesz bizonyságot. A lélek, amelyből ez a mondanivaló fakadt, semmiesetre sem lehet belefagyva abba a hideg kristályba, amely csak a jogairól akar tudni. Csak teljes együttérzéssel lehet ilyen módon írni, szegény emberek sorsáról. A rövidebb, mindössze egy-egy hangulatfoszlányt adó képek közül nagyon finom »Az esőcsepp szobra«, »A tükör«, a »Levéltöredékek — 1942«, »Harangszó«, »Gyermekjátékok«, »A pontos reggeliző vendég« című apróság. A vezető novellában, egy pásztorára bonyolult lelki rajzában, három mondattal, bátor és meszszire világító, merészen modern, pszichológiai útbaigazítást kapunk, amely úgy lobban föl, mint a magnéziumfény. És nagyon sok, kedves, sokszor akaratlanul mély ötlet szikrája villan föl a kötetben. Például mily váratlan és igaz aza passzus, amely a kutyáról szóló kis cikket így vezeti be: »Azt hiszem, akármilyen gazdasági átalakuláson megy is át a világ, — a magántulajdon akár meg is szűnhet — a kutya feltétlenül kapitalista marad. Ismeri a magántulajdont, tiszteli és védi. Amint valami, vagy »valaki« azérdekszférájába kerül, azért a lehetőség szerint helytáll és minden érdek nélkül védi!...« A kötetben annyi az ilyen jó jel, hogy az ember szinte sajnálja, amiért a grófnét úri tartózkodása távol tartja éppen attól a témakörtől, amelyről a leghitelesebben tudna beszélni. Lehetne bátrabb. Hozzányúlhatna a saját miliőjéhez. Nem kell, hogy annak, amit ír, bármifelé is éle legyen, hogy titkokat áruljon el. Jól esne egy szellemes asszony igaz készletekben gazdag, elfogulatlan krónikáját, szinte útleírását olvasni arról a világról, amelynek tájaira oly kevesen juthatnak el. Lerajzolhatna előttünk nemes alakokat, akiket szeret, kicsúfolhatna olyan szokásokat, amelyeken ő maga is mosolyog. Azt hiszem, az ilyen munkának hézagpótló értéke lenne. Az emberek kíváncsi természetűek. Mindenkivel megtörtént már, hogy a sötét utcán lábujjhegyre állt, mert be akart pillantani egy villa magasan álló ablakán, amelynek függönyei közül aranyos fény szűrődött. KONZOLA3 11/l£fW JO KÖZEPES ÚTONfiE ROSSZ HÁZASSÁG ADAGOLVA KÉTEZERPENGŐS FÉRFII Bevalljuk, zavarban vagyunk ennél a filmnél, már a műfajt illetőleg is. A plakátok ugyanis vígjátéknak tüntetik fel, de valójában több annál. Humor, ötlet, forró drámai percek és néhány takaros tervű jelenet teszik egy műfajában nem elhatárolt, de mégis jó filmmé. Egy házasság történetét jelenítik meg a szereplők, illetőleg egy házasság mulatságos jeleneteit, attól a perctől kezdve, amikor a házastársak rájönnek arra, hogy nem tudnak egymással élni és válni akarnak, egészen eddig pillanatig, míg néhány találkozás után mindketten beismerik, hogy mégsem tudnak egymás nélkül élni. A szereplők figyelemreméltó, jó színészi produkciót nyújtanak, a rendezés kifogástalan. A film az idei szezon legjobban sikerült, hangulatos, zenés, német produkciói közé sorozható. MEGNÉZZÜK? . Kedves, kellemes film. Barabás Pál regényének már szín- darab korábani is nagy sikere volt, de a témából ké-szült film jóval felülmúlja még a darab érdekességét és fordulatosságát is. A pénzen vásárolt férje történetét, — érdekes — nem a mai időben játszatják, hanem *anno datumal«, amikor még ez divatban volt. A szereplők kiválóak. Bulla Elma játssza az öregedő lányt, akit a házasság megfiatalít. Hajmássy a fejét ligába hajtó ügyvéd rokonszenves alakját. Igen jó vitéz Bánky Róbert, mint a gyár (melynek tulajdonosa Bullla Elma) öreg bútordarabja. Szép és frappáns Simor Erzsi az elhagyott, de hűtlen menyasszony szerepében. Egy jó kabinet-alakításban Bánky Elemért látjuk kitűnő filmarccal és hangnál. Egyátalában az egész film rendezésben és játéktechnikában, valamint fotográfálásban messze kimagaslik a többi közül. ! MEGNÉZZÜK? Persze! KITŰNŐ 10 KÖZEPES GJONGE ROSSZ