Film Színház Muzsika, 1962. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)
1962-01-19 / 3. szám
tizenegyedik sorban ültem, mégis a vállamat érintették a színészek suhogó ruhái. Nem közönséges helyen voltaim: a Kabuki japán együttes vendégelőadásán, a moszkvai Vahtangov Színházban. A „Kabuki” — név és sajátos japán színházi stílus is, melynek minden vonása tőlünk távoli, varázsos. De ha az ember átadja magát e varázsnak, mivel a forma különlegességén már átsüt a tartalom igazsága, mesevilágban érzi magát, melynek furcsa figuráiból mégis emberi indulatok szólnak. A vállamnál kúszott a színpad. A Vahtangov színpadát ugyanis baloldalról a földszint hátsó részéig futó, méter széles nyúlvánnyal hosszabbították meg ... Megnyílt a függöny ... A hegyek között, vízesés mellett egy remete szerény kunyhója ... Felcsendült a pengető hangszerek csiklandozó muzsikája. A közönség, a földszint végén, lebbenő, fekete függönyre figyelt. Mennyei nőalak tartott merev, méltóságteljes léptekkel a kunyhó felé. Ébenfekete haja kiemelte fehérre festett arcának meseszínét. Mögötte a barnaköpenyes kísérők is merev, meszelt arccal követték. A bő,lebe JAPAN ESTI A VAHTANGOV SZÍNHÁZBAN nő, fekete, arany, ezüst és pirosruhás hölgy kellemes hangú rézcsengettyűt tartott a kezében és kalapácsával időnként finoman ütögette. Ezzel kezdődött az első műsorszám, egy több, mint kétszáz éves darab bemutatója. Cselekménye ott lebeg valahol a mese és a valóság határán. Narukami, a remete, a világtól elvonulva, fent él a hegyi sziklák között. Megsértette a világi hatalom, ezért az eső szellemét elzárta a szomszédos vízesésben. A csodálatos szépségű asszony a remetét látogatja meg, légies hangján mondja és énekli el, hogy özvegy és azért jött a nagysörényű Narukamihoz, hogy tanítványa legyen. Furcsa, érthetetlen jelenet következik: a remete megbotlik, elájul, majd elküldi tanítványait és egyedül marad a szépséggel. Egy ideig él benne a gyanú, hogy veszedelmet hoz az aszszony, de legyőzi kételyeit fellobbant szerelme, amelyet az asszony pittyegő pengetésektől kísért, finom éneke és fenséges csínnal eljárt tánca tovább hevít. A tilalom ellenére kiissza a kehelyben felkínált bort. A mámorból közönséges alvás lesz, mialatt a csodálatos asszony kardjával elvágja a Effy jelenet a Japán színház előadásából