Film Színház Muzsika, 1969. január-június (13. évfolyam, 1-26. szám)

1969-02-15 / 7. szám

A Living Theatre haladó színház küzdelmes sorsa M­ég az elmúlt nyáron újabb fordulattal gya­rapodott a Living Theatre immár két évtizedes, sike­rekben és viszontagságok­ban gazdag, küzdelmes sor­sa, világvándorlása. A nem­zetközi színházi élet egyik legrangosabb rendezvényé­nek, az avignoni fesztivál­nak végét jelentette az a rendőrhatósági intézkedés, amely „a közrend biztosítá­sa érdekében” betiltotta a színház legújabb produk­ciója, a „Paradise Now” további színrevitelét. A tár­sulatnak azt vetették sze­mére, hogy a Paradise Now egyik előadása a késő éj­szakai órákban utcai tünte­tésbe torkollott. Felszólí­tották a színházat, hogy ezt a produkciót ne ismételjék meg, és megtiltották egy másik darabnak, a „Myste­­ries’'-nek a színrevitelét az avignoni munkásnegyed egyik terén. A társulat nem volt hajlandó alávetni ma­gát a rendőri önkénynek. Inkább lemondta további előadásait (tizenhét szerep­lésük volt még műsoron, mindegyikre elővételben el­kelt minden jegy). A Li­ving Theatre fellépéseinek adminisztratív meghiúsítá­sával a fesztivál gyakorlati­lag befejeződött, bár Bej­art balettje még fellépett két estén. Jean Vilar, a feszti­vál igazgatója, aki huszon­egy esztendeje tölti be ezt a tisztséget, lemondott állá­sáról. Start egy pincehelyiségben Bár a magyar olvasó előtt nem egészen ismeret­len a Living Theatre neve, hadd idézzük fel röviden a­­ társulat húszéves pályafut­a­tásának legfontosabb mozz­­­zanatait. Judith Maiina­u rendező, Piscator növendé­ke és Julian Beck festő­­ alapították 1948-ban. Off- Broadway-nak jellemezték vállalkozásukat, ezzel akar­ván jelezni eltökélt szándé­kukat, hogy teljesen új, korszerű, gondolkodásra és cselekvésre késztető, a ha­gyományos kommersz-jel­­­­legű amerikai színháztól gyökeresen eltérőt kíván­nak létrehozni. Több évi belső kísérletezés után első nyilvános szereplésükre egy hetvenöt személyt be­fogadó kis New York-i pin­cehelyiségben, 1951-ben ke­rült sor. Bemutatkozásukat a művészi igényű kritika nagy elismeréssel fogadta, bár William Carlos Wil­liams, a legtekintélyesebb amerikai műkritikusok egyike rezignáltan jegyezte meg: „vállalkozásuk annyi­ra nem kommersz jellegű, hogy nem is élhet meg”. Williams azonban ezúttal tévedett, sőt később maga is szerzője lett a Living Theatre-nek, amely egyéb­ként fiatal, ismeretlen ame­rikai írók művei mellett­­ előadta a modern színpad mestereinek, Brechtnek. Ps­ A Living Theatre legutóbbi római tartózkodása alkalmából film készült az együttesről. Julian Beck, a Living Theatre igazgatója és Bernardo Bertolucci, a film rendezője meg­beszél egy jelenetet ! ... ot.

Next