Film Színház Muzsika, 1971. január-június (15. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-09 / 2. szám
a 2. hét m messzire világított el a szilveszter éjszakáján felvillantott tükör visszfénye, — még az év második hetében is legszívesebben ezt látjuk magunk előtt. Nem is tükör sugározta vissza ezeket a fényeket, — görbetükör volt, amit láttunk. De abban, amit meg pillantottunk benne, min den valósághűnek tűnt fel. Két fiatal színész, két fiatalember — különösen nemcsak játszanak, rendeznek, írnak és vitatkoznak is —, a színházról beszélt. Arról a színházról, amit látunk, és arról, amit hiányolunk. Okosan, élesen, barátian, jókedvűen, és szellemesen beszéltek a színházról. Vitatkozva, de természetes könnyedséggel, jó építő humorral, a felelősségnek és a tréfának olyan ötvözetével, amit csak azok ismernek, akiknek szenvedélyük az építő, a segítő szó. Mi volt Kern András és Verebes István kis gro teszkjében a példaadó? A biztonság, amivel a tükröt a színházi élet felé irányították; az epigramma-értékű tömörség, amivel gondolataikat megfogalmazták; az elfogulatlanság, ami néha már kíméletlenségnek tűnt fel; a kíméletlenség, ami mögött minduntalan a jobbító szándékot éreztük. Aztán: a szakszerűség, meg az ötletesség. Humoros és mély helyzetképet adtak, bántás nélkül bíráltak, ötleteikkel, csattanóikkal, egész kis műsorukkal színházat szerető, a színháztól többet váró közönség és szakma igényét is szolgálták. őszintén szólva egy kicsit restelltük magunkat, hogy helyettünk is ők beszélnek. Nem mondjuk, hogy egész céhünk nevében, hiszen ehhez nincs jogunk. De magunk, lapunk nevében bizonyosan. fi vágószobában Új produkciók készülnek a műtermekben, és több új film került már a vágószobába. Itt alakítja ki a kész, a végleges alkotást a muszterekből a rendező. Ezen a héten került vágószobába Gábor Pálnak, a Tiltott terület című film rendezőjének második filmje, a Horizont is. Képünkön: a film két fiatal főszereplője, Marosi Szilvia és Fried Péter (Endrényi Egon felv.) .