Film Színház Muzsika, 1972. január-június (16. évfolyam, 1-26. szám)

1972-06-10 / 24. szám

SIKERLISTA Közöljük a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat leg­újabb sikerlistáját. NAGYLEMEZEK 1. Add a kezed - Illés együttes 2. Kis virág - Koncz Zsuzsa 3. Bergendy együttes II. 4. Locomotív GT 5. Szerelem - Koncz Zsuzsa KISLEMEZEK 1. Mamy blue - I’ve got it all (Ricky Shayne) 2. Mamy blue - Te kékszemű (Kovács Kati) 3. A távollét - Nem tudja a jobb kéz (Szécsi Pál) 4. Peches nő a Sári - Kislány vigyázz (Express együttes) 5. Ninna, Nanna (Kovács Kati) - Cigányfiú (Koós János) Grand Prix Mohayné Katanics Má­ria vezényletével újabb külföldi diadalt aratott a HVDSZ Szilágyi Erzsébet női énekkar, Toursban, a nemzetközi kórusfesztivá­lon nyerte el az idei Grand Prix-t. A párizsi rádió másfél órás felvételen rög­zítette műsorukat, majd hazafelé jövet, az UNESCO jóvoltából, Strasbourgban is töltöttek két napot, s a világhírű gótikus katedrá­­lisban rendezett hangver­senyükön Bartók, Kodály, Lajtha és Bárdos művein kívül, csángó népdalokat énekeltek (Lehr Edit szóló­zásával). „A hang és az előadás tökélye” — írja róla az egyik francia napi­lap. Katanics Mária 1959- ben alapította meg a Szilá­gyi Erzsébet Gimnázium kamarakórusát, amely ké­sőbb felnőtt énekkarrá nö­vekedett, és azóta Európa­­szerte sok jelentős sikert aratott, versenyekről, fesz­tiválokról első díjakat ho­zott haza. A kórusban hú­szan énekelnek a volt gim­nazisták közül, néhányan pedig ma is növendékek még. Egy fiatal japán ze­­netanárnő — Shehin Nao­mi — ugyancsak tagja az együttesnek, a tokyói Ko­dály Intézet ösztöndíjasa­ként, három év óta Ma­gyarországon sajátítja el a magyar iskolai énektanítás módszerét. RÁDIÓ A boldogság egyik legnagyobb tit­kát, az ember önmagával való békés együttélésének képességét kevesen is­merik. Éppen ezért rengetegen kutat­ják. Az életben éppúgy, mint az iro­dalmi művek sokaságában. Ezt teszi Resignatius Tamás, Vihar Béla hang­játékának hőse is, aki gyermekévei­nek színhelyére, egy kis nógrádi falu­ba látogatva készít kénytelen szám­adást az életéről. A múlt valóságos és képzelt alakjainak felelevenedése, a gyermekkori énnel, az ifjú- és férfi­kori ábrándokkal, eszmékkel és esz­ményekkel való szembesülés megannyi nyitott kérdést tár fel. És köztük a leg­égetőbbeket: vajon mennyi az ember szerepe, felelőssége saját sorsának ala­kításában, miként és miért jutnak el so­kan, e rádiójáték hőséhez hasonlóan, életkoruk delén a közömbösséghez, az önmagukból, sorsukból való kiábrán­duláshoz? Ha belátjuk is, hogy egyértelmű és minden tekintetben kielégítő választ ezekre a súlyos kérdésekre adni nem lehet, a hangjátékot záró parabolát mégis félrevezetőnek és soványnak érezzük az egész mű igényességéhez képest. A vak öregember példázata szerint ugyanis semmiért sem érde­mes hevülnünk, és akkor vagyunk iga­zán bölcsek, ha belenyugszunk a sors rendelésébe. Mert, lám ő maga vala­mikor golyót repített a fejébe egy szép lányért, így vakult meg, de most öregkorára már a lány szemének szí­nére sem emlékszik. A közönyösséget A Malom utca hirdető magatartást sugallja (akarva vagy akaratlanul?) a rádiódráma többi alakjával, a professzorral, a gyermek­kor Jóistenével, az apával, a Raszkol­­nyikéval és a múlt nőivel való kép­zelt szembesítés is. És ezen a nyo­masztó összhatáson csak valamelyest enyhít egy-egy részlet lírai szépsége, egy-egy dialógus drámai feszültsége. Resignatius Tamás szerepében Sin­­kovits Imre színvonalas, kiegyensúlyo­zott alakítást nyújtott. Mellette gyer­mek­enként Margittay Ági és mint Jóisten-Apa Páger Antal emelkedett még ki az együttesből. László Endre a szélsőségek kerülésével, az idő- és térsíkok váltásainak jó megoldásával, megbízható színészvezetéssel vitte mik­rofon elé a hangjátékot. Barta András 21 Május végi beugrások A Hotel Plaza című víg­játékban Bárdy György be­tegsége alatt Darvas Iván vette át Jesse Kiplinger producer szerepét, nagy színészi játékkultúrával jel­lemezve a figurát. Páskán­­di Géza Vendégség című drámájában Somogyvári Rudolf alakította Bárdy he­lyett Blandrata Györgyöt, karakterisztikus erővel, nagy mélységet sejtető já­tékkal illeszkedett a drá­ma súlyos légkörébe. A Jó­zsef Attila Színház Ígére­tek?, Ígéretek? című musi­­cal­jébe május 29-én Er­délyi Mária ugrott be Miss Olsson, a titkárnő szerepé­be Tóth Judit helyett, cser­­fesen, szellemesen beszélt, karikírozott. MIRŐL ÍRTUNK 15 ÉVE /1957./ 6./14./ Riport „A tetten ismeretlen” cím­ű­ film forgatásáról „Volt kik közt válogatni: csak lány 7500 jelentkezett a hirdetésre, amelyben ilyen magamkorú fiúkat-lányo­­kat kerestek filmfőszerep eljátszására . . . Aztán jaj, hogy megijedtem, amikor Ranódy László határozottan rám mutatott: álljon csak félre, kislány. Az első pró­bafelvételen még húszan voltunk. Most a végén — magam sem tudom, ho­gyan történhetett — ver­senytárs nélkül marad­tam ... A szerepet gyako­rolom, meg azért kicsit a vizsgákra készülök. Most végzem a nyolcadik általá­nost ... Kicsit távoli szál köt csak a művészethez: szépanyám Moór Anna volt, az első magyar tragi­­ka, Kelemen László társu­latában.” Drága örökség ... Remél­jük, jól bánik majd vele a szépunoka: Moór Mariann. Számvetés a televízióról Elkészült mintegy 4000 televíziós készülék. Az Orion gyár televíziós rész­lege havonta 600 darabot bocsát piacra. Eddig kb. 1500 kelt el. Televíziós stúdió céljára a Szabadság téren, az egy­kori tőzsdepalota egyik szárnyát alakítják át.

Next