Film Színház Muzsika, 1972. január-június (16. évfolyam, 1-26. szám)
1972-06-17 / 25. szám
Színházi esték vidéken PÉCS Macbeth A Pécsi Nemzeti Színházban Shakespeare Macbethjét láthattuk. A nagy tragédia rangos szereposztásban került színre, a címszerepben Módi Szabó Gáborral. Dobai Vilmos rendező a színrevitel koncepciójának megfelelően, úgy rövidítette-kurtította meg a darabot, hogy szinte Jan Kott érvelését illusztrálja a játék. Dobai számtalan motívumot félretolt, kifejezetten azért, hogy a „nagy gyillkossági mechanizmus” működtetését igazolja és átvilágítsa. Ily módon, amit kapunk: eredeti vízió, fontos rétege Shakespeare drámájának, de annak mégis, szegényített változata. Hiszen ennek a drámának nemcsak a gyilkolás a témája, legalább annyira témája a szerepjátszás, a színlelés, színészkedés, a bűntudat is, és az önkínzó szenvedély játékai. Dobai felfogásában mindez háttérbe szorul, minden motívum, a zene, a díszlet koncepcióját szolgálta, a gyilkosság-szövevényt foglalta keretbe. Természetes, hogy ez a kizárólagosság a színészi játékot is korlátok közé szorította, s így számos szín eleve kirekesztődött a játékból. Módi Szabó Gábor alakítása sejttette egy nagy formátumú hős belső lelki rengéseit. Timár Éva erős művészettel tárta fel Lady Macbeth tragikumának néhány motívumát, Szabó Ottó pedig Banquo sorsának nagy hatású felmutatását kísérelte meg.(i. j.) A címszerepben: Módi Szabó Gábor 14 DÉRYNÉ SZÍNHÁZ Princ, a civil A Déryné Színház a napokban mutatta be Orsi Ferenc kétrészes játékát, Wolf Péter zenéjével. Princ, azaz ifj. Rémai László kitölti tényleges katonaidejét, parancsnokai megelégedésére végül is nagyszerű katona vált belőle, a leszereléssel azonban ismét fordul a sorsa, meg kell találnia az utat vissza a civil életbe. A múlt, az egyik napról a másikra jól élő vagányok, szép lányok visszavárják a „menő fej” Princet, — de mert konokul kitart álmai, a mérnöki diploma megszerzése, az autóversenyzés mellett, — az érvényesülésért meg kell küzdenie még szüleivel is. Az Állami Déryné Színház helyesen törekszik arra, hogy a színpadon életre keltse és tovább vigye a népszerű író népszerű hősének sorsát, s hogy a történetet korszerű előadásban mutassa be. A Princi a civil rendezője Petrik József azonban nem bízott eléggé a történet hatásosságában, s a musicalesített Princet grand-guignol körítéssel tálalja. A hirtelen elsötétedő színpadon, a cselekményt szüntelen megállítva, félelmetes álarcba bújtatott, világító ruhájú, sejtelmes alakok vonaglanak, s azután mintha mi sem történt volna — a színpadon tovább folytatódik Princ fondorlatos beszervezése az alvilági „kis országban nagy buli” mottójú fuvarozó szövetkezetbe. Tulajdonképpen háromórás beat-koncert a Princ, a civil, Wolf Péter zeneszerző — szövegírója Fülöp Kálmán — invenciózus, remek ritmusú zenéje, tucatnyi songgal, dallamos sanzonnal. A Princet alakító Balázsi Gyula nehezen tudja elhitetni vagányságát. S mindjárt a leszerelést bemutató jelenetben is túlságosan fülig mosolyú „örömkatona”. Szerelme, Pancsa, — Mihók Éva játssza — nem éppen szerencsés jelmezben, szuperminiben alakítja a hamvas vidéki fruskát. Az idősebb nemzedéket Siménfalvy Lajos és Gönczöl Anikó — Princ szülei — és a Petneházy őrnagyot játsszó Horváth Ottó képviselik a színpadon, igényes játékukkal. Jó figurát hoz Holl János, Kocka, a volt ökölvívó bajnok szerettében. Ha színpadon van, rá kell figyelni ugyanúgy, mint a jómozgású Illyés Máriára, a Bikini alakítójára. Somfai Éva démoni vonásokat visz Kec-Mecné, Ica szeretjébe, férjét, a minden léhaságra hajlandó ügyefogyott Kec Mecet, Koldus Nagy László játssza. (P. J.) Somfai Éva, K. Nagy László, Holl János, Illyés Mária, Balázs Gyula és Horváth Ottó,örsi Ferenc darabjában