Film Színház Muzsika, 1972. január-június (16. évfolyam, 1-26. szám)

1972-06-17 / 25. szám

Színházi esték vidéken PÉCS Macbeth A Pécsi Nemzeti Színházban Shakespeare Macbethjét láthattuk. A nagy tragédia rangos szereposztásban került színre, a címszerepben Módi Szabó Gáborral. Dobai Vilmos rendező a színrevitel koncepciójának meg­felelően, úgy rövidítette-kurtította meg a darabot, hogy szinte Jan Kott érvelését illusztrálja a játék. Dobai szám­talan motívumot félretolt, kifejezetten azért, hogy a „nagy gyillkossági mechanizmus” működtetését igazolja és átvi­lágítsa. Ily módon, amit kapunk: eredeti vízió, fontos rétege Shakespeare drámájának, de annak mégis, szegényített változata. Hiszen ennek a drámának nemcsak a gyilkolás a témája, legalább annyira témája a szerepjátszás, a szín­lelés, színészkedés, a bűntudat is, és az önkínzó szenvedély játékai. Dobai felfogásában mindez háttérbe szorul, min­den motívum, a zene, a díszlet koncepcióját szolgálta, a gyilkosság-szövevényt foglalta keretbe. Természetes, hogy ez a kizárólagosság a színészi játékot is korlátok közé szorította, s így számos szín eleve kirekesz­tődött a játékból. Módi Szabó Gábor alakítása sejttette egy nagy formátumú hős belső lelki rengéseit. Timár Éva erős művészettel tárta fel Lady Macbeth tragikumának néhány motívumát, Szabó Ottó pedig Banquo sorsának nagy hatá­sú felmutatását kísérelte meg.(i. j.) A címszerepben: Módi Szabó Gábor 14 DÉRYNÉ SZÍNHÁZ Princ, a civil A Déryné Színház a napokban mutatta be Orsi Ferenc kétrészes játékát, Wolf Péter zenéjével. Princ, azaz ifj. Rémai László kitölti tényleges katona­idejét, parancsno­kai megelégedésére végül is nagyszerű katona vált belőle, a leszereléssel azonban ismét fordul a sorsa, meg kell találnia az utat vissza a civil életbe. A múlt, az egyik napról a másikra jól élő vagányok, szép lányok vissza­várják a „menő fej” Princet, — de mert konokul kitart álmai, a mérnöki diploma megszerzése, az autóverseny­zés mellett, — az érvényesülésért meg kell küzdenie még szüleivel is. Az Állami Déryné Színház helyesen törekszik arra, hogy a színpadon életre keltse és tovább vigye a nép­szerű író népszerű hősének sorsát, s hogy a történetet korszerű előadásban mutassa be. A Princi a civil ren­dezője Petrik József azonban nem bízott eléggé a törté­net hatásosságában, s a musicalesített Princet grand-gui­­gnol körítéssel tálalja. A hirtelen elsötétedő színpadon, a cselekményt szüntelen megállítva, félelmetes álarcba búj­tatott, világító ruhájú, sejtelmes alakok vonaglanak, s azután mintha mi sem történt volna — a színpadon to­vább folytatódik Princ fondorlatos beszervezése az al­világi „kis országban nagy buli” mottójú fuvarozó szö­vetkezetbe. Tulajdonképpen háromórás beat-koncert a Princ, a civil, Wolf Péter zeneszerző — szövegírója Fülöp Kálmán — invenciózus, remek ritmusú zenéje, tucatnyi songgal, dallamos sanzonnal. A Princet alakító Balázsi Gyula nehezen tudja elhitet­ni vagányságát. S mindjárt a leszerelést bemutató jele­netben is túlságosan fülig­ mosolyú „örömkatona”. Sze­relme, Pancsa, — Mihók Éva játssza — nem éppen szerencsés jelmezben, szuperminiben alakítja a hamvas vidéki fruskát. Az idősebb nemzedéket Siménfalvy Lajos és Gönczöl Anikó — Princ szülei — és a Petneházy őr­nagyot játsszó Horváth Ottó képviselik a színpadon, igé­nyes játékukkal. Jó figurát hoz Holl János, Kocka, a volt ökölvívó bajnok szerettében. Ha színpadon van, rá kell figyelni ugyanúgy, mint a jómozgású Illyés Máriára, a Bikini alakítójára. Somfai Éva démoni vonásokat visz Kec-Mecné, Ica szeretjébe, férjét, a minden léhaságra hajlandó ügyefogyott Kec Mecet, Koldus Nagy László játssza. (P. J.) Somfai Éva, K. Nagy László, Holl János, Illyés Mária, Balázs Gyula és Horváth Ottó,­örsi Ferenc darabjában

Next