Film Színház Muzsika, 1972. január-június (16. évfolyam, 1-26. szám)
1972-03-04 / 10. szám
Kürthy György 90 éves Február 24-én ünnepelte 90. születésnapját Kürthy György, a magyar színjátszás egyik doyenje. Színészi pályáját 1906-ban kezdte a Tháliánál, Hevesi Sándornál, majd a Nemzetihez szerződött, később Kolozsvárt játszott. Két alkalommal volt színigazgató: Pécsett és Szegeden, de mindig visszatért a Nemzeti Színházba. Már a némafilmekben is játszott. A Különös hajótöröttek és a Vörös kérdőjel egy-egy szerepét alakította, sőt a Tamás úrfi kalandjaival filmrendezőként is bemutatkozott. Jellegzetes karakteralakja lett a hangosfilmnek is. A Hazajáró lélek, a Beszélő köntös, az Emberek a havason, a Föltámadott a tenger, a Semmelweis és a Rákóczi hadnagya filmekben tűnt föl alakja, fanyar ironikus egyénisége. Színpadi szerepei közül a Győrött alakított főszerepre, a Viharos alkonyat Polezsájev professzorára emlékszik vissza a legszívesebben, s ugyancsak ott játszotta A kőszívű ember fiai Rideghváry Bencéjét. Ezt az előadást a győri színház emlékezetes sikerrel mutatta be 1953-ban a pesti közönségnek is. Kürthy György a Vígszínházban is fellépett; egyik legkedvesebb szerepe a Nagymama Örkényi bárója volt, melyet Gázon Gyulával játszott felváltva Berky Lili partnereként a József Attila Színházban, a Vígszínház akkori kamaraszínházában. Sokoldalú tehetségét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy festészetet is tanult Münchenben, s Major Henrikkel, a népszerű Major Sicuval a Komédiások című karikatúrakötetben örökítette meg a pesti színészvilágot. Három évvel ezelőtt jelent meg Kürthy György Derű a deszkákon című anekdotagyűjteménye. Mint díszlettervező, Hevesi Sándornak tervezett díszleteket Shakespeare Szeget szeggel című vígjátékához. Ma is tevékeny, gyűjti a történeteket, következő könyvéhez, rajzol, idézi hatvanöt év színházi emlékeit. Művésztársai szeretettel köszöntik születésnapján a 90 esztendős Kürthy Györgyöt. Kürthy György a Rákóczi út és Múzeum körút sarkán, az első világháború előtt lebontott régi Nemzeti Színház egyik oszlopa előtt RÁDIÓ a- Az a mizé a lépcsőházban Egy számítógép pontosságával beszabályozott, hétről hétre, napról napra, óráról órára ritmikusan ismétlődő életet él London egyik elegáns negyedében Mr. Albert Chipchase és neje, Edna. Ám egy szép hétfői napon, amikor is Edna asszony szokása szerint az elemi archeológia esti tanfolyamára távozik, váratlanul,,porszem kerül a gépezetbe”. Albert úr, mielőtt kényelmesen elhelyezkednék szokásos tévéje előtt, fel kívánja keresni a mellékhelyiséget, ahonnan nem kis megdöbbenésére világosság és zaj szűrődik ki. Tehát nincs egyedül a lakásban? A beprogramozott szerkezet erre a kérdésre nem készült fel. Albertünk elkezd kapkodni. Sorra felhívja szomszédait, majd a rendőrséget és végül a különböző telefonszolgálatokat, hogy megnyugtató választ nyerjen mind gyötrőbb kérdéseire. Lehetséges volna, hogy a „vörös rém” bújt meg éppen az ő mellékhelyiségében? De értelmes, megnyugtató válasz sehonnan sem érkezik. Pedig — mint majd kiderül — a megoldás pofonegyszerű. A mulatságos alaphelyzetre Alan Plater angol író pompás szatírát szerkesztett. A paranoiás hajlamú kisemberről, akit a legkisebb „szabálytalanság” is kibillent lelki egyensúlyából, a sekély vízben a hínárt cápának képzeli, kapkodni, fuldokolni kezd, segítségért kiáll, ahelyett, hogy egyszerűen a talpára állna. És rémülete csak fokozódik, amikor a külvilágtól, a közönyösen vagy értetlenül bámuló társadalomtól egyetlen normális tanácsot sem kap. Plater remek karikatúrákat rajzol a szomszédokról, akik a telefonhívásra mind csak a maguk szövegét mondják, de valamennyien együtt sem képesek egyetlen normális reagálást kisajtolni magukból. Szó ami szó, kegyetlen tréfa ez és ha végiggondoljuk, messze túlmutat önmagán. Az egyénből, egyéniségből statisztikai egyeddé váló ember tragikomédiájában az agyonmanipulált kispolgár veszélyeztetett helyzete, kiszolgáltatottsága tükröződik. Roppant mulatságosan, de egyszersmind a maga teljes félelmetességében is. Lengyel György a groteszk stílust pontosan érzékelve és közvetítve, minden részletre kiterjedő gondossággal, remek humorral rendezte meg a rádiójátékot. Az együttes élén Márkus László lélektanilag hitelesen formált, bő humorú Mr. Chipchasee és Garas Dezső fölényes mesterségbeli tudással megoldott Beszélője állt. Pompás karakteralakítások sora tette élvezetessé az előadást. Köztük is elsősorban Feleki Kamill értetlenül megértő, tévénéző szomszédja, Psota Irén kacér özvegyasszonya és Huszti Péter a nyelvkönyvek stílusában beszélő svéd diákja. De Tóth Juditról, Pécsi Sándorról és Körmendi Jánosról is csak feltétlen elismeréssel szólhatunk. Akárcsak Elbert Jánosról, a bravúros fordítás szerzőjéről. Barta András 21