Film Színház Muzsika, 1973. július-december (17. évfolyam, 27-52. szám)
1973-09-22 / 38. szám
TELEVÍZIÓ TELEVÍZIÓ TELEVÍZIÓ televízió A fűtöttek nincs humorérzéke Kitalált história? Mesebeli gondolat, mesebeli államban, mesebeli emberekkel... Csakugyan? — A fűtő című tévéjáték alapötletét régi barátommal, akivel különben munkatársi viszonyban is állok, Herczenik Miklóssal közösen „álmodtuk” — mondja Polgár András a forgatókönyv írója. — A szatíra szemüvegén egy képzeletbeli filmgyár napjai elevenednek meg majd a képernyőn. A játék mottója: „milyen gazdag ország vagyunk”. Ha egy picikét is hatással lesz tévéjátékunk mondanivalója, akkor máris segítettünk valamelyest a a mienkhez hasonló munkakörben dolgozóknak. Polgár András a Magyar Televízió egyik trükk-operatőre. Van tehát alkalma a tévé és a filmgyár belső, a kívülállók számára „tabu” dolgait megfigyelni, látni, hallani és átélni. Rendező: Félix László, vezetőoperatőr: Ráday Mihály. 1. A tévéjáték öntudatos munkája a fűtő, akinek nincs humorérzéke, hogy a „kitalált” mesét magáévá tegye. (Nagy Attila, Gyenge Árpád, Némethy Ferenc) 2. A revizor, a paragrafusok tökéletes ismerője (középen: Némethy Ferenc) 3. A filmgyári igazgató mindenáron megoldást keres, viszont a szatíra szenvedő hőse, a kellékes, a rendeletek fogaskerekei között, már-már az őrület határán áll. (Inke László és Gyenge Árpád) 4. A tárgyaláson a szakszervezet is képviselteti magát (középen: Hacser Józsa) Ez az úgynevezett „inzert” jelenik a tévéjáték elején a képernyőn (Varga Zoltán felv.) A MOST KÖVETKEZŐ TÖRTÉNET KITALÁLT HISTÓRIA, SOHA SEHOL MEG NEM ESHETETT ELŐ NEM FORDULHATOTT, PUSZTÁN A FANTÁZIA SZÜLÖTTE. HA VALAMELY SZERV, OSZTÁLY, SZEMÉLY MÉGIS MAGÁRA ISMERN CSUPÁN A VÉLETLEN MŰVE LEHET.