Film Színház Muzsika 1974. január-június (18. évfolyam, 1-26. szám)
1974-02-23 / 8. szám
RÁNKI GYÖRGY: Öt filmhez öt féle zene ánki György zeneszerzői munkásságának megragadó fejezeteit, érzelmi és gondolati gazdagságát jelzi Fábri Zoltán öt filmjéhez írt kompozíciója. Az Elesjei, a Körhinta, az Édes Anna, a Bolond április, a Dúvad légkörének és kifejezésének igen fontos meghatározója Ránki zenei aláfestése. — A Fábrival való együttműködés láthatóhallható eredményein kívül lelkes, egyetértő közös munkánk emlékét is melengetem magamban — mondja. — Fábri filmalkotásainak művészettörténeti jelentőségét az évek egyértelműen megmutatták. Műhelyének légköréről valóban leginkább a munkatársak adhatnak ízelítőt. Fábri tudatos, s egyszersmind ösztönös, sőt szenvedélyes művész. Elképzelése a készülő film minden részletére kiterjed, és remekül tudja a maga hullámhosszára hangolni munkatársait. Még a legönállóbb művészek is szívesen kerülnek hatása alá, mert érzik, hogy valamiféle jó, egységes produkció részeseivé válnak. — Milyen eszközökkel hat rálk a szereplőkre? — Ezt csak a beavatottak látják és olykor már-már mulatságos, hogy az ő filmjein még egy-egy vezető színészünk szerepformálásában is fel-felbukkannak Fábri személyes arcjáték-, hangsúly- és gesztuselemei. Mert ő persze mindent előjátszik, előtáncol, előrajzol. Forgatókönyve egy előre kidolgozott elképzelés foglalata, és ezt forgatás közben pontosan meg is valósítja. — Hogyan beszélték meg egymással a filmzene stílusát? — Fábri zenei elképzeléseit nagyon könnyű megérezni, megérteni. Mindig ragaszkodott ahhoz, hogy a filmjeihez készülő zenével még zongoravázlat formájában, felvétel előtt, jóelőre megismerkedjen. Van rendező, aki beéri azzal, hogy a zenefelvételen hallja meg először filmje zenéjét. Akkor, mikor már nincs lehetőség a változtatásra. Meghatottan emlékszem arra, hogy zenei vázlataimat Fábri milyen részletező mély megértéssel, gazdagító tanácsokkal fogadta. — Milyennek ítéli meg több év távlatából Fábri filmjeihez írt zenéinek egymástól való különbözőségét — jellegzetességét? — Az öt filmhez Fábri ötféle zenét kért. Az Életjelhez drámai szimfonikus zenét, a Körhintához népi, vurstli-zenét, az Édesen- A Körhinta című filmben Rászki György zenéje is maradandóvá lett (Törőcsik Mari és Soós Imre) A Duvad című film zenéjét is Bánki György komponálta (Bessenyei Ferenc és Medgyesi Mária) Kis kalauz Fábri Zoltán életművéhez Képzeletbeli kérdőív - kommentárral SZÜLETETT? 1917. október 15-én Budapesten. (Ma tehát 57 éves!) TANULT? Gimnáziumi érettségi, majd három év a Képzőművészeti Főiskolán, utóbb elvégezte a Színiakadémia színészszakát.Rendező szak ugyanis abban az időben nem működött a főiskolán. Tanárai bíztak tehetségében. Makai Margit például új Csortosnak tartotta. Mint növendék rendezőpéldányt készített Ibsen Brand-jából, amelynek alapján a Vígszínház ösztöndíjasa lett.) GYEREKKÉNT FOGLALKOZTATTA-E VALAMILYEN MŰVÉSZETI ÁG? Zenét tanult, rajzolt, a gimnáziumban előadást szervezett. Társaival Shakespeare Július Caesar-ját adták elő rendezésében. Emellett Antonius is ő volt. (Háti Hümér orvosprofesszor szerint, aki látta a produkciót, a diák Antonius jobb volt, mint a Nemzeti akkori Antoniusa !) KIK VOLTAK A MESTEREI? A Képzőművészeti Főiskolán Réti István, a Színiakadémián Góth Sándor, Gál Gyula, Makai Margit, Kiss Ferenc, Hegedűs Tibor. (Az utolsó nagybányai mester Réti anynyira értékelte a fiatal Fábri festői erényeit, hogy maga mellé vette tanársegédnek!) MIKOR KAPOTT DIPLOMÁT? 1941-ben HOVA KERÜLT ELŐSZÖR? A Nemzeti Színházba (A Vígszínház szerette volna szerződtetni, ahol Horváth Árpád mellett igen sokat tanult, de Németh Antalnak a fennálló rendelkezések értelmében mint nemzeti színházi igazgatónak „elővételi joga" volt a végzett növendékekre). Mi volt az első rendezése? A Bánk hűsége. (Franz Grilparzer osztrák drámaíró magyar tárgyú darabját 1941. szeptember 17-én mutatta be a Nemzeti Színház. Utóbb a produkcióban átvette Ottó szerepét is. ISMERTEBB SZÍNPADI RENDEZÉSEI: Országépítő (Kós Károly 1942. Nemzeti), Falstaff (Shakespeare 1942. Nemzeti), Sellő (Giradoux 1942. Nemzeti), Mama (Szigligeti Ede 1944. Nemzeti), Janika (Békeffy—Stella 1946. Magyar Színház), Tizenhét éves vagyok (Vanderberghe 1947. Művész Színház), Navarrai Margit (Scribe-Legouve 1947. Magyar Színház), És átlépték a küszöböt (Kassák Lajos 1948. Nemzeti), Kis rókák (Lilian Hellmann 1948. Művész), Tamás bátya kunyhója (Beecher—Stowe 1950. Úttörő Színház Horvai Istvánnal), Képzelt beteg (Moliére 1961. Petőfi Színház), Az Oppenheimer-ügy (Ripphardt 1964. Nemzeti) (A repertoár műfaji tekintetben igen tág a vígjátéktól az operetten át a drámáig ível, s a rendező otthonos a klasszikus környezetben és a mai témában.) ISMERTEBB DÍSZLETTERVEI: Liliomfi (Szigligeti), Jövedelmező állás (Osztrovszkij), Amerikai Elektra (O’ Neill), 16