Film Színház Muzsika 1974. január-június (18. évfolyam, 1-26. szám)

1974-02-23 / 8. szám

RÁNKI GYÖRGY: Öt filmhez öt féle zene­ ánki György zeneszer­zői munkásságának megragadó fejezeteit, érzel­mi és gondolati gazdagsá­gát jelzi Fábri Zoltán öt filmjéhez írt kompozíciója. Az Elesjei, a Körhinta, az Édes Anna, a Bolond ápri­lis, a Dúvad légkörének és kifejezésének igen fontos meghatározója Ránki zenei aláfestése. — A Fábrival való együttműködés látható­hallható eredményein kí­vül lelkes, egyetértő közös munkánk emlékét is melen­getem magamban — mond­ja. — Fábri filmalkotásai­nak művészettörténeti je­lentőségét az évek egyértel­műen megmutatták. Műhe­lyének légköréről valóban leginkább a munkatársak adhatnak ízelítőt. Fábri tu­datos, s egyszersmind ösz­tönös, sőt szenvedélyes mű­vész. Elképzelése a készülő film minden részletére ki­terjed, és remekül tudja a maga hullámhosszára han­golni munkatársait. Még a legönállóbb művészek is szívesen kerülnek hatása alá, mert érzik, hogy va­lamiféle jó, egységes pro­dukció részeseivé válnak. — Milyen eszközökkel hat rálk­ a szereplőkre? — Ezt csak a beavatottak látják és olykor már-már mulatságos, hogy az ő film­jein még egy-egy vezető színészünk szerepformálá­sában is fel-felbukkannak Fábri személyes arcjáték-, hangsúly- és gesztusele­mei. Mert ő persze mindent előjátszik, előtáncol, előraj­zol. Forgatókönyve egy elő­re kidolgozott elképzelés foglalata, és ezt forgatás közben pontosan meg is va­lósítja. — Hogyan beszélték meg egymással a filmzene stílu­sát? — Fábri zenei elképzelé­seit nagyon könnyű meg­érezni, megérteni. Min­dig ragaszkodott ahhoz, hogy a filmjeihez készülő zenével még zongora­váz­lat formájában, felvétel előtt, jóelőre megismerked­jen. Van rendező, aki beéri azzal, hogy a zenefelvéte­len hallja meg először filmje zenéjét. Akkor, mi­kor már nincs lehetőség a változtatásra. Meghatottan emlékszem arra, hogy zenei vázlataimat Fábri milyen részletező mély megértéssel, gazdagító tanácsokkal fo­gadta. — Milyennek ítéli meg több év távlatából Fábri filmjeihez írt zenéinek egy­mástól való különbözősé­gét — jellegzetességét? — Az öt filmhez Fábri ötféle zenét kért. Az Élet­­jelhez drámai szimfonikus zenét, a Körhintához népi, vurstli-zenét, az Édes­en- A Körhinta című filmben Rászki György zenéje is maradan­dóvá lett (Törőcsik Mari és Soós Imre) A Du­vad című film zenéjét is Bánki György komponálta (Bessenyei Ferenc és Medgyesi Mária) Kis kalauz Fábri Zoltán életművéhez Képzeletbeli kérdőív - kommentárral SZÜLETETT? 1917. október 15-én Buda­pesten. (Ma tehát 57 éves!) TANULT? Gimnáziumi érettségi, majd három év a Képzőművészeti Főiskolán, utóbb elvégezte a Színiakadémia szí­nészszakát.­­Rendező­ szak ugyanis abban az idő­ben nem működött a főiskolán. Ta­nárai bíztak tehetségében. Makai Mar­git például új Csortosnak tartotta. Mint növendék rendezőpéldányt készí­tett Ibsen Brand-jából, amelynek alap­ján a Vígszínház ösztöndíjasa lett.) GYEREKKÉNT FOGLALKOZTATTA-E VA­LAMILYEN MŰVÉSZETI ÁG? Zenét ta­nult, rajzolt, a gimnáziumban előadást szervezett. Társaival Shakespeare Jú­lius Caesar-ját adták elő rendezésé­ben. Emellett Antonius is ő volt. (Háti Hümér orvosprofesszor szerint, aki látta a produkciót, a diák­ Antonius jobb volt, mint a Nemzeti akkori An­­toniusa !) KIK VOLTAK A MESTEREI? A Képzőmű­vészeti Főiskolán Réti István, a Színi­akadémián Góth Sándor, Gál Gyula, Makai Margit, Kiss Ferenc, Hegedűs Tibor. (Az utolsó nagybányai mester Réti any­­nyira értékelte a fiatal Fábri festői eré­nyeit, hogy maga mellé vette tanárse­gédnek!) MIKOR KAPOTT DIPLOMÁT? 1941-ben HOVA KERÜLT ELŐSZÖR? A Nemzeti Színházba (A Vígszínház szerette vol­na szerződtetni, ahol Horváth Árpád mellett igen sokat tanult, de Németh Antalnak a fennálló rendelkezések ér­telmében mint nemzeti színházi igaz­gatónak „elővételi joga" volt a végzett növendékekre). Mi volt az első rende­zése? A Bánk hűsége. (Franz Grilparzer osztrák drámaíró magyar tárgyú darabját 1941. szeptem­ber 17-én mutatta be a Nemzeti Szín­ház. Utóbb a produkcióban átvette Ot­tó szerepét is­. ISMERTEBB SZÍNPADI RENDEZÉSEI: Or­szágépítő (Kós Károly 1942. Nemzeti), Falstaff (Shakespeare 1942. Nemzeti), Sellő (Giradoux 1942. Nemzeti), Ma­ma (Szigligeti Ede 1944. Nemzeti), Ja­nika (Békeffy—Stella 1946. Magyar Színház), Tizenhét éves vagyok (Van­­derberghe 1947. Művész Színház), Na­­varrai Margit (Scribe-Legouve 1947. Magyar Színház), És átlépték a küszö­böt (Kassák Lajos 1948. Nemzeti), Kis rókák (Lilian Hellmann 1948. Művész), Tamás bátya kunyhója (Beecher—Sto­we 1950. Úttörő Színház Horvai István­nal), Képzelt beteg (Moliére 1961. Pe­tőfi Színház), Az Oppenheimer-ügy (Ripphardt 1964. Nemzeti) (A repertoár műfaji tekintetben igen tág a vígjátéktól az operetten át a drá­máig ível, s a rendező otthonos a klasszikus környezetben és a mai témá­ban.) ISMERTEBB DÍSZLETTERVEI: Liliomfi (Szigligeti), Jövedelmező állás (Oszt­­rovszkij), Amerikai Elektra (O’ Neill), 16

Next