Film Színház Muzsika 1974. január-június (18. évfolyam, 1-26. szám)
1974-02-23 / 8. szám
nához lélekrajzosat, a Bolond áprilishoz lírikusan groteszket, a Dúvadhoz avantgarde-szerű expreszszionistát. Fábri változó zenei igénye a maga stílusfejlődését is érzékelteti. A Körhinta zenéje egyébként azóta — vagyis lassan-lassan húsz év óta — most is gyakran szerepel a rádió műsorán, és nemsokára sor kerül színpadi adaptációjára is. — Amikor Fábrival együtt dolgozott, sikerült-e közben-közben feloldaniuk a koncentrált munka nagy feszültségét? — Erre is szívesen emlékszem vissza. Fábri afféle homo ludens módjára szeretett bolondozni, játszani. Nem felejtem el, hogy egyszer, az éjszakába nyúló, igen fárasztó munka közben szünetet és általános snúrozást rendelt el. Nem tudom az Értelmező szótár ismerteti-e a snúrozás jelentését? Nos, a snúrozás olyan szabadtéri játék, amelyet többnyire utcagyerekek űznek nyerészkedés céljából. Guggoló testhelyzetből kisebb pénzegységeket dobálnak célba: egy erre előkészített, talajkaparással létrehozott szűk keresztmetszetű mélyedésbe, az úgynevezett lyukba. Aki beletalál, az bezsebelheti a céltévesztett pénzdarabokat. Frissítő jó mulatság volt ez mindnyájunknak. S Fábri, felnőtt, komoly filmalkotás közben élsnúrozónak bizonyult, elnyerte stábjának aprópénzét, mi pedig üdén, megkönnyebbülten folytattuk a munkát. PÁGER ANTAL: Zemondatokkal magyarázza A következő interjúalanyunk Páger Antal. De mielőtt beszélgetésünkre kerülne sor, gratulálással kezdjük, hiszen nemrég ünnepelte hetvenötödik születésnapját és ebből az alkalomból a Munka Érdemrend aranyfokozatával tüntették ki. Páger Antal három emlékezetes sikerű szerepet alakított Fábri Zoltán rendezésében. Az első: a Vízivárosi nyár, tévéfilm volt, a második a Húsz óra, a harmadik pedig az Utószezon. — Fábrival való találkozásom csodálatos volt — mondja. — Az együttmunkálkodás vele mindig zavartalan öröm.e, kiváló rendező-művész módjára mindig valamiféle színészi többletet várt el tőlem. Színészvezetési módszere rendkívül egyéni, máséhoz nem hasonlító. Az a fajta jó rendező, aki a legegyszerűbb tőmondatokkal magyarázza el a jeleneteket. Bámulatos szuggesztivitása, ellenállhatatlanul arra készteti munkatársait, hogy nyomába szegődjenek, kövessék. Egyébként a szerepformálásra vonatkozó elképzelését a felvételt megelőző beszélgetéseinkben fejtette ki, így hát munka közben ezekről már nem esett szó. Különben is olyannyira ismertük egymás képességét, hogy vitára sohasem került sor közöttünk. — Milyen vitára gondol? — Vannak vitatkozó színészek, akik az alakítás lélektani elemeit szenvedélyesen boncolgatják. Az eredmény? Mindenki úgy játszik, ahogy tud, azt csinálja amire tehetségéből telik. Anekdotát, kis epizódot nem tudok kiragadni Fábriról, mert alakját tökéletes egységben látom magam előtt. Az utóbbi időben nem szerepelek filmjeiben, ennek nyilván az az oka, hogy új témákat keres, és ezekbe nem illek bele. Két alkalommal utaztam vele nagy fesztiválra: Moszkvába és Acapulcóba. Ilyenkor úgyszólván minden percünket együtt töltöttük és rengeteget beszélgettünk. Persze mindig filmekről és szerepekről. — Milyen emlékek fűzik a Húsz óra című filmjéhez? — Jóska, a téesz-elnök rendkívül összetett és ellentmondásos figura, épp ezért számomra felettébb izgalmas volt. Arany Kossuth-díjam is ehhez a filmhez kapcsolódik, ezért meg a Pacsirtáért tiszteltek meg vele. — Vagyis a Húsz órát jobban szerette, mint a másik két Fábri-filmet ? — Nem jobban, csak másképpen. Fábri művészetét igen erőteljes stílusjegyek jellemzik, épp ezért a klasszikus és a modern kifejezésmód kiválóan ötvöződik kifejezésmódjában. A legnagyobb szeretettel és elismeréssel gondolok mind a három filmünkre, és azt hiszem ezek neki is, nekem is pályánk igen fontos állomásai. el A Húsz óra című filmben Görbe János, Páger Antal és Maklári Zoltán Képzelt beteg (Moliére), Záróra (Thurzó Gábor), Az orvos dilemmája (G. B. Shaw), Haláltánc (Strindberg), Dohányon vett kapitány (Scserbakov). FOGLALKOZOTT-E A KÉPZŐMŰVÉSZET MÁS ÁGÁVAL IS? Könyveket illusztrált, képeket festett. (Többek között Palotai Boris Keserű mandula, Thurzó Gábor Sóbálvány című regényéhez, Rácz György Szép szerelem című verseskötetének rajzait készítette. Egyik harmincas években festett képe az akkori Halló büféről ott függ a lakásában. Foglalkozott-e a felszabadulás előtt filmmel? Két forgatókönyvet írt (A sziget 1942, Aranykoporsó 1945). (Bár egyikből sem lett film Apáthy Imre, aki akkoriban már filmeket rendezett, felfigyelt a szerzőre) MIÓTA VAN A FILMSZAKMÁBAN? 1950. MILYEN MINŐSÉGBEN? Művészeti vezető. ELSŐ ÖNÁLLÓ RENDEZÉSE? Vihar (1952) (Ezt megelőzően ugyanis beugrásszerűen átforgatta egy másik rendező félbemaradt munkáját.) HÁNY FILMJE VAN? Tizennégy játékfilm, egy kisfilm (Borotvaélen), egy háromrészes tévéfilm (Vízivárosi nyár 1964) (Filmjeiben szerencsésen hasznosította színpadi gyakorlatát. Mint színészvezető kiemelkedik pályatársai közül.) KÉSZÍTETTE SAJÁT FILMJEIHEZ DÍSZLETEKET? A Körhintá-hoz, a Bolond április-hoz, az Édes Anná-hoz, a Két félidő a pokolban-hoz. MEGHÍVTAK-E MÁSOK, MINT DÍSZLETTERVEZŐT? Kalmár László a Déryné-hez (1951), Keleti Márton az Erkelhez (1952), Várkonyi Zoltán a Dandin György-höz (1955) hány filmje társforgatókönyv-íRÓJA VOLT? 8 filmnek. (A válaszok után nyilvánvaló, hogy Fábri az a típusú rendező, aki önmagában egyesíti a filmkészítés kollektivitását, hiszen nemcsak rendező, de színész, díszlettervező, forgatókönyvíró.) FILMJEI ÉS AZ ABBAN KÖZREMŰKÖDŐK MILYEN DÍJAKAT KAPTAK? Életjel (1954. Karlovy Vary Munka díj), Körhinta (1968. Budapesti 12), Hannibál tanár úr (1957. Karlovy Vary I. fődíj, 1968. Budapesti 12), Két félidő a pokolban (1962. Boston elismerő oklevél), Nappali sötétség (1964. Core ezüst emléklap, 1964. Locarno megosztott különdíj). Húsz óra (1965. Moszkva megosztott nagydíj, Róma nagydíj, Velence Unicrit díj, Cinema 60 díj, Pécs szakmai zsűri díja legjobb rendezés, társadalmi zsűri díja Illés Györgynek legjobb operatőr díja, Magyar filmkritikusok díja Görbe Jánosnak megosztva a Húsz óráért és a Szegény igényekért), Utószezon (1967. Velence San Giorgio díj, Citta di Venezia díj, Cineforum díj, Páger Antal mint főszereplő a Cinema Nuovo filmlap díja) Pál utcai fiúk (1969. Oscar díjra jelölve, Teherán a Zsűri különdíja, Moszkva ifjúsági filmnapok II. díj), Plusz mínusz egy nap (1973, Pécs Bencze Ferenc a legjobb színészi alakítás díja) (Érdekes, hogy éppen legfigyelemreméltóbb filmjét a Körhintát csak a magyar filmkritika méltányolta, a cannes-i fesztivál zsűrije nem.) ÍRTAK-E FÁBRI ZOLTÁNRÓL KÖNYVET? Alekszandr Gerskovics: Zoltán Fábri. Moszkva 1969. KÉSZÍTETTEK-E FILMET FÁBRI ZOLTÁNRÓL? Igen, asszisztense Grünwalszky Ferenc 1969-ben egy portréfilmet forgatott. KIKKEL DOLGOZOTT LEGTÖBBSZÖR EGYÜTT? Illés György operatőr (7), Romvári József díszlettervező (6), Szécsényi Ferenc operatőr (5), Ránky György zeneszerző (5). 17