Film Színház Muzsika, 1975. június-december (19. évfolyam, 27-52. szám)

1975-08-30 / 35. szám

TELEVÍZIÓ TELEVÍZIÓ TELEÜL AZ ELSŐ FŐSZEREP Tv-játék Bachról A­mikor először „beszélték”, azt hit­­­­te, hogy pletyka. Mikor felhívták a televíziótól, hogy jöjjön be aláírni a szerződést, mert Katkics Ilona ren­dező őt választotta a Bach Arnstadt­­ban című tévéfilm főszereplőjéül, nem tudta, hogy örüljön vagy sírjon. Mert a boldogsághoz, hogy élete első fősze­repét játszhatja, hatalmas ijedtség já­rult: hogyan tudja majd életre kel­teni a nagy zeneszerző figuráját, ő, a kezdő színész, aki idén végezte el a főiskolát. — Jómagam keveset tudtam Bach­ről — emlékezik Gyabronka József —, valami fogalmam volt életéről, de csak annyi, amennyit a középiskolá­ban tanultam róla. Ijedtségem csak fokozódott a forgatókönyv elolvasása után. Kiderült, hogy a filmben orgo­­nálnom is kell. Orgonálnom nekem, aki még zongorán is jóformán csak a Boci, boci tarkát tudom eljátszani. A rendező persze megnyugtatott, hogy Ella István orgonaművész játszik majd helyettem, de akkor meg én erősködtem, hogy pár taktust azért én is szeretnék játszani, legalábbis ak­kor, amikor az arcomról a kezemre fut le a kamera. Nem kis erőfeszíté­sek árán meg is tanultam a D-moll toccata és fúgából a kezdő két tak­tust. Remélem, az elkészült filmből nem kell majd kivágni! — Miről szól a tévéfilm? — Bach ifjúkorának egy epizódjá­ról, amikor egy új orgona kipróbálá­sára meghívják Arnstadtba, ahol olyan kitűnően „szerepel", hogy a gróf leszerződteti udvari muzsikusá­nak, templomi orgonistának, s rábíz­zák az énekkar betanítását és vezény­lését is.­­Megkaptam az egész film zeneanyagát magnószalagon, amit nap mint nap nyúztam, hogy érezzem és tudjam zeneileg is azt, ami a film­beli szavaimat aláfesti. Szóról-szóra, illetve taktusról-taktusra megtanul­tam minden nap a másnap filmsza­lagra vett szövegemet és a hozzá tar­tozó zenei anyagot.­ — Mi az, amit a rendezővel egyet­értésben elsősorban hangsúlyozni kí­vántak a fiatal Bach alakjában? — Bach muzsikus zseni volt, tehát fiatal kora ellenére is sok mindent megengedhetett magának, amit más egyszerű halandó nem. Már ifjú ko­rában mozgalmas életet élt. Széles lá­tóköre megakadályozta, hogy szak­barbár legyen. Nem az a fajta muzsi­kus volt, aki négy fal közt kompo­nál. Az ifjú Bach erős, határozott jellem. Én inkább a lágyságra va­gyok hajlamos, mint az erőre, a vita­litásra. Gyakran fordult elő, hogy Katkics Ilona rámszólt, hogy beszél­jek, járjak határozottabban, céltuda­tosabban, hogy megközelítsem Bachot, akit öntörvénye szabályozott, s aki­nek határozottsága külsőségekben is megmutatkozott. Hatalmas fizikai megerőltetésekre is rászánta magát: télvíz idején gyalog járta be a fél or­szágot. Babits Mihály írja, hogy a da­losnak mindig úgy kell dalolnia, hogy tudatában legyen annak: minden pil­lanatban fejével játszik, mert ha nem fogadják el művét, meg kell halnia. Olyant kell tehát produkálnia, hogy bátran vállalhassa a kockázatot. — Mi az, amire legszívesebben em­lékszik vissza a filmforgatásból? — Két templom látványa. Az egyik a mezőberényi, ahol az arnstadti templom jeleneteit vettük fel, a má­sik pedig a warnemündei, ahol a haj­dan volt lübecki templom hasonmá­sát találtuk meg. Ez a XV. században épült csodálatos fatemplom egy élet­re szóló emléket hagyott bennem. — Az első filmfőszerep és a sike­res főiskolai vizsga, no meg a Ma­dách Színház-beli szerződés után hadd kérdezzem meg: hogyan to­vább? — Nehéz megfogalmazni. Egyelőre nagyon boldog vagyok, hogy a Ma­dách Színház szerződtetett. Mindegy, hogy mit, csak játszhassam, ossza­nak rám szerepeket, s én megfelel­hessek minden bizalomnak. Azt hi­szem, ez nem is kevés. Körmendi Judit Gyabronka József az ifjú Bach szerepében Bach a konzisz­tori­unt tudta nélkül — sőt szigorú tilalma ellenére — idegen lányt visz fel az orgonához, hogy az majdan a misén szólót énekeljen (Hű­vösvölgyi Ildikó és Gyabronka József) Oteáriuszt Básti Lajos (jobbra), a sekrestyést Gyenge Árpád alakítja (Sergő András felv.)

Next