Film Színház Muzsika, 1976. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)

1976-04-03 / 14. szám

SZALMA FERENC Hangszépség, muzikalitás Fejjel magasodott ki mindenki kö­zül a Szegedi Nemzeti Színház operai kórusában. Persze, nem az volt a döntő szempont, hogy magassága túl van a száz­kilencvenen! Vaszy Viktor, a szenvedélyes fölfedező és nevelő azért emelte ki Szalma Ferencet a karból, mert hangjának szépsége, muzikalitása szólista feladatokra pre­desztinálta a fiatal kóristát. Szalma Ferenc is, az első eszten­dőkben, végigjárta a kis szerepek ta­nulóiskoláját: volt ő az Anyegin Za­­reckija és a Hoffman mesés kocsmá­­rosa. Énekelt basszbariton szerepeket és basszus szerepeket: magassága, mélysége, tág regisztere lehetővé tet­te, hogy mindegyiket megoldja. Csak­ugyan iskola volt a kis szerepek sora. Természetes út az olyan főszerepe­kig, amilyen a Bűvös vadász Gáspár­ja, A bolygó hollandi címszerepe, a Don Carlos II. Fülöpje, a Kékszakál­lú, A szicíliai vecsernye Procidája, a Nabucco Zakariája. Szalma Ferenc 1963 óta az Állami Operaház művésze. Repertoárja egy­re bővült, gazdagodott, különösen az oroszok (Pimen, Doszifej) és Wagner irányában. Új Wagner-szerepei közül a Trisztán és Izolda megrendítő Mar­ke királya, a Tannhäuser őrgrófja, a Mesterdalnokok bölcs­sognere után következett pályafutásának talán leg­nagyobb színészi és hang­alakítása: Az istenek alkonya Hagenja. Ez a Hagen csakugyan olyan beteljesítése egy művészpályának, amely összege­ző is, újabb magaslatokra serkentő is. színház egyik délutáni előadását kö­vető percekben. — Úgy, hogy színész akar lenni — válaszol. — Édesanyám színésznő volt. Én meg 1920-ban, a Népszavá­ban olvastam egy tudósítást arról, hogy a MIMOSZ tehetséges fiatalokat színésszé képez ki Ez a MIMOSZ a Munkások Irodalmi és Művészeti Országos Szövetsége rövidítése volt. A Nagydiófa utca 3-ban működött a színésziskola, fölvettek. T. Halmy Margit tanította a színpadi gyakorla­tot, Bárdi Ödön a maszkírozást, Feke­te Pál a táncot. Majdnem két évig jártam oda, de 1921-ben a MÍMOSZT betiltották. Engem az óbudai Kisfa­ludy Színházhoz szerződtetett Pintér Imre. A cigánybáró egyik cigánya volt az első szerepem. Ám egy év múlva, húszéves fejjel már „szerep­körös” színész lettem Csurgón, má­­sodbonviván. Leviczky Andorból, kellemes hang­ja lévén, így lett hamarosan első bonviván s bár igen sok prózai szere­pet is játszott három évtized alatt, 1947-ben, Szegeden, Lehotay Árpád igazgatása alatt még ő volt a Leány­­vásár Tomja. — Huszonöt éve, 1951-ben lettem az Állami Bábszínház tagja. Igen sok szerepet játszottam, igen sok helyen megfordultam színházunkkal. Tíz éve vagyok nyugdíjban, de azóta is folyamatosan játszom. Leviczky Andor 1962-ben a Munka Érdemérem kitüntetettje lett, 1966- ban a színház aranygyűrűjét kapta, három évvel ezelőtt pedig a Munka Érdemrend ezüstfokozatát. Szalma Ferenc a Hovanscsinában LEVICZKY ANDOR Nyugdíjban is tevékenyen E sorok írója Leviczky Andort, a bonvivánt ismerte meg negyvenkét évvel ezelőtt, a deszkából épült pest­­erzsébeti színházban, Darvas Ernő társulatánál. Harminckét éves volt Leviczky Andor, s a Sárga liliom, a Tabáni orgonák, s más operettek, ze­nés játékok hősszerelmese. — Hogyan lesz az ember bonvi­­ván? — kérdezzük most tőle, a Báb­ MÁTHÉ ERZSI Hatalm­as szerepek Máthé Erzsi tehetsége már egészen fiatal korában hatalmas szerepek súlyát viselte. („A gimnáziumban kétszer egymás után feleltetett vers­tanból Bözsi néni. Miért? — kérdez­tem. — Azért kislányom, hogy hall­jam a hangod. — Kézimunkaórákon én voltam a felolvasó, helyettem má­sok horgolták a csipkéket, kétbalke­zes voltam. Cilikének csúfoltak, gát­lásból lettem színésznő”.) A felszaba­dulás után a Sasfiók monológgal je­lentkezett a főiskolára, sikertelenül. De megtudta, hogy van még egy lehe­tőség, az Országos Színészképző.­­„Ide be is jutottam. Tanáraim: Lá­zár Mária, Pethes Sándor, Várkonyi Leviczky An­dor egy kedvelt bábfigu­ra javal Máthé Erzsi Avar Istvánnal Bornemisza Magyar Elektra című drámájá­ban .

Next