Film Színház Muzsika, 1979. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)

1979-01-06 / 1. szám

Búcsú a meséktől... 1976 szeptembere óta huszonnyolc alkalommal ke­rült képernyőre a „Csak ülök és mesélek” című mű­sor. Ez összesen nem egészen harminc óra. A „me­sék” száma nem haladta meg a százötvenet. Alkal­manként többnyire öt-hat, átlagban nyolc percig tar­tó riport, valamint a műsorvezető öt-hétperces össze­kötő szövege tett ki egy-egy adást. A riportok a Ma­gyar Televízióban legegyszerűbbnek ismert, úgyne­vezett kis forgatócsoporttal készültek, 1978. január­jáig fekete-fehér, azóta színes nyersanyagra. A stú­dióban díszlet nem volt, mindössze egy szék, később pedig egy kis dobogó készült, valamint egy „útjelző” tábla, a munkatársak fényképei számára. Fennállá­sának 28 hónapja alatt a stáb egyetlen napot sem töl­tött külföldi kiküldetésben, a nagy ritkán előforduló külföldi riportokat személyes ismeretségen, barátsá­gon alapuló szívességből küldték — amíg erre lehe­tőség volt. Összesen 28 riporter és 18 rendező működött közre a műsorban. Megközelítő pontossággal mérve a riportoknak mintegy 65%-a a beérkezett levelek alapján (riport­alany kerestetik) jött létre, a többit a közreműködő riporterek vagy rendezők javasolták. A sorozat hu­szonegyedik adása a Magyar Televízió elnökének ní­vódíját is kiérdemelte. A Tömegkommunikációs Ku­tatóközpont adatai szerint a műsor legalacsonyabb nézettsége 41%, legmagasabb 69% volt, legalacso­nyabb tetszési indexe 69%, legmagasabb pedig 88% volt. Három esettől eltekintve a műsor kivétel nélkül mindig este 9 óra után, jobbára fél tíz táján került képernyőre és a huszonnyolcból kettőt meg is ismé­teltek, valamivel korábbi időpontban. A „Csak ülök és mesélek” műsora 1978. december 27-i, huszonnyolcadik adásával befejeződött. Vitray Tamás .­­ .­.ám. Árvai Jolán, Fekete Kati, Sós Mária, Vitray Tamás, Born Ádám és Illés Tiborné (írásaik a 26—29. oldalon) a Csak ülök... szerkesztőségi szobájában, a műsor egyik riportjának megbeszélésén Fotó: Tóbiás Irén /

Next