Film Színház Muzsika, 1984. január-június (28. évfolyam, 1-26. szám)
1984-06-30 / 26. szám
NAPLÓ RÁDIÓ: HALAT, SAJTOT AMSZTERDAMBÓL TALÁLKOZÁS SIMORJAY EMESÉVEL Sallai Pongrác hangjátéka, az író bevallása szerint, egy véletlenül bekapcsolt magnókészüléknek köszönheti születését. A szalagon megmaradt a férj és feleség beszélgetése, már csak le kellett másolni, persze némileg átdolgozva, egy más szférába emelve. Nem ismerem ezt a kiindulópontként szolgáló magnófelvételt, de az biztos, hogy dokumentumértékű. A hangjáték viszont — éppen a fenti változások következtében — már természetesen nem dokumentum, így az a kérdés, sikerült-e olyan fokon általánosítani a helyzetet, hogy az nem marad kettőjük magánügye. Illetve úgy magánügy, hogy egyúttal a hallgató ügye is. Az sem utolsó szempont, hogy emellett stílusában, nyelvi játékaiban, természetesnek ható, de valójában megszerkesztett világában elgyönyörködhetünk-e — mint Gálsai műveit olvasva-hallva nemritkán (például a Szamárfül a Kaszásnak esetéheti, amely érezhetően szintén „magnószalagról”, személyes élményekből készült). Úgy vélem, a Halat, sajtot Amszterdamból nem jutott el erre a szintre. Elszakad ugyan a nyersanyagától (a forgó magnótekercstől), de nem ér el a célig — az esztétikumig. Elakad valahol félúton, lebeg a „fent és lent” között, néhol kissé felszárnyal, már-már úgy tűnik föl, életek teljességét, sőt tragédiáját adja, aztán fáradtan ismét lehull, elmerül az aprólékos pontosságra törekvő pszichologizálás tengerében. Néha olyan érzésem támadt: a mű kötelező penzumként készült — ha már Amszterdamban járt az író, legalább egy hangjátékot ír róla. Az eredmény pedig egy hímporát vesztett dokumentumjáték. (A darabot Bozó László rendezte, két főszerepét Kállai Ferenc és Béres Ilona játszotta.) B. Fazekas László 20 DUNA MENTI FOLKLÓR FESZTIVÁL Július 4. és 8. között nyolcadik alkalommal rendezik meg a Duna menti Folklór Fesztivált. A találkozó színterei: Kalocsa, Baja, Szekszárd és Decs. E helyeken jó néhány kiállítás, ünnepség, tanácskozás lesz. A legnevesebb magyar népi ének-, zene-, táncegyüttesek, énekesek, táncosok és hangszeresek mellett több mint tíz ország vendégeit köszönthetjük. Érkezik néptánccsoport Ausztriából, Bulgáriából, Csehszlovákiából, Franciaországból, Jugoszláviából, Lengyelországból, az NDK- ból, az NSZK-ból, Olaszországból, Romániából, a Szovjetunióból, Törökországból, Svájcból a Marotte nevű népzenei együttes vendégszerepel a fesztiválon, a pávakörök műsorában a Lédeci Asszonykórus Csehszlovákiából látogat hazánkba. Magyarországot számos megyénk népművészei képviselik. Az országos honismereti tanácskozás mellett találkoznak egymással a népdalköri mozgalom elméleti és gyakorlati szakemberei is. Kiemelkedő eseménynek ígérkezik a tárgyalkotó népművészek hazai és külföldi alkotóinak kiállítása és vására. A fafaragók, pingálók, szövők, fonók és korongozó mesterek munkái mellett megvásárolhatók az egyéb kismesterségek termékei is. Képző- és iparművészek, népművészek, egyéni gyűjtők munkájának eredményeit mutatják be a fesztivál kiállításai. A korábbi fesztiválokhoz képest újdonságot jelent majd a népzenei együttesek, táncházi zenekarok találkozója. A Duna menti népek kultúrájából kap válogatást a fesztiválra érkező, annak a gondolatnak a jegyében, hogy a Duna-táj népeinek gazdagon árnyalt népköltészete, népzenéje, táncai az összetartozást, a barátságot erősítik ezen a fesztiválon is. HÍREK A NEMZETI SZÍNHÁZBÓL A Nemzeti Színház, mint hírül adta, színháza történetében első alkalommal, már júniusban részletes tájékoztatást tudott nyújtani a következő, az 1984— 85-ös évadról. Műsorra kerül az előző szezonról elmaradt Hubay Miklós: Különös nyár-éjszaka (szeptember 21-én) és Sárospataky István: Teatcura (szeptember 15-én) című drámája. A magyar darabok sorát gazdagítja Páskándi Géza: A szélmalom lakói és Kertész Ákos: Családi fészek című alkotása. Szép arca kissé egzotikus. Ahogy beszélgetni kezdünk, nyílt és természetes. Az életkedv meg a hit jól megfér a lehetőségek reális szemléletével. Négy éve végezte a főiskolát. Gimnazistaként táncolt az Építők Vadrózsák Együttesében. Harmadikos korában látogatta a Kerényi Imre vezette Faktor Színpad foglalkozásait. Prózai és filmes szakra jelentkezett — az operettmusical szakra vették föl. Tánctudása ragadta meg a zsűrit leginkább. („Tanulmányaimból így — sajnos — a komoly műfaj kimaradt. Kazán tanár úr nagyon tudja a mesterségét, amit lehetett, tőle megkaptuk. De az azóta eltelt négy év alatt megtanultam: az a szép igazán, ha a lélek mozdul meg. A főiskolán általában vidám, cserfes kislány skatulyába zártak, a legfiatalabb voltam, sok társam nem nézte jó szemmel, hogy nem dolgoztam meg még azért, hogy itt lehetek, nem ismerem eléggé az életet.”) A Budapesti Gyermekszínház tagjaként jó néhány mesedarabban volt kedves, tiszta szívű kislány. De bemutatkozott már drámai szerepben is: Júliaként a stúdiószínpadi vállalkozásban — a színibírálók szinte egyöntetűen elismeréssel írtak róla. Felfigyeltek rá Gábor Pál filmjében, a Kettévált mennyezetben, beugrott Kovács Nóra helyett a Vígszínház Légköbméter előadásába. Vendégeskedik a Vidám Színpad Szeretem a feleségem című musicaljében, a Zsebtévé Versmondó lánya. Két társával, Balogh Bodor Attilával és Gömöri V. Istvánnal a Kenderkóc együttes tagjaként járják az országot. Legutóbb Polgár András Családi fénykép című darabjában „elkényeztetett kislányból válik az életre ráérző, komoly nagylánynyá, egészen kiváló, helyenként megrendítő” — így fogalmaz egyik kritikusa.„Az ilyen feladatokat szeretem, ahol a figura jelleme sok változáson megy keresztül. A Szépek szépe Hamupipőkéjét majdnem hogy nehezebb feladatnak éreztem Júlia megformálásánál. Hamupipőke tündér mivoltában is tiszta szívű kislány marad, nem kábítja el a királyi udvar csillogása, ő vállalja önmagát. A Családi fénykép lányalakja is változó karakter: gyűlölete a fiú iránt barátsággá, majd szerelemmé válik, végül apja iránti gyűlöletté. Igen, ilyen sokszínű szerep kell egy színésznek.”) Játszott a Radnóti Színpad Poliakoff-bemutatójában is, az És te, szépségem .. .-ben.„Gálvölgyi sok apró játéka, amellyel előadásról előadásra gazdagította a figurát — nagyszerű összmunka, összjáték volt. Azt hiszem, azért lettem színész, hogy mindenféle szerepbe és ruhába belebújhassak, s abban élhessek. Néhányban már kipróbáltam magam. De van még sok típus, O’Neill Amerikai Elektrájának Laviniája, a Gellérthegyi álmok lányalakja, az Úri muri Rozikája. Ez is bennem van. Meg Júlia, egyszer, nagy színpadon... Az is jó lenne. S hogyha majd tényleg megtanulok igazán énekelni, különféle stílusokat is — Sík Olgához járok, nagyszerű tanár, hallatlan türelmes pedagógus —, szeretném elénekelni Máriát, vagy Anitát a West Side Storyból. Jálics Kinga ELHUNYT CZEGLÉDY SÁNDOR Czeglédy Sándor a veszprémi Petőfi Színház alapító tagja volt. Több mint két évtizeden át emlékezetes epizódszerepek sorát játszotta. E markáns karakterfigurák közül kiemelkedik Gogol Revizorának Zemljanyikája az Oleg Tabakov rendezte nagysikerű előadáson. Csendes, szelíd, halk szavú ember és elegáns, finom művész volt. A halál szinte a színpadon érte utol A fizikusok budapesti vendégjátékában. (Képünkön: Czeglédy Sándor utolsó szerepében, Rose misszionáriusként Dürrenmatt drámájában.)