Filológiai Közlöny – XII. évfolyam – 1966.

3–4. szám - Közlemények - Jozef Minárik: A Kollár előtti kéziratos énekeskönyvek és versgyűjtemények költészete

dolgozást nyert. Szorosabb összefüggést a szlovák s a magyar feljegyzések között csak néhány esetben lehet megfigyelni. Ilyenek: a szlovák s a magyar dal hasonló incipitje,152 a magyar dal szlovák és latin fordítása,153 a szlovák dal magyar fordítása154 s ugyanazoknak a motívumoknak a felhasználása mind a szlovák, mind a magyar dalban.155 A bemutatott példák azt bizonyítják, hogy a másolók dalkincsüket más nyelvű népszerű dalok lefordításával is gazdagították.­­ A XIX. század első felében a bécsi metternichi abszolutizmus uralkodott, egyre erősebben kifejlődött a szlovák nemzetté válás folyamata, s megerősödött a szlovák nemzeti mozgalom. A húszas és a harmincas években ért el fejlődésének a csúcsára a klasszicizmus, de ugyanakkor már el is kezdett hátrálni a népköltészet elől, amely a negyvenes években vívta meg győzelmes harcát. Akkor a népköltészet a műköltészetnek hivatalosan elismert mintája lett. A népkölté­szet nagy győzelmét már Bohuslav Tablicnak (1769 —1832) a népdalról alkotott véleménye,156 de főleg Pavel Jozef Safárik157 (1795 — 1861) és Ján Kollár158 (1793-1852) nézetei, művei és kiadói tevékenysége készítette elő. Safárik és Kollár érdeme, hogy a kétkötetes Písné svetské lidu slovenského v Uhlích (A magyarországi szlovák nép világi dalai)159 . Kolláré, hogy a két­kötetes Národnie spievanky (Nemzeti dalok)160 megjelent. Kollárnak a Národnie spievanky kiadásával sikerült az, amiről a szlovák írástudók és másolók előző nemzedékei még csak nem is álmodtak. Kollár ugyanis nyomtatásban adta ki azt a költészetet, amely addig csak az emlí­tett kéziratos énekeskönyvekben és versgyűjteményekben élt. Kollár nyomtatott gyűjteménye kiszabadította az évszázadokon át lenézett, mégis népszerű mű-, félnépi és népi költészetet a kéziratos énekeskönyvek és versgyűjtemények elátkozott várából, és tisztes helyet jelölt ki neki a szlovák irodalom fejlődésében. Kollár Národnie spienarafegjának megjelenése előtt műköltészetet és népszerű félnépi köl­tészetet tartalmazó, de főleg vegyes típusú verseskötetek és énekeskönyvek maradtak ránk. Műköltészetet tartalmaz Vilim János 1823-i gyűjteménye, amelyben köszöntőversek, tréfás költemények,161 valamint felvilágosodás korabeli és prerom­antikus jellegű versek vannak följegyezve.162 A gyűjtemény magyar költeményeket is tartalmaz. A szlovák s a magyar köl­tészet kapcsolatairól tanúskodik többek között az is, hogy a Vínny kulac 163 c. költemény Csokonai V. Mihály (1773 — 1805): Szerelemdal a csikóbőrös kulacshoz c. versének Vilim által készített fordítása. Valószínűleg a XIX. század első feléből származik az a mesegyűjtemény, amelybe ezópuszi meséket jegyeztek fel.164 Műköltészetet s részben népszerű félnépi költészetet tartalmaz a Miscellanea, id esz: Vseljaké (1824) c. névtelen gyűjtemény.165 Anyagának egy része а XVIII. század végén, másik része а XIX. század elején keletkezett (1773 —1824). Tartalmánál és jellegénél fogva közvet­lenül a liptószentmiklósi gyűjteményhez kapcsolódik. Költői és prózai szemelvényei közt tréfa, irónia, paródia, szatíra és paszkvillás található. Főleg német és latin versei, valamint latin prózája tanúskodnak erről. A szlovák költészetet elsősorban lakodalmi és névnapi tréfás kö­szöntőversek,166 megverselt onomatopoetikus szójátékok és az ismert, igen kedvelt, verses leve­lezés formájában feljegyzett obszcén paszkvillások 167 képviselik. A szlovák költemények jelle­gének felel meg az a magyar—szlovák és magyar—német köszöntővers, amelyet Gvadányi József 1 Sí Jankó bátsi, Gyurko bátsi — Jancsi bácsi, Pista bácsi. 16­1 Mindennap, mindennap jó borral kell élnem — Kazdy den, kazdy den vínko musím piti — De die in diem est sem­per­ bidendum. 164 Na tichom Dunaji tri каску sa peru (Három kicsi kacsa mosdik a csendes Dunán). Kollár: Národnie spievanky. Bratislava 1953. I. 6^4. 1. — Nagyhindi patakon kacsák fürödöznek. —­ Belegrád, Belegrád, belegradské mosty — Belegrád, Belegrád, átkozott Belegrád. 166 Kacena divoká letela zvysoka (Vadkacsa repült a magasból) — Ártatlan két réce. 156 Poezie I. Vác, 1806. Vö.­ Sziklay: i. m. 198—199. 1. 161 Vö. Sziklay: i. m. 244—249. 1. "» Uo. 220—243. 1. 168 Pest, 1823., 1827. Buda, 1834., 1835. 181 Vinny kulac (Boros kulacs). Csokonai: Szerelemdal. . .-ának fordítása. 1.­Toraus Istus complectens tres tragoedias, vota H. versus lugubres etc. in usus suos conscripsit Joannes Wilym M. Karolini 1823. Békéscsabai Megyei Könyvtár Oct. Hung. Rk. 21. —Vö. Sziklay L.— Vargha E.: Csokonai egyik versének két szlovák fordítása. Kny. a szegedi Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményeiből. Szeged 1963. 03„jako (mint): Drága kincsem galambocskám". Jen vik a beran (A farkas és a bárány). — Starcek a smrt (Az öreg ember és a halál). — A mesegyűjtemény a Szlovák Tudományos Akadémia Központi Könyvtárában van Pozsonyban. 166 A Miscellanea a Matica slovenská irodalmi archívumában van Turócszentmártonban. Ľ. I.­Miscellanea. sie Starobylé jest prísloví (Régi az a közmondás); Dnes na svatého Michala (Ma, Szent Mihály napján). 167 A fecske ficserkélése, a pacsirta éneke. — Bakó Gábrielről, az impotens honti ügyvédről. Verse svabední urodzené­mu pánu Gáborovi Bakó (Lakodalmi versek Bakó Gábor tekintetes úrnak) és Elima Gavramovicról, a kikapós gyarmati rektorról: Varmotská rechtoriáda (Gyarmati rektoriász).

Next