Filológiai Közlöny – XXIX. évfolyam – 1983.
1–2. szám - Tanulmányok - Horváth Károly: A magyar és a lengyel romantikus irodalom néhány párhuzamos vonásáról. Petőfi és Słowacki
mozgalom nemesi vezetőiről éppen a Kordianban, majd még mélyrehatóbban későbbi műveiben: a Lilla Venedában, az Agamemnón sírjában, a Három zsoltár szerzőjéhez címzett költeményében. Petőfinél sohasem vált ketté meggyőződés, szándék és tett. A „népek tavaszának" Petőfi vezető egyénisége és harcos katonája, Slowacki is az, verseivel és írásaival, és ekkor aktív forradalmi tevékenységet is vállal. Az 1848-as poznani lengyel forradalom hírére odasiet néhány társával, s bár egyre súlyosodó betegsége miatt nem állhat a harcoló alakulatok sorába, tagja lesz a forradalmi mozgalmat irányító poznani Nemzeti Bizottságnak, és ott a népi erőkre is támaszkodó és a megalkuvás nélküli harcot hirdető baloldal egyik képviselője. Poznanban tölti a felkelés legkritikusabb napjait, 1848 áprilisát és májusa elejét. A bukás után a porosz hatóságok kiutasítják, s rövid wroclawi tartózkodás után, amikor sikerül találkoznia tizenkilenc év óta nem látott anyjával, visszatér Franciaországba. Az 1849-es év mind a két költő halálának a dátuma: Petőfi huszonhat évesen a csatamezőn fejezi be életét, Siowackit a tüdőbaj ragadja el Párizsban negyvenedik évében. Ez a párhuzam és szembeállítás is mutatja, hogy noha a két költő életművét nehéz lenne párhuzamosítani, pályájukon akadtak olyan mozzanatok, amikor a történelmi vagy a lélektani helyzet úgy alakult, hogy rokon szellemű alkotást hozhattak létre. Két ilyen hasonló életmozzanatban született műalkotást vet össze majd a tanulmány. Az egyik mozzanat a szerelmi magány keserűsége, amelyet egy régebbi élmény költői átformálásával kompenzál a költő — ez a Helvéciában és a Tündérálom esete —, a másik, amikor a forradalmi erők pillanatnyi helyzete az igazi és következetes forradalmár magányossá válására döbbenti rá a költőt: ez érezhető a Kordianban és Az apostolban. Slowackinak ugyanahhoz a költői korszakához, ti. a svájcihoz kapcsolódik az elemzendő két műve: a Kordián 1833-ban lett kész Genfben, a Helvéciában- 1835-ben kezdte írni a Montreux melletti Veytoux-ban, majd a következő években, már Itáliában fejezte be. Petőfi a Tündérálmot a „válság évében", 1846 elején írta. Az apostol 1848-ban a szeptemberi fordulat előtt keletkezett, a magyar forradalom egy átmenetileg válságos szakaszában. Slowacki 24—26 éves volt a szóban forgó művek megírása idején, Petőfi 23, illetőleg 25 éves, így a két költő életkora nagyjából megegyezik a megfelelő időpontokban. 5 J. KLEINER így foglalja össze Slowacki poznani szerepét (. .., 279): „Slowacki egy maréknyi fiatallal Poznanba ment, hogy részt vegyen a felkelés mozgalmában, s hogy eltörölje 1831—32-i vétkét, mely mindig ránehezedett a lelkiismeretére. Nem törődött betegségével, azzal, hogy a tüdővész 1847—48 tele óta egyre nagyobb mértékben rongálta meg egészségét. Társai katonai alakulatokba léptek, ő túlságosan beteg volt ahhoz, hogy kövesse őket, de részt vett a Nemzeti Bizottság ülésein a mozgalom irányításában." Ludolski egész fejezetet szentel Slowacki poznani tevékenységének (i. e., 260—278) Slowacki 1848. április 11-én érkezett meg Poznanba (LUDOLSKI, /. .., 260), a kiutasítási rendeletet május 7-én kapta meg (uo. 266).