Filológiai Közlöny – XXXV. évfolyam – 1989.
2. szám - Tanulmányok - Sárközy Péter: Olasz elemek a XVIII. századvégi magyar műveltségben
előképnek."24 Valóban megállapítható, hogy Kazinczy szépségeszménye és imitációs költészettana jellegzetesen a winckelmanni példát követi, és szépségeszményét az olasz képzőművészet bécsi Belvederében látott illetve a metszetek útján megcsodált darabjai, Rafaello, Correggio, Carlo Dolci, az itáliai tájakat festő Poussin és Claude Lorrain, valamint Canova hellenizáló szobrai alapján formálja. Levelezésében, memoárjaiban minduntalan olasz festők és műalkotások neve bukkan elő, és nem egy költeménye is ilyen, képzőművészeti ihletésről tanúskodik (Phyché lepkével, Ninon képe, Venus Callypagos, Dolce Madonnája, Laocoon, Lo és Jupiter Correggio festménye, A vétkes szép, Lucretia Ferenczy Graphidionára, Amor az oroszlánon, Apollon, Anchio pittore). Kazinczy olaszos jellegű neoklasszicista művészetszemléletében szerves részt képeznek az 1790-ben az Orpheus számára készített kisebb olasz versfordítások (Petrarca, Lemene, Maggi, Metastasio), és az 1789-ben elkezdett Metastasio-drámafordítások. Érdeklődését mindenek előtt a metastasói költői szöveg emelkedettsége, a stílustisztaság, illetve a drámákban kifejeződő antik görög eszményvilág visszaadásának lehetősége keltette fel, melyet még jobban elmélyített az érzelmi azonosulás a drámák szenvedélyvilágával, azok felvilágosult tartalmaival. Hogy miként épül be a fordításba a börtönfolyosón meglátott gyönyörű, fiús lány, Sunyovszy Nina iránt fellobbant szerelmi érzés, a Pályám emlékezete lapjairól ismert.25 Hasonlóképp sokatmondó a Titus szelídsége fordításához készített kísérő levele Barkó János generálishoz, a budai börtönök főfelügyelőjéhez, melyben hangsúlyozza a darab felvilágosodott tartalmait, hogy az uralkodói kegyelemnek az uralkodó és alattvalói között kialakult természetes viszony kifejeződésének kell lennie 26, míg Cserei Farkashoz és id. Wesselényi Miklós báróhoz írt levelei mutatják, hogy az 1806-os bemutatókra úgy alakította át a Temistocle és a La Clemenza di Tito fordítását, hogy azokban kifejeződésre jutó hazafiúi erények a nagy erdélyi hazafi személyére is vonatkoztathatók legyenek.27 A felvilágosodott tartalmak és a hazaszeretet érzésének fokozott kiemelése okozza azt, hogy Kazinczy fordította Metastasio drámák a romantika korában is színpadon maradtak. A Metastasiot fordító Kazinczy Ferenc életműve adhat végleges választ arra, hogy mit jelentett a Bécsből átvett olasz kulturális, művészeti példa a magyar és a közép-kelet-európai kultúrák számára. Azt, amit Kazinczynak. Egy igen emelkedett, elegáns, az érzések szabad kifejezést lehetővé tevő emelkedett művészi stíluseszményt, melynek követése által saját nemzeti kultúrájuk úgy tud megújulni, hogy időközben nem vész el sem a német irodalom és kultúra mindent magával sodró áramlatában, sem a napkeleti provincializmus marhalegelőinek porában. Ahogy Kazinczy vallja 1813-as Dayka kiadásához írt előszavában: ,,De minekelőtte a festésnek, faragásnak, muzsikának s architektúrának tanulása végett, hogy nem európai, hanem magyar iskolánk lehessen, utunkat 14 Bán I.: Kazinczy Ferenc klasszicizmusa. — In: Uő.: Eszmék és stílusok. Budapest 1976. 321. 1. 25 "Metastasio vala kezemben, s a folyosómon egy gyönyörű lény suhinta el, félig leány már, félig gyermek. Növése mint Psychének, mozgása, lépte mint a gráciák legifjabbakáé. [. . .]Ily meleg hatást serdülő ifjú sem kaphat. Elővevém a Titusz kegyelmét. El kelle vetnem a könyvet. Fel és alá járok szobámban. De mi fele téged — kérdezem magamtól. Nem szégyelled gyengeségedet?" Pályám emlékezete. Kazinczy Művei, II. köt. Budapest 1975. 354. 1. de Kazinczy Ferenc levelezése, II. köt. Budapest 1890. 417. 1. "Kazinczy Ferenc levelezése, III. köt. Budapest 1890. 353. 1.