Filológiai Közlöny – VLI. évfolyam – 2000.

1–2. szám - Tanulmányok - Egri Péter: A költészet orgonapontjai. Dante, Petrarca, Shakespeare

e par che de la sua labbia si mova un spirito soave pien d'amore, che va dicendo a l'anima: Sospira.2 Olyan kedves és olyan tiszta­ édes az én kegyesem, ha kit csak köszönt, hogy eláll a szó s megreszket a csönd, s ki rápillantson, nincs oly szenvedélyes. Ha magasztalják, már ott sincs - mert fényes alázat-szálból szőttek odafönt köntöst neki, hogy lásson ez a Föld égi csodát is már - hisz' oly szegényes. Nézd, nincs e Földön itt különb, kit óhajts; oly cseppentett ízt kóstol szív­vel-szemmel, hogy el sem hiszi tán, ki sose látta -és ajkáról, ím, mintha kelne-szállna egy édes szellel, teli szerelemmel -lelkedre szállna, s így susogna: „Sóhajts!" (Rónai Mihály András fordítása). A szonett rímképletének (abba, abba, ede, ede) kivált utolsó hat ríme különleges. A kezdő rím („mira") és a válaszoló rím („Sospira") a szextett szélső pontjain szólal meg. Halkan szól, mint a sóhaj. Távolról hangzik, mint emlék és eszmény, a plátói szerelemmé érett gyermekkori vonzalom reminiszcenciája vagy ideája és ideálja.­ Tisztán csendül, mint a Mária-himnuszok vallásos áhítatának világi vallomása. Éteri zengéssel pendül, mint a szférák zenéje. Távolodik, mint az ellebbenő szépség s az első tercett három ríme (cde), és közeledik, mint a visszaidézett szépség s a második tercett három ríme (edc). A vágy játékos és kijátszhatatlan szellemességével közrefogja a szextett rejtett ölelkező rímét (deed), amely az oktett ismételt ölelkező rímének (abba, abba) finom transzpozí­ciója. S eközben orgonapontként szakadatlanul szól, magasról mély hangra lép a sóvárgó 2 Dante Alighieri, Vita Nuova. A cura di Domenico de Robertis, Riccardo Ricciardi Editoré, Milano, Napoli, MCMLXXX, 181-184. 3 Dante Alighieri, Ha el nem tűntél volna... (Szonettek és más költemények), fordította és az utószót írta Rónai Mihály András, válogatta és szerkesztette Hunyadi Csaba. A líra gyöngyszemei, Szukits Könyvkiadó, Szeged, 1995, 29. 4 Kardos Tibor kutatásainak summázata szerint Dante verses­ prózai lírai regényét „1294-ben a dolce stil nuovo szellemében alkotta meg korán elhalt nagy szerelme, Beatrice emlékére. A 42 fejezetből álló mű költői részeit mintegy 11 év terméséből válogatta ki nagy gonddal é­s gyengéd eszményítéssel. Király István (főszerk.) és Szerdahelyi István (szerk.), Világirodalmi lexikon, Akadémiai, Budapest, 1972, II, 559.­­ Vö. Kardos Tibor, A modern biográfia megszületése. Dante, Petrarca, Boccaccio. Művészéletrajzok, Összeállította, az előszót és a jegyzeteket írta, a fordításokat ellenőrizte Kardos Tibor, Gondolat, Budapest, 1963, 11.

Next