Magyar Filozófiai Szemle, 1975
3–4. szám - Pozsgay Imre: A filozófia néhány kérdése a XI. kongresszus után
Az első kérdés, hogy milyen társadalmi-gazdasági alakulat a fejlett szocialista társadalom ? Jelenlegi ismereteink szerint nem külön formáció, hanem a társadalom fejlődésének olyan foka, ahol a kifejlődött szocialista viszonyok alapján gyakorlati tere nyílik a kommunizmusra jellemző termelési viszonyok, emberi kapcsolatok, közösségek kifejlődésének. Ennek a nem külön, de a mai szocializmustól mégis lényegesen különböző fejlettségi foknak az eléréséhez jelentős gazdasági, szociális és politikai változásoknak kell végbemenniök. A filozófia egyik fontos feladata feltárni a fejlett szocialista társadalomnak mint viszonylag elkülönülő foknak a jellemző, meghatározó törvényszerűségeit. Ebben a tekintetben a szovjet tudomány, kiindulva a fejlettebb szovjet valóságból, számunkra is fontos, iránymutató következtetéseket vont le. Ezeket az ismereteket foglalta össze P. N. Fedoszejev 1975 januárjában a szocialista országok tudományos akadémiáinak alelnöki konferenciáján Moszkvában: ,,A fejlett szocialista társadalom szakasza a kommunizmushoz vezető szocialista fejlődés következő stádiumát fogja át. Ebben a szakaszban megy végbe a szocialista társadalom mindenoldalú tökéletesítése, kibontakozik a kommunizmus anyagi-műszaki bázisának megteremtése, fokozatosan kialakulnak a kommunista társadalmi viszonyok. A fejlett szocialista társadalmat mi nem a szocializmus és a kapitalizmus közötti valami középszakasznak tekintjük, amely ezt is, azt is egyesíti magában, hanem olyan fejlett állapotot elért szocialista társadalomnak, amelyet a szocializmus előnyeinek sokoldalú feltárása, a tudományos-technikai forradalom vívmányainak és az új társadalmi viszonyoknak a következetes öszszekapcsolása jellemez. A szocializmus gazdasági törvényei fejlődnek, hatókörük és megvalósításuk lehetőségei kiszélesednek. A törvények felhasználásának társadalmi eredményei jelentős mértékben megnőnek. Ennek következtében kedvező anyagi és szellemi előfeltételek teremtődnek meg a személyiség sokoldalú fejlődéséhez." Az itt jellemzett módon létrejövő fejlett szocialista társadalom útjának, törvényszerűségeinek a kutatása komplex megközelítési módot igényel, ami nem csupán azt jelenti, hogy több tudománynak kell részt vállalnia a megismerésben, hanem, hogy valamennyi tudománynak, köztük a filozófiának is komplex módon kell közelítenie ehhez a tárgyhoz, mert a fejlett szocialista társadalom feltételezi a termelőerők magas színvonalát, a tulajdonviszonyok továbbfejlődését, a politikai viszonyok fejlődése nyomán az össznépi állam létrejöttét, mint egységes, összetartozó fejlődési folyamat részeit, s azok egységét. A fejlett szocialista társadalom kritériumainak a feltárásában és összefoglalásában nagy feladatok várnak a marxista filozófiára is. Részt kell vennie olyan kérdések tisztázásában, mint a fejlett szocialista társadalom gazdaságiműszaki bázisa; a társadalmi-gazdasági hatékonyság és a szocialista tervgazdálkodás összefüggése; hazánk népgazdasága mint a szocialista világgazdaság része; az áru- és pénzviszonyok, a tulajdonviszonyok sajátosságai ebben a szakaszban, s mindezek kölcsönhatásos viszonya a társadalmi struktúrához; a politikai struktúrához; az életmódhoz és közgondolkodáshoz, a lenini értelemben vett kulturális forradalom véghezviteléhez. A tennivalók sűrűjéből kiemelkedik néhány olyan, a filozófiának külön is leckét adó probléma, amely történelmi okok miatt a szokásosnál jobban foglalkoztatja a magyar közvéleményt. Ezek közül egyik a tulajdonviszonyok és 2 „Társadalmi Szemle", 1975/2, 42. 282 1*