Magyar Filozófiai Szemle, 2005
1–2. szám - Tanulmányok - Danyi Róbert: A tulajdonnév kettőssége
mint Frege. Az eredeti problémákon — az azonossági állításokon és a jelölet nélküli nevek értelmességén — túl nyelvhasználati jelenségeket vizsgál. A merev jelölők elmélete, véleményem szerint, szándékával ellentétben nem annyira alternatíváját nyújtja a nevek leíró elméletének, hanem inkább kiegészíti azt, amennyiben kiterjeszti a megmagyarázandó jelenségek körét a nyelvhasználatra is. Kripke Wittgenstein Filozófiai vizsgálódásokban (Wittgenstein 1953/1992) kifejtett nézeteit is a leíró elmélet searle-i változatának (Searle 1958/85), a leírásnyaláb elméletnek felelteti meg, így értelmezi Wittgensteint Michael Dummett is a Frege nyelvfilozófiájáról szóló monográfiájában (Dummett 1973/81), melynek második kiadásába beillesztett egy Kripke elméletét tárgyaló függeléket. Utóbb félreértelmezésnek tekintették ezeket az olvasatokat (lásd például Baker— Hacker 1980, Boersema 2000). Dolgozatomban amellett szeretnék érveket felhozni, hogy amennyiben az azonosító kritériumok és a tulajdonnevek merev jelölő volta különböző intuíciókat jelenítenek meg a nevekkel kapcsolatban, Wittgensteinnél mintegy szintézisével találkozunk a fregei és a kripkei meglátásoknak. Úgy gondolom, Kripke és Wittgenstein, ha nem is azonos, de nagyon hasonló szerepeket tulajdonítanak mind a tulajdonneveknek, mind a határozott leírásoknak a nevekkel kapcsolatban. Véleményem szerint a Naming and Necessity nyelvképe bizonyos tekintetben beleilleszthető a kései Wittgenstein nyelvről alkotott felfogásába. 1. Jelentés, megértés, használat Mindenekelőtt a tisztánlátás érdekében meg kell határoznunk, hogy mit értünk jelentés alatt. A jelentés fogalmának a nyelvi jelek megértéséről adott magyarázatokban van szerepe. Egyrészt a világbeli objektumok nyelvi reprezentációjának mikéntjéről hivatott számot adni. Ezt a reprezentációt elgondolhatjuk úgy, hogy objektumokról csak mint nyelvi konstrukciókról beszélünk, vagy tarthatjuk a reprezentációt a vitág leképezésének — ez episztemológiai meggyőződésünk függvénye —, a jelentés mindenképpen objektumok és nyelvi jelek közti viszonyról kell hogy magyarázatul szolgáljon. Másrészről viszont tekintettel kell