Finnugor Világ, 2001 (6. évfolyam, 1-4. szám)

2001-04-01 / 1. szám

29 Finnugor Világ, 2001. április Ha a könyvet a maga teljességében értékeljük, hangsúlyoznunk kell, hogy a felsorolt hiányosságok alig vonnak le valamit értékéből. Ez az első magyarul megjelent tankönyv, amely a finnugor népek történelméről szól. Ebbe az irányba indult el ugyan az A finnugorok világa és a Nyelvrokonaink is, de ezek sem a szemléletük egységességében, sem olvasmányosságukban nem közelítet­ték meg Taagepera kötetét. Különösen szerencsés, hogy Taagepera olyanoknak (angoloknak, amerikaiaknak) írta ezt a könyvet, akik gyakorlatilag semmit sem tudnak a finnugor népekről: tetszik vagy nem, ez a magyar átlagemberről is elmondható. Célja a szimpátia és az érdeklődés felkeltése volt, nem mint roko­nok, hanem mint a szeretetre önmagukban is méltó népek iránt. Ez sokkal fontosabb a filológiai pontatlanságoknál. Ezt a kötetet érdemes az érdeklődő, művelt, de a finnugor kérdésben laikus olvasók kezébe adni, mert egyszer talán még tettekre is sarkall. Ma Magyarországon éppen ilyen könyvekre van szük­ség ahhoz, hogy megállítsuk a beteges sumerista álmodozást. Ennek a műnek a megjelentetése valódi tett a finnugrisztikai ismeretterjesztés mezején. Ezen az úton kellene továbbhaladni, most már lehetőleg magyar művekkel is. Fejes László Nyelvrokonaink Szerk.: Nanovfszky György; Teleki László Alapítvány, Bp., 2000. Mindannyiunk számára öröm, ha arról hallunk, hogy újabb uralisztikai kiad­vány jelenik meg. Lelkesen vesszük kezünkbe az új köteteket, és boldogan lapozgatjuk őket. Kérdés azonban, hogy meddig. Meddig hagyja a kötet, hogy örüljünk neki... Július végén, néhány héttel a tartui kongresszus előtt látott napvilágot a Nyelvrokonaink című kötet. Úgy hírlett róla, hogy az 1996-ban megjelent A finnugorok világa című kiadvány javított, kissé bővített változata lesz, és az előszó is ezt állítja. Első pillantásra felmérhetjük azonban, hogy sokkal többről van szó: a kötet terjedelme a korábbi változatnak mintegy háromszorosa, inkább azt mondhatnánk, hogy a Nyelvrokonaink bőven merít az 1996-os műből. Kinek is szól a Nyelvrokonaink? Az Ajánlás ezt a homályban tartja. Mivel a főszerkesztő a III. Finnugor Világkongresszusnak ajánlja a könyvet (3. o.), feltételezhető, hogy a szakembereknek. A 9. oldalon azonban arról ír, hogy a

Next