Finnugor Világ, 2002 (7. évfolyam, 1-4. szám)
2002-12-01 / 4. szám
28 Finnugor Világ, 2002. december próbálja a fordítás generatív folyamatának az alapjait bemutatni. A fordítást a különböző alfejezetek három: elementáris, narratív- és diskurzusszinten vizsgálják. A fordítás folyamatának menetéről és a folyamatban résztvevő összetevőkről szóló fejezetek után az Egy számi vers és magyar fordításának textuális elemzése c. utolsó fejezetben a szerző konkrét példán keresztül szemlélteti az előzőkben bemutatott komplex szemiotikai elemzőmódszert. A fordítást mint átváltási műveletek sorozatát ábrázolja, különválasztva a lexikai, szemantikai és grammatikai tartományt. Az elemzett vers egyes részleteit a Finnugor Világ korábbi számaiban már olvashattuk, de ha valaki szeretne közelebbről megismerkedni Valkeapää költészetével és Domokos Johanna fordítói tevékenységével, figyelmébe ajánlom az immáron második kiadást megélt Nap, Édesapám című kötetet (2001, Mentor Kiadó, Marosvásárhely). Tamás Ildikó Az uráli nyelvek alapjai Az ELTE finnugor tanszéke 1997 óta több olyan kötetet is megjelentetett a Budapest Finnugor Füzetek c. sorozatban, mely a kisebb finnugor nyelvek oktatását szolgálja. A következő kötetek sorolhatók ide: Janurik Tamás: Az észt nyelv alapjai (1997, BPFF 5.), uő.: A szölkup nyelv alapjai (1997, BPFF 6.); Alekszandr Feoktyisztov: A moksa-mordvin nyelv alapjai (1999, BPFF 9.); Mészáros Edit: Az erza-mordvin nyelv alapjai (2000, BPFF 14.); Kozmács István: Az udmurt (votják) nyelv alapjai (2001, BPFF 15.). Ezek mindegyike az oktatási segédanyag alcímet viseli. Csak a szölkup kötet előszavában találhatunk utalást arra, hogy kinek szól a kötet: azoknak a magyar szakosoknak, akik egy fél éven át ismerkednek valamely uráli nyelvvel. Feltételezhető, hogy a többi hasonló című kötet is ugyanezzel a céllal készült. Mivel Pomozi Péter: Cseremisz-magyar nyelvhasonlítás (2002, BPFF 17.) című műve szintén ezzel a céllal készült, ezt is ugyanebbe a vonulatba kell sorolnunk. A valamely uráli nyelvvel ismerkedő magyar szakos hallgatók számára már jóval korábban is készültek tankönyvek, mint pl. Erdődi József erza-mordvin, Sz. Kispál Magdolna és F. Mészáros Henrietta északi osztják, Bereczki Gábor cseremisz tankönyve, hogy a finn nyelvkönyvek sorát ne is említsük. Ugyanakkor a rendelkezésünkre áll a Tankönyvkiadó már-már legendás chrestomathiasorozata, mely ugyan jóval felülmúlja egy elsőéves magyar szakos igényeit, az oktatásban mégis jól használható. Mindebből következik, hogy hasonló kiadványokat akkor érdemes kiadni, hogyha valamiben újdonságot jelenthetnek az előzményekhez képest. Természetesen több jó megoldás is lehetséges. Mindjárt egy kitűnő minimalista megoldás Janurik Tamás szölkup jegyzete. A 28 tartalmas oldalból álló kiadvány igen tömören mutatja be a szölkup tazi nyelvjáró