Finnugor Világ, 2016 (21. évfolyam, 3. szám)

2016-09-01 / 3. szám

3 Finnugor Világ, 2016. szeptember A Finnugor Népek VII. Világkongresszusa 1992 óta hetedszer került megrendezésre a Finnugor Népek Világkongresszusa, ezúttal a finnországi Lahtiban június 15. és 17. között. A kongresszus jelmondata: „Finnugor népek a fenntartható fejlődés útján” azt a pozitív üzenetet hordozta, hogy a finnugor népeknek van jövőjük, ha képesek beilleszkedni a fejlődés fő vonalába. A kongresszus arra kereste a választ, hogyan lehet ezt megvalósítani, hogyan lehet megőrizni a veszélyeztetett finnugor népeket és nyelveket. Magyarországot negyvenketten képviseltük, küldöttek, megfigyelők, tolmácsok, parlamenti képviselők és az Emberi Erőforrások Minisztériumának küldöttei. Utazásunk kiváló megszervezéséért, az anyagi eszközök biztosításáért Rubovszky Évát a Finnugor Világkongresszusok Magyar Nemzeti Szervezetének elnökét és Salánki Zsuzsát az ELTE Finnugor Tanszékének oktatóját illeti köszönet. A kongresszus ünnepélyes megnyitására 15-én (szerdán) délután került sor a Sibelius Csarnokban (Sibelius Talo), ebben a fából és üvegből épült tóparti modern épületben, amely 2000 óta Lahti kulturális életének egyik központja. Ez a csarnok adott otthont a kongresszus valamennyi rendezvényének. A műsor Ailu Valle lapp repper fellépésével kezdődött, aki az őshonos népek jogait és a természet védelmét választotta szövegei témájául. Utána fiatal lahti táncosok és a helyi konzervatórium kamarazenekara lépett fel. Valerij Markov a Konzultatív Bizottság elnöke nyitotta meg hivatalosan a kongresszust. Majd felsorolta azokat a finnugor népeket, amelyek képviseltették magukat. Ezek: finnek, inkek­ finnek, kvének, karjalaiak, vepszék, vótok, izsórok, észtek, szetuk, lívek, mordvinok, erzák és moksák, marik, udmurtok, komik, komi-permjákok, hantik, manysik, magyarok, nyenyecek, enyecek, nganaszánok és szelkupok. (Ezek közül az inkeri finnek és a kvének egy-egy finn nyelvjárást beszélnek, a szetuk nyelvjá­rása az észthez tartozik, és a tudósok az erzát és a moksát, valamint a komi­­permjákot sem tartják külön nyelvnek.) A felsorolt népeket 170 küldött, 350 megfigyelő és 50 újságíró képviselte. Ezután Sauli Niinistö finn köztársasági elnök, a kongresszus védnöke üdvözölte a megjelenteket. Beszédében érintette a kis nyelvek megőrzésének problémáját, az oktatás és a revitalizáció kérdéseit. Emlékeztetett arra, hogy a finn nemzeti érzés régebbi, mint a független Finnország. Ennek kialakításában fontos szerepe volt olyan tudósoknak, mint Castrén és Lönnrot. A finnugor népek lakta országokban a jövő szempontjából is fontos szerepe van az ott folyó tudományos kutatásnak. Toomas Hendrik lives észt köztársasági elnök beszédét a kongresszus honlapján olvasható finn szövegből magyarra fordítottuk és lapunk más helyén teljes terjedel­mében közöljük (19). Áder János magyar köztársasági elnök megemlítette Illyés Gyula 1934-es moszkvai útját, amikor a nagy magyar író számára nagy élményt jelentett az ott élő mordvinokkal való találkozás. Örömmel hallottuk elnökünk szájából azt a megálla­

Next