Fókusz, 1974 (4. évfolyam, 1-26. szám)
1974-01-07 / 1. szám
A szakmunkástanulók parlamentje Hiányzik a mérésgyakorlat • A napló célja Ösztöndíj vagy állománybavétel • A dilemmája • Májusban újra találkoznak A szakmunkástanulóik parlamentjét december 12-én, délután 14 órai kezdettel hívták össze a szakszervezeti tanácsteremben. A tanácskozást Gerencsér Géza, a KISZ-bizottság titkára nyitotta meg. Röviden szólt az előkészítés munkájáról, arról, hogy a KISZ- alapszervezetek a gyár minden területéről küldöttségeket választottak, olyan fiatalokból, akik leginkább alkalmasak a képviseletre. A parlament célja: információt nyerni a fiatalok, a szakmunkás- tanulók helyzetéről. Sikerét az segíti elő, ha őszintén, bátran ki-ki elmondja a maga területéről felvetődő problémákat. Kovács József, a munkaerőgazdálkodási és oktatási osztályvezető is örömmel üdvözölte a fiatalokat. Elmondta, hogy nagy jelentősége van a parlamentnek, mert ezek révén jutnak el a fiatalok legégetőbb gondjai a vállalat vezetőihez. S nem egy komoly eredményről adhatnak számot. Például éveken át felvetődött a parlamenteken az optikai képzés kérdése. S ezt követve született meg az a vezérigazgatói utasítás, hogy vissza kell állítani az optikai tanműhelyt. Vagy a másik vitás kérdést, a mátészalkaiak panaszát is orvosolták. Ott helyben, vidéken megindították az optikai alapképzést, elkerülve ezzel azt, hogy a 14 éves gyerekeket kiszakítsák a családi környezetből. Csak kiegészítő foglalkozásokra, tanulmányi kirándulásokra fognak feljárni Budapestre. A parlamentre összegyűlt fiatalok sok kérdést — óhajt, sóhajt, panaszt vetettek fel — ezúttal is. Az első felszólaló Tátrai Ildikó, a MüM 28-as Tanintézet másodéves tanulója, társai nevében reklamált: másfél éve állandóan délutánosak és szeretnék, ha a foglalkozások délelőttre kerülnének át. Képzéssel kapcsolatos problémát vetett fel Múzsái András (15-ös osztályon, elektronikai műszerésztanuló): nagyon hiányolják a mérésgyakorlatokat. Miért maradtak abba? Sokszor úgy érzik, nem szakmába vágó dolgokkal foglalkoznak. Nem tartják megfelelőnek az elektronikai műszerészek képzésmódját. Tóth Zoltán érettségi után választotta a mechanikai műszerész szakmát, ő a munkanapló kérdését vetette fel: szükség van-e ezekre valójában? Nemcsak formális hagyomány? Sok a munkájuk úgy is, komoly megterhelést jelent a munkanaplókban a rajzok elkészítése. A végzősök kerülhetnek-e állományba? — volt a második problémája. Több észrevétel elhangzott az osztályzással kapcsolatban is. Bongó Klára (6-os osztály) szerint ők, valamennyien mind a 14-en, jól dolgoznak, egyformán, 6 mégsem kap mindenki jelest... Indokolván a szakoktató ezt azzal, hogy nem lehet mindenki 5- ös, 4-esnek is kell lenni. De ha mindenki kiválóan dolgozik és nincs különbség közöttük — mi legyen akkor? Serkuti Erzsébet (26-os osztály) speciális problémát vetett fel: egyik osztálytársát betegség miatt gépről áttették a meóba, s itt nem kap prémiumot, míg a többiek kapnak. Nem lehetne-e ezen változtatni? Többen felvetették a nyolcra dolgozni járók közül, hogy háromnegyed hétkor szeretnének inkább kezdeni a műszakot. Szociális probléma lényegesen kevesebb hangzott el, mint az elmúlt parlamenteken Csak az öltözőszekrények hiányára panaszkodtak, s hogy nincs meleg víz a zuhanyzókban. Külön színfoltot jelentett a mátészalkaiak felszólalása. Aktívan, bátran tettek fel kérdéseket. Több osztálylátogatást, tapasztalatcserét szeretnének a jövőben. Elkülönül a gyári és iskolai KISZ, nem tudják, hogy melyikhez tartozzanak. Szeretnének jobban bekapcsolódni a MOM- sportklubba. Nincsenek megelégedve azzal a fogadtatással, hozzáállással, amit eddig a mátészalkai gyárban tapasztaltak. A jelenlevő termelésvezetők, tanintézet-igazgatók válaszoltak a kérdésekre. Érdekesen oszlottak meg a vélemények a harmadévesek állományba vételével kapcsolatban. Karattáz Gyula szerint az állományba vételhez a kormányrendelet ugyan lehetőséget ad, de az eddigi tapasztalatok alapján kedvezőbb az ösztöndíjas rendszer. Gerencsér Géza viszont az állományba vétel mellett volt: jobban be tudnának illeszkedni a fiatalok az osztályok valóságos életébe, jobban felkészülnének a normára. Hartmann János, a 15-ös osztály vezetője a KISZ munkáról beszélt. Javasolta, hogy inkább a gyári KISZ- szervezetbe jelentkezzenek a fiatalok, #iz intézeti helyett, mert így az a helyzet alakul ki, hogy sem a tanintézetben, sem a vállalatnál nem végeznek KISZ-munkát. Legyenek kezdeményezőbbek a hozzájuk illő fiatalos lendülettel, ne mindent felülről várjanak ..., hogy majd megkeresik őket, hogy a sportklub is helyükbe megy. Kielégítő választ kaptak az elektronikai mérésgyakorlatot reklamálók: januárban újra megindul. A munkanaplóval kapcsolatban: szükség van rá, nem fog megszűnni, s nemcsak a rajzok miatt. A munkatémákat is rögzíti, s így belőle nyerhetnek tájékoztatást a szakemberek, hogy szériamunkát, ismétlődő feladatokat kapnak a tanulók, vagy nem. A parlament a közös eszmecsere után, jó hangulatban ért véget. Másnap a küldöttek beszámoltak róla az osztályokon. A felvetett problémák lehetőség szerinti megoldására intézkedési terv fog születni, s ugyanezek a fiatalok májusban ismét összeülnek, hogy számot adjanak arról, mit sikerült megvalósítani. S addig is, ahogy Gerencsér Géza KISZ-titkár köszönt el a fiataloktól, úgy köszönjünk el mi is: viszontlátásra májusban! 2 FÓKUSZ KISZ-hírek Tandíj nélkül tanulhatnak és ingyen jegyzetet kapnak a szakmunkásnövendékek, miután az oktatási tanács módosította az érvényben levő tanulmányi szerződéseket. Ezután akik jól tanulnak, az év végén az eredménytől függően jutalmat, sikeres diplomamunka, illetve szakdolgozat elkészítése estén, pedig 1000—3000 Ft-ig terjedő pénzjutalmat kapnak. (L. Gy.) Ülést tartott a KISZ MOM Bizottsága december 20-án. Gerencsér Géza, a bizottság titkára értékelte az 1973-ban végzett munkát, majd meghatározták az ifjúságpolitikai határozattal kapcsolatos további tennivalókat. Az ülés után az ifjúsági klubban rövid ünnepség keretében Gerencsér Géza a vb nevében köszönetet mondott az egész évi jó munkáért és kellemes ünnepeket, boldog új évet kívánt a fiataloknak. (U Gy.) Héttagú vezetőséget választ ma délután 16 órakor az Ifjúsági klub. A klubgyűlésre várják azokat a fiatalokat, akik alapszervezetüknél már korábban jelezték, hogy szívesen részt vennének a munkában. A vezetőség megválasztása után megszövegezik a klub működési szabályzatát, és meghatározzák az idei munkatervet. Az ülést követően a KISZ- bizottság hivatalosan bejelenti a klubot a XII. kerületi tanácsnál. (L. Gy.) Ä . I P Miben bízik a kettes titkára ? Az őszi választásokon Békési Józsefet, a 2-es sz. Kalamár József KISZ-alapszervezet tagját, a KISZ vb volt ifjúmunkás titkárát alapszervezete titkárává választották. Miben bízik egy fiatal, amikor ilyen tisztségre jelölik; miben lát biztosítékot arra, hogy jól el is tudja majd látni? — Én elsősorban magamban bíztam — mondja Békési József, s ha nem ezt mondaná, akkor is tudnám, hogy így volt. Magabiztosnak látszik. — Szereztem már egy kis gyakorlatot az emberekkel való foglalkozásban, a KISZ- vezetésben — folytatja, majd elmondja: a honvédségnél szakaszparancsnok volt, negyven emberrel foglalkozott közmegelégedésre, ezenkívül a század KISZ szervező titkára volt. — Bíztam saját erőmben, hogy ezt a feladatot is el tudom látni — mondja, visszatérve most már a KISZ-titkárságra. — S ennyi elég? Ha önmagában bízik az ember?... ! Érti a kérdést, mosolyog. — Nyilván a tagságban is bízom; ha már megválasztottak, segíteni is fognak. S ott van az elődöm, Lak Tibor, akihez bármikor odamehetek. Eszerint tehát már „csak” dolgozni kell. Hogyan? — A mi alapszervezetünk meglehetősen elismert csapat a gyárban. Ezt az elismerést szeretném megtartani, vagy ha megy, fokozni. A választások óta volt egy jól sikerült ünnepi taggyűlés. Az Októberi Forradalomról való megemlékezést úgy szerveztük meg, hogy felkértük az osztály párttitkárát, aki inkább beszélgetést, mint előadást kezdeményezett a forradalomról, s talán azért sikerült olyan jól a program, mert a szokvány megemlékezések helyett egy érdekes társalgásban volt részünk. Az Októberi Forradalom mellett szó esett itt számtalan időszerű témáról is, ami mind kapcsolatban áll a forradalmi eszmékkel. — Nem tudta volna a tagság ezt saját maga megrendezni? Csakis külső segítséggel ment?... — Nem is akartam máris valami „nagyot”! Ne mondják, hogy új seprő jól söpör... A társadalmi munkát viszont, amit a választás óta végeztünk, már mi magunk szerveztük és csináltuk. S megvan már az is, mi lesz a következő társadalmi munkánk. S az is biztos, hogy az április 4-i ünnepi taggyűlést már teljes egészében mi fogjuk megcsinálni. .Én nem akarok már az elején falrengető dolgokkal odaállni a tagság elé... Fokozatosan szeretnék mind többet kihozni belőlük, a vezetőség közreműködésével. Mert, ugye, egyedül csakugyan nem sokra megy az ember ... K. L. Fantázia. Molnár Margit rajza Erfurti utunkról Nógrádi Kálmán vezető tervező, Nádudvari Zoltán gazdasági mérnök, jómagam gyártástervező; az NDK-ban jártuk december 3. és 7. között. Utunk célja a Zentronik Kombinát gyártmányainak megismerése, a számítástechnika területén az együttműködési lehetőségek felmérése volt. Erfurt 200 000 lakosú, a Thüringiai erdő északi lejtője alatt, a Gera folyó mentén épült ősi német kereskedőváros. A folyó ezen a szakaszon több ágra szakad, két nagyobb és több apró szigetet alkotva körülfogja az óvárost. E városrész kacskaringós utcái, a döcögő villamosok és trolibuszok, a modern és az öreg épületek váltakozása sajátos hangulatot teremt. A VÁROS JELKÉPE a dóm. Hatalmas gótikus épület, gazdagon díszített tornyokkal. A dóm mellett — mintegy ellenpontként — áll a Severi templom, leegyszerűsített formák, román-gót stílusjegyek ismerhetők fel rajta. Az egyik a katolizáció, a másik a reformáció szellemét sugározza a ma embere felé. Az öreg városrészben bolyongva középkori, fagerendás, két-háromemeletes kereskedőházak, barokk stílusú lakóházak keltik fel az érdeklődők figyelmét. A város kiemelkedően szép épülete a céhház, falán aranystukkó díszítésekkel. Erfurt másik jelképe lehetne a Szatócs-híd, egy fahídra épített utcácska, emeletes házakkal, apró régiségekkel teli üzletekkel. Az öreg városmag köré épült a modern városrész. Előregyártott elemekből készült lakóházak, széles utak, terek jelzik az új életforma kialakulását. Esténként akarva-akaratlanul is bekerültünk a karácsonyi vásárlások forgatagába. Meglepő volt, mennyi a gyermeküzlet. Nagyon olcsók és szépek a gyermekruhák, játékok. Biztosan ez is hozzájárul ahhoz, hogy a németeknél nincs népesedési probléma. A nagy forgalom ellenére a kiszolgálás mindenhol gyors. Jó ötlet — nálunk is be kellene vezetni — az élelmiszeráruházak gyorspénztára, ahol csak az fizethet, aki háromnál nem több árufélét vásárol. A régi és az új nemcsak a házak, hanem az ipar területén is jól megférnek egymás mellett. Még most is működő vízimalom, olajfető üzem egyrészről, másrészről az Optima irodagépgyár tükrözi a sajátos keveredést. Erfurtban van a Zentronik Kombinát központja. A kombinát 40 000 embert foglalkoztató ipari csoportosulás, í profiljuk az irodagépgyártó. Az erfurti központ hangola össze a Spemtron, Ascota, Optima, Cellatron, Erika és Reiss gyárak munkáját. E gyárak közül a Cellatron szalaglyukasztót, az Ascot" lyukszalagolvasót is gyárt. Ez az egyik terület, ahol a jövőben együttműködésre számíthatunk. A másik terület a Vágnestárcsás tárolók köre. Néhány órát töltöttünk Sömmerdában és Karl-Marx- Stadt-ban is, ahol alkalmunk volt megnézni a különböző típusú eróművek gyártását a Soemtron, illetve az Ascota gyárakban. Ezen egységek szerelése zárt ciklusban, szerelőszalagon történik, az egyes munkafázisokra igazi némi precizitással vannak előírva a feladatok és a szerelőszerszámok. Érdekes volt működésében látni a kábelkorbácsfeltekerő félautomatákat. Lyukszalagvezérléssel irányítják e gépeket, a manuális munkát minimálisra csökkentve. TÁRGYATÁSAINK során megbeszéltük azokat a feladatokat, amelyeket a jövőben az együttműködéshez meg kell oldanunk. A német fél lyukszalagolvasókat és mágnestárcsás tárolókat szeretne a MOM-tól a jövőben vásárolni. Felmerült a lyukszalagtechnikai gyártmányaink területén a nemzetközi kooperáció lehetősége. E területek részletes technológiai konstrukciós lépéseinek kidolgozása az 1974-es év feladata lesz. A néhány nap hamar eltelt, búcsúznunk kellett Erfurttól, a német kollégáktól. A német elvtársaktól úgy váltunk el, hogy reméljük, a levelezésen túljutva minél előbb megkezdhetjük az érdemi együttműködést. 1974 áprilisában újból találkozunk. Akkor mi leszünk a házigazdák. Klug Nándor Egy korszerű műhely képe. Erfurti látkép.