Fókusz, 1977 (7. évfolyam, 1-26. szám)

1977-01-03 / 1. szám

2 Velünk Ment Emlékek a 20 éves KISZ-ről Pályázati felhívás A Kommunista Ifjúsági Szövetség az idén április­ban ünnepli megalakulásá­nak 20. évfordulóját. Köz­ismert, hogy a Magyar Op­tikai Művekben már a már­cius 21-i zászlóbontás előtt megkezdődött a szervezés az ifjúsági mozgalom újra­indítására. Az elmúlt húsz esztendő alatt a vállalat KISZ-es fiataljai sok kiváló eredményt értek el. A centenáriumi évforduló rendezvényein sok olyan apró, kedves pillanatról, történetről hallottunk, ame­lyek a fiatalok eddigi mun­kájáról, a KISZ-es életről szóltak. A MOM KISZ-bi­­zottsága a Fókusz szerkesz­tőségével közösen szeretné összegyűjteni ezeket az em­lékeket, kis történeteket: meghirdetjük a „Velünk történt — Emlékek a 20 éves KISZ-ről” című pályá­zatot, amelyet február 20- ig kérünk beküldeni. A pá­lyamunkák legfeljebb öt ol­dal terjedelműek lehetnek. A pályaműveket a gyári KISZ történetének feldol­gozásánál is szeretnénk fel­használni, ezért elsősorban megtörtént események meg­írását várjuk. A pályadíjakat, amelyet az olvasók szavazatai alap­ján ítél oda a MOM KISZ- bizottság és a Fókusz szer­kesztősége, a vállalati ifjú­sági napok ünnepségsoro­zatán adják át a nyerte­seknek. KISZ MOM-bizottsága A KISZ-bizottság kéri A KISZ MOM bizottsága a Kommunista Ifjúsági Szövet­ség 20 éves évfordulójának méltó megünneplésére készül. Az ünnepi megemlékezések része lenne az a kiállítás, amely a KISZ 20 éves történe­tét dolgozná fel. A kiállítás sikeres megren­dezésére a MOM KISZ bizott­sága felhívással fordul a MOM dolgozóihoz. Azoknak a segítségét kéri, akiknek az if­júsági mozgalom történetéhez kapcsolódó régi írásos anyag, tárgyi emlék vagy fényképfel­vétel van birtokukban. A KISZ-bizottság ezeket szeretné összegyűjteni, és az érdeklő­dőknek egy kiállításon bemu­tatni. Kérjük, hogy azok a dolgo­zók, akiknek ilyen dokumen­tumaik vanak, jelentkezzenek a KISZ-bizottságon. Zalaegerszegi KISZ-Ikírek Ki mit tud?-ot rendeztek a gyáregység fiataljai december 14-én. A csapatok a KISZ IX. kongresszusán elhanzottak, az általános politikai, irodalom és művészet ismeretéből ver­senyeztek egymással A vég­eredmény: 1. Optika, 2. Mű­szaki-adminisztratív, 3. Mű­szerész, 4. Forgácsoló, 5. Szer­szám- és Készülékműhely csa­pata lett. ★ Ifjúsági klubot létesítenek a gyáregység KISZ-fiataljai. A porta melletti helyiségnek már csak a berendezése van hátra és elkezdődhetnek a foglalko­zások. Ünnepségsorozat a 20. évforduló tiszteletére A KISZ MOM bizottsága és az a­lapszervezetek képviselői részt vesznek a Kommunista Ifjúsági Szövetség megalaku­lásának 20. éves évfordulója tiszteletére rendezendő FIN és HIN rendezvénysorozaton. A vállalati ifjúsági napon az évforduló méltó megünneplé­sére a KISZ 20 éve címmel irodalmi műsort állítottak ös­­­sze és mutatnak be a KISZ- alapszervezetek titkárai, tag­jai. A vállalati ifjúsági napon köszöntik a gyári KISZ-szer­­vezet alapító tagjait, itt adják át a KISZ-kitüntetéseket, ok­leveleket FÓKUSZ Termelési tanácskozás az üzemfenntartáson 1977 a tmk kísérleti éve Gondolom, olvasóink is észrevették, hogy lapunk­ban mind gyakrabban adtunk hírt az üzemfenntartási főosztály termelési értekezleteiről. Ennek legkézenfek­vőbb magyarázata az a tény, hogy ilyen rendszeres­séggel csak ezen a főosztályon tájékoztatják a dolgo­zókat. Felmerülhet a kérdés, van-e értelme az ilyen sűrű vezetők-dolgozók találkozásának. A kételyeket sem alátámasztani, sem cáfolni nincs szándékunk­ban. Úgy gondoljuk elegendő, kimerítő választ ad az, ha a mostani, a december 22-i termelési értekezleten hallottakról számolunk be.­­ Gerencsér Géza üzemfenn­tartási főosztályvezető először a nagyvállalat idei feladatait értékelte, majd részletesen ele­mezte a főosztály éves mun­káit. Kiemelt feladat volt az R—4—12-es műhely kialakí­tása és végleges befejezése. Az új műszer gyártásához és sze­reléséhez a szükséges feltéte­leket megteremtették, többek között a 19. osztályt és a hi­degkamrát alakították át. A hidegkamra átalakítása külön­böző okok miatt még nem fe­jeződött be: a napokban ér­keztek be azok az alkatrészek, amelyek az álmennyezet elké­szítésénél nélkülözhetetlenek voltak. Jelentős eredményként könyvelhető el az, hogy az Ezt követően a főosztályve­zető az osztályok éves munká­ját külön értékelte: az 1. osz­tály dolgozóinak teljesítmény százalékát jónak ítélte, ki­emelte azt, hogy a terven fe­lül több rendkívüli feladat el­végzésére is vállalkoztak, így többek között a Battonyára te­lepítendő gépeket határidőre felújították. Az 53. osztály munkáját, ha­sonlóan az 1. osztályéhoz jó­nak értékelte. Megemlítette, hogy a lakatosok száma idén jelentősen csökkent, így a ke­vesebb munkaerő néhány fel­adatot képtelen volt teljesíte­ni. „A feladatok nagyobbak vol­tak, mint az osztály teljesítő­­képessége” — e szavakkal jel­lemezte az 54. osztály mun­káját Gerencsér Géza. Utalt arra, hogy itt a II. félévtől kezdve a dolgozók között nincs egység, sok a széthúzás és ta­pasztalata szerint majdnem több energiát emészt fel a vé­lemények egyeztetése, mint a üzemfenntartási főosztály se­gítette a vidéki gyáregységek karbantartási munkáit. Idén a törzsgyári tmk-sok közül a ta­valyihoz képest kétszer több dolgozó utazott el vidékre, hogy segítséget nyújtsanak a gyáregységeknek. Komoly fel­adat elé állította a dolgozókat a 29. osztály és a száloptikai műhely átalakítása is. Az októberi rendkívüli ter­melési tanácskozáson minden tmk-s csoportvezetőt utasítot­tak, hogy a termelőterületek vezetői keressék fel, milyen feladatokat kell még az éves terv teljesítéséhez végrehajta­ni. Gerencsér Géza ezúttal a gazdasági vezetők köszönetét tolmácsolta munkatársainak. konkrét munka. „Jövő év ele­jén a legfontosabb feladatunk­nak tekintjük, hogy az osz­tály dolgozóival személyesen elbeszélgessünk, mindenki el­mondhassa gondját. Szeret­ném, ha közösen oldanánk meg a problémákat.”­ Az 55. osztály dolgozóinak megköszönte azt a hozzáál­lást, amelyet a dolgozók tanú­sítottak ebben az évben. Nem egy esetben az osztály profil­jától eltérő munkát is jól, ha­táridőre elvégeztek. Az 56. osztály tevékenysé­géről beszámolva hangsúlyoz­ta a főosztályvezető, hogy hasznosnak bizonyult az osz­tályon megvalósított átszerve­zés. Itt felmerült még az az igény, hogy a különböző cso­portok feladatait, munkaköri leírásait finomítani kell. Az 57. osztály kollektívájá­ról elmondotta, hogy a fő­osztály vezetésének rájuk kel­lett a legkevesebb energiát fordítaniuk. A feladatokat ki­fogás nélkül határidőkre vég­rehajtották. Másról szólva hangsúlyozta Ge­rencsér Géza, hogy a jövőben a béremelésénél egy döntő érv lehet: „ki mit tett le az asz­talra”. Gyakori eset, hogy a MOM-ban 10—20 évet eltöl­tött éveik után kapják a dol­gozók a több pénzt, és nem munkájuk elismerése­ként. Ha az utóbbit ven­nénk figyelembe, egy-két dolgozónál, nem egyszer indo­kolatlan lenne a béremelés. Tudomásul kell venni, hogy a vállalatnál eltöltött 20 év csak idén és 1977-ben a főosztá­lyon számtalan nagy horderejű munka és üzemszervezési újí­tást, átszervezést hajtottak végre és valósítanak meg an­nak érdekében, hogy a tmk minden területén valóban ha­tékony munka folyjon. A fő­osztályvezető szavait idézve „szükség volt ezekre azért is, hogy végre megpróbáljunk tisztán látni házunk táján: mit kell csinálnunk, miért, miből és mennyiért. Mindezek érdekében elké­szítették a tmk pénzügyi ter­vét. 1977-ben üzemfenntartási költségekre 55,7 millió forin­tot terveztek. Ennek része a felújítási terv, amelyben sze­repel, hogy az 1. osztály ka­pacitását 10 százalékkal eme­lik. A gépek állaga állandóan romlik. Az üzemfenntartás so­ha nem éri utól magát, ha nem tűzik ki célul: „a felújí­tási terv szentség”. Itt új kez­deményezés az, hogy a vidéki gyáregységeknek az év elején átutalnak egy bizonyos felújí­tási költségkeretet: így Máté­szalka 1 millió, Zalaegerszeg és Dunaújváros 500—500 ezer Végül a munkaverseny-vál­­lalásokról hangzott el ismer­tető. A főosztály vállalásai alapján az osztályvezetőknek a feladatokat december 31-ig osztályszintre le kell bonta­niuk. A munkaverseny vállalási rendszere már régóta téma a tmk-n: „mi nem tudhatjuk előre, mi romlik el”, vagy „a mi munkánk nem értékel­hető úgy, mint egy optikusé” stb. A főosztály vezetése ezt a kérdést is szeretné a jövő év­ben rendezni.­ Ennek érdeké­ben egy olyan munkavállalá­si rendszert állítottak össze, amely alapján nem lesz nehéz állapot, ami után még nem jár pénz. Természetesen az idősebb munkásokat anyagilag is meg kell becsülni. De a pénzelosztásnál az első dön­tő érv: az elvégzett munka! Majd a főosztályvezető felhív­ta a figyelmet arra, hogy a szakszervezeti bizalmiaknak milyen nagy a felelősségük a kárelosztásnál. „Nem lehet mindenkivel szemben jó fiú­nak lenni, ha a bizalmi helye­sen akar élni jogaival, akkor nemet mondani is tudnia kell, forintot kap. Ugyancsak most vezetik be, hogy egy-egy gyár­egység tmk-jai specializálód­nak. Például, ha a szalkaiak elsajátítják az egyszerűbb op­tikai gépek felújítását, akkor a jövőben a törzsgyár ilyen típusú gépeit is ők veszik ke­zükbe. Cserébe a budapesti, nagyobb szakmai tapasztala­tokkal rendelkező dolgozók, az ottani DRT-gépek tmk-mun­­káit végzik el. Ezután a karbantartási terv­ről esett szó. E keretből 1977- ben 27 millió áll a főosztály rendelkezésére. Tízmillió fo­rintot a forgácsoló gépekre, 5 milliót az optikai gépekre, 3 milliót a külföldi import al­katrészek beszerzésére, 4 mil­liót pedig különböző átépítés­re fordítanak. E tervben ugyancsak szerepel, hogy a vi­déki gyáregységek részére (Szalka 4, Dunaújváros 3, Za­laegerszeg 2, Komló 2 millió forint) önálló gazdálkodásra utalnak át ebből a keretből. E kezdeményezésnek többek kö­zött az is a célja, hogy a fő­osztályvezetés mérni tudja, hol, milyen munkára, men­­nyit fordítottak. „kiválasztani” a brigádoknak mi a rendes munkánál több, hasznos feladat Ezek közül néhányat példa­ként említünk meg. A jövő év I. negyedév vé­géig az üzemfenntartáson be­vezetik a készletgazdálkodást és visszaállítják a 8 és 9 óra közötti anyagkivételezési rendszert. Lehet, hogy sokak fejében szöget ütött: hát ed­dig hogyan dolgoztak? Úgy gondoljuk elfecsérelt idő most a múlt hibáit ostorozni. Sok­kal lényegesebb e pillanatban az, hogy az üzemfenntartás dolgozói a „szigorított” hely­zetben támogassák, segítsék a főosztály vezetést. 6 osztály munkájának értékelése A vállalatnál eltöltött 20 év Ezt követően a bérszínvonal 1976. kiemelkedő év volt a helyzetéről számolt be az elő- prémiumjuttatás szempontjá­­adó. A vállalatvezetés még­ ből is. A megelőző évi keret különböztetett bérfejlesztés­ kétszeresét oszthatták szét a ben részesítette a főosztályt, dolgozók között. A bérelosz- Mit, miért, miből kérdések A brigádok választéka I Ahol a fiatalok segítenek A legutóbbi KISZ-bizottsá­­gi ülésen az idei mozgalmi évre az V. ötéves terv teljesí­tésre vállalt védnökségi mun­kákról és a fiatalok termelést segítő tevékenységéről hang­zott el beszámoló. Az 1976—77-es­­ mozgalmi évben a védnökségi munkák között szerepelt a Gi—El gi­­roteodolit, az aquanai labor­műszer, a Floppy-disc, a Wes­tinghouse fékkar, a Fibrolux 150 száloptikai megvilágító egység és a sztereográf. A KISZ-esek segítséget nyújta­nak a műszer konstrukciója, a protodarabok, a protodoku­­mentáció elkészítésénél. Jelen vannak a „0” széria legyártá­sánál is. Védnökségi munka­Az elmúlt évek hagyomá­nyai szerint a KISZ-esek nagy számban lelkesen vesznek részt az évente kétszer meg­rendezendő kommunista mű­szakokon. Emellett azonban meg kell említeni azt a jelen­tős szaktársadalmi munkát is, amelyet ebben a mozgalmi év­ben végeztek a fiatalok. Eddig csak a szakmunkás fiataloknak volt lehetőségük szaktársadalmi munkán roszt­jukat csak akkor tekintik be­fejezettnek, ha a sorozatgyár­tás zökkenőmentesen megin­dul. A fiatalok termelést segítő tevékenysége kiterjed az if­júsági brigádmozgalomra is. Vállalatunknál jelenleg 23 ilyen brigád van. Többségük a kongresszusi munkaverseny alatt alakult. Tehát e rövid múltjuk az oka annak, hogy az ifjúsági brigádoknak még nincs kellő tapasztalatuk. A jövőben mindinkább szüksé­ges, hogy az osztályon dol­gozó „felnőtt” brigádok a he­lyi gazdasági és társadalmi szervek fokozottan támogas­sák, segítsék az ifjúsági brigá­dok tevékenységét­ venni. A gazdasági vezetők felismerték, hogy a műszaki területek fiataljai saját mun­kahelyükön jóval hasznosabb munkát végezhetnek. így ke­rült sor arra, hogy október 23-i kommunista műszakon a műszaki munkakörben dolgo­zók szaktársadalmi munkán vettek részt. A fiataloknak a KISZ kü­lönböző rendezvényein, pályá­zatain lehetőségük van arra, hogy a mindennapi munkáju­kon kívül rátermettségüket biztosítsák. Egész évi munká­jukkal pályázhatnak a Kiváló Ifjú Mérnök, Közgazdász, Technikus címért. Tavaly 65 pályázó közül 30 KISZ-es fia­talt jutalmaztak munkáju­kért. A kiváló mozgalmak kereté­ben idén és a jövőben is meg­rendezik a Szakma Ifjú Mes­tere versenyt. A Szakma Ki­váló Tanulója versenymozgal­mat, mint új versenyformát kívánják a jövőben megvaló­sítani. Ennek lebonyolítását és megszervezésének feltételeit a gyáregységi ifjúság­politikai intézkedésekben kell meghatá­rozni. A szakmánként meg­rendezett versenyekért a gyár­egységek KISZ-titkárai felelő­sek. A versenymozgalmak legsi­keresebb területe az FMKT. Idén másodszor rendezi ezt meg a KISZ-bizottság. A pá­lyázat meghirdetésekor né­hány, a gyár közvetlen terme­lő munkáját érintő feladatot adnak meg, de minden gaz­dasági munkát, az V. ötéves terv és az éves terv teljesíté­sét segítő pályamunkát elfo­gadnak. A pályamunkákat szakmai zsűri értékeli. Az első négy KISZ-es fiatal egy közös pályamunkával indulhat az ágazati vetélkedőn. Az 1976—77-es mozgalmi évben a KISZ-bizottság ismét kiírta az Alkotó Ifjúság pá­lyázatot. Ezt először gyári szinten hirdetik meg, majd a pályamunkákból kiállítást rendeznek. 1975-ben az ágaza­ti bemutatón egy pályamunka a vasasszakszervezet fődíját kapta. Az országos kiállításra 17, a moszkvai „Fiatal Alko­tók­­ Nemzetközi Kiállításb­a négy pályamunkát küldhetett a KISZ MOM bizottsága. Végül közvetve a termelést, a jobb munkát segíti a „Felső­fokú végzettségű pályakezdő fiatalok bevezetése a gyár életébe” című üzemlátogatás­sal egybekötött előadássorozat. A fiatalok ennek keretében megismerkedhetnek a MOM szervezeti felépítésével, terü­leti elhelyezkedésével. Az elő­adássorozat sikerét bizonyítja, hogy igen nagy népszerűség­nek örvend a középfokú vég­zettségű fiatalok körében is. Mint már szó volt róla, a kommunista műszakokon a fiatalok aktívan vesznek részt. Emellett a vállalat és a ke­rület által rendezett társadal­mi akciókban is ott vannak a KISZ-esek: az óvoda patroná­­lásában, a metró építésénél, a badacsonytomaji vállalati üdülő bővítésénél, a szántódi ifjúsági táborban, vasgyűjtés­ben, a kerületi uszoda építésé­ben segítettek a fiatalok. Védnökség + Szaktársadalmi munka + KIM, KIT + FMKT + Alkotó Ifjúság 1977. JANUÁR 3. Teljesítményben a több pénzért A másik lényeges feladat, szervesen kapcsolódik a kor­mány elhatározásához: a ter­melő területeken, ki kell ter­jeszteni a teljesítménybéres elszámolást. Eddig úgy tűnt, hogy a tmk jó néhány terüle­tén egyszerűen képtelenség mérni a munkavégzést. E gond nem egyszer szerepelt a gaz­dasági vezetés különböző fó­rumain, megoldás azonban nem született. Ezzel az új kezdeményezés­sel azonban úgy tűnik, hogy a tmk-sok elébe mentek a meg­oldásnak: január 1-től beveze­tik a brigádok és a dolgozók teljesítményelszámolását. Az üzemfenntartás sajátosságait A továbbiakban a jövő évi főbb célkitűzésekről esett szó: a Westinghouse telepítés­sel kapcsolatos feladatok ma­radéktalan teljesítése, a Gi— El giroteodolit gyártási felté­teleinek megteremtése, a szál­optikai műhely további átala­kítása, a szociális és munkavé­delmi komplex tervben sze­replő feladatok végrehajtása, az energiagazdálkodási terv kidolgozása, amelynek teljesí­tésével 4 millió forint megta­karítását terveznek. Ehhez kapcsolódik, hogy a főosztály az évente kétszer megrende­zett kommunista műszakon kívül még egy műszakot kí­ván szervezni. Ennek célja az, hogy egy előzetes felmérés alapján a gyárban található rossz csapokat, zuhanyozókat, figyelembe véve kiterjesztik a munkanaplók rendszerét. Mi lesz ezekben? A naplóban töb­bek között vezetni fogják, hogy egy gép miért állt le, ki­javításához milyen anyagot használtak fel, mettől­ meddig tartott a javítás, ha áll a munka, mi akadályozta a tmk-s munkáját? Mint a fő­osztályvezető indoklásában el­mondotta a rendszer beveze­tése lényeges azért, is, hogy a teljesítmény elszámolás va­lóban a végzett munkát tük­rözze, vagyis több munkáért több pénzt lehessen kifizetni. Ez pedig minden dolgozó ér­deke. nagy teljesítményű vízfogyasz­tó berendezéseket megjavít­­sák Mint a leírtakból kitűnik, az üzemfenntartási főosztály feladatmeghatározásai szépek, tartalmasak. Igaz a felsorol­tak csak egyszerű tények ar­ra, hogy a tmk-n valami moz­golódás van, és a tenniakarás már hozott is néhány rész­­eredményt. Ám ez a siker még felemás, hiszen „csak” a vezetők közös munkája nyo­mán született. A valóság megváltoztatásá­hoz, átalakításához több kell. Ehhez az üzemfenntartáson dolgozó emberekre van szük­ség. Nekik kell a gyakorlat­ban az idén, jövőre és azután bizonyítaniuk, hogy az elkép­zelések helyesek voltak. —b— 2 + 7 kommunista műszak i

Next