Fókusz, 1983 (13. évfolyam, 1-26. szám)
1983-01-12 / 1. szám
2 A PÁRTMUNKA Vtvim iiiiiiiiiiiiiiiiiiiviiiiiiiiii» •iiiiiiiiifiimiiiiiiiiivfiivi llmlll||l■l|||||■||||gR|«||| rviiiiiiiliiitiiiiiiiitiifiiiiii 1111111111111111111111111111111 iiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiii» 1 iiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii: niiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiinisii 11111111111111111111111111111111111111111(111111111181111111111 ifiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiniiiimiiBiBifti 12-es pertalapszervezet Csak a szakmát szeretve... A legnagyobb létszámú alapszervezet beszámoló taggyűlése az év legaktívabb fóruma volt. Mert igaz ugyan, hogy a 12-es alapszervezetnek van a legtöbb tagja, de a taggyűléseken általában mégis kevesen kérnek szót. Azt mondják ugyan a párttagok, hogy ők a munkahelyükön, a mindennapi munkában „teszik le az asztalra”, amit kell, de azért az is fontos, hogy a taggyűléseken is elmondják véleményüket. Mint ahogyan most, az év végén is történt. A munkát jól összefogó, értékelő, a hiányosságokat feltáró vezetőségi beszámolót Lepsényi István titkár ismertette. Elmondotta, hogy a munkaterv alapján dolgoztak, tizenkétszer tartottak vezetőségi ülést. Elismeréssel szólt a pártcsoportok munkájáról, s kérte a pártcsoportbizalmiakat, továbbra is dolgozzanak aktívan. Fontos feladatként szabta meg a vezetőség, hogy a pártcsoportok készítsenek saját munkatervet, s hogy minden igyekezetükkel segítsék a fiatalok munkáját. Elismerésre méltó volt a pártépítési tevékenység 1982- ben. öt új párttagot vett fel az alapszervezet Beszélgetést folytattak mindazokkal, akiket 1980-tól kezdve vettek fel, értékelték eddigi munkájukat, tevékenységüket, aktivitásukat. Ez követendő módszer lehet más alapszervezetben is. A vezetőség itt sem hallgatta el elvárását, miszerint a jövőben a kommunistáknak egyre aktívabbá kell válnia. A selejt keletkezésének okait vizsgálva a vezetőség megállapította, hogy a gyáregységben nem mindenütt megfelelőek a munkakörülmények, nagy a zsúfoltság, több helyen nagy a hőingadozás, ami megengedhetetlen, és hosszúak a szállítási utak. Az elmúlt 25 év alatt összesen 59 munkásőr volt az optikán. Most a tartalékosokkal együtt húszan vannak. Köszönet a munkájukért, helytállásukért. A beszámolóhoz tizenketten szóltak hozzá. Okos, megfontolandó javaslatok, észrevételek hangzottak el. Most nem volt hiba az aktivitással. Elmondották többek között, hogy nem jeleskednek az ifjúság munkába állításával. Egyre fogy a létszám, s főleg a fiatalok mennek el. A száloptikán dolgozók véleménye, hogy a jelenlegi gépkapacitás mellett nem tudnak többet termelni a képtovábbító közegekből. A takarékosságról, a selejtcsökkentésről igen sok szó esett. Az optikai ágazat gazdasági vezetője elmondotta, hogy a szeptemberi taggyűlésen nagy indulattal és aggodalommal beszéltek a negyedik negyedév feladatairól. Keményen dolgoztak, s megoldották az éves feladatokat Az utolsó hetekben naponta kapcsolatban voltak a szerelőkkel, s ha valahol hiba volt, azonnal cseréltek, javítottak. Drukkoltak, hogy a szerelők jó munkát végezhessenek és időre készen legyenek a műszerekkel. A MOM végrehajtó bizottságának értékelését Czirják Emil, a pártbizottság agitprop. titkára ismertette, aki egyben a 12-es alapszervezet instruktora is. „Jó volt a munka, de nem egyenletes” — mondotta. A pártcsoportok jól tevékenykedtek, de legyen cél a pártcsoportok közötti színvonalkülönbségek csökkentése. A vezetőség jól irányítja, szervezi és ellenőrzi a tagság munkáját. Figyelemre méltó a pártépítési tevékenység: három év alatt 14 új párttagot vettek fel. A fiatalokat érintően a vb véleménye, hogy a KISZ-alapszervezetben a szervezettség a gyári átlag alatt van. Erre figyelni kell. A politikai vitakörök jók, utóhatásokról is számot lehet adni. Elismerésre méltó az a segítség, amelyet Zalaegerszegnek és Mátészalkának nyújtottak az optikusok. .uikot vd ! Tudósításunkat egy hozzászólás néhány mondatával zárjuk, amely a fiatalokkal, az utánpótlással foglalkozott, mint egyik fő tennivalóval: „Három tanulóból kettő nem akar optikus lenni. A nagy számok törvénye tehát nem érvényesül. A fiatalok munkához való készsége kevés, hiányzik a szakma szeretete. Kikkel állnak szembe? Fáradt, túlórázó felnőttekkel. A mi időnkben olyan mesterektől tanultunk, akik kötődtek a gyárhoz, s szerették a szakmájukat. Valahogy így kellene ma is...” Volt a párt-vb értékelésében egy félmondat, amely kisebbfajta vihart kavart, és többen is ehhez kapcsolódóan szólaltak föl. A szakszervezettel kapcsolatban ugyanis Ambrus Zoltán megjegyezte, hogy a terület (szakszervezeti) szervezettsége mindössze 89 százalékos, és ezenkívül a szakszervezeti (fő) bizalmi beszámoltatása sem történt meg. Ennek kapcsán néhányan hitetlenkedésüknek adtak kifejezést, nem értették, hol lehet ez a 11%, hiszen ők alig ismernek valakit, aki nem tagja a szakszervezetnek. Mások azt tették szóvá, hogy a szakszervezeti (fő)bizalmik beszámoltatása nem a pártalapszervezet feladata vagy jogköre, ezért az szb a felelős. A későbbiek során az elnökölő Szegner László is szót kért, és többek között megjegyezte, hogy az alapszervezetnek az lenne az igazi gazdaságsegítő munkája, ha időről időre konkrétan, keményen rákérdezne az egyes gazdasági vezetőkre: hogyan áll ez vagy az a műszer, mit kellene csinálni, hogy jobban, gyorsabban menjen a munka. Kevesebb felesleges tiszteletadást és több hatékony fellépést! Kertész Tamás (szinte) elméleti oldalról közelítette meg a kérdést: tulajdonképpen mikor jutunk el arra a pontra, amikor a pártnak „be kell avatkoznia”?! A tagság egyébként a beszámolót és a határozati javaslatot egy ellenszavazattal elfogadta. 3. alapszervezet Felesleges tiszteletadás nélkül Az obligát felszólítás („Szóljanak hozzá, elvtársak, mondják el véleményüket, javaslataikat”) után beállott stabil csöndben kevesen gondolták volna, hogy a 3. alapszervezet beszámoló taggyűlése még több mint két órán keresztül tart... Teszár László 45 perces titkári beszámolója mérnöki precizitással vette sorra az alapszervezet belső életének mozaikjait, és ennek következtében mindenkiben kialakulhatott a teljes kép e műszaki alapszervezet 1982-es munkájáról. Természetesen a gazdaságsegítő tevékenység kapta a legnagyobb hangsúlyt. Ahogy a beszámoló megállapítja, a terület gazdasági tevékenységére egyre jellemzőbbé válik a kettős terhelés: a napi, szinte diszpécser jellegű tevékenység mellett növekvő erőfeszítéseket kívánnak az aktuális fejlesztési feladatok — és a létszám egyre csökken. A megnehezedett külső körülmények, a növekvő feladatok és feszített határidők következtében egyre nehezebb helyzetben vannak a területen dolgozó kommunisták (is), és ráadásul nagyon nehezen tudnak érveket felsorakoztatni a kilépések ellen , hiszen gyakran 1200— 1500 forinttal ígérnek többet az új helyen. A jövőben a vállalatvezetéssel közösen mindenképpen meg kell találni azokat az ösztönzési és szervezési formákat, amelyeken belül új perspektívák nyílnak az alkotó ember számára az innovációs lánc minden pontján. A párt-vb értékelését Ambrus Zoltán terjesztette elő. Megnyugvással állapította meg, hogy az új összetételű vezetőség és az új titkár mindenfajta törés, vagy zökkenő nélkül „vészelte át” az összecsiszolódás időszakát, és mindent összevetve, jól dolgoztak. A taggyűléseken való aktivitással és a megjelenési fegyelemmel általában nincs baj, de keményebb ráhatással talán még ezt a 87%-ot is emelni lehetne. Az információs munka jónak, színvonalasnak értékelhető, és a különböző politikai oktatási formákon való részvétel és aktivitás is megfelelő. Nem ennyire egyértelműen pozitív a pártsajtó terjesztésében felmutatott eredmény: még a Kossuth-könyvek terjesztésében elért 9. helyük a legelőkelőbb, a többi területen a sereghajtók között foglalnak helyet. Az alapjában véve dicséretes gazdaságsegítő munka még jobb lehetne, ha az eddiginél jobb kapcsolatokat építenének ki a társ-alapszervezetekkel , különösen a 2. és 9. alapszervezettel. Nagyon eredményes a helyi KISZ-alapszervezettel kialakított kapcsolat. Fókusz 8. cslapszervezet Az összefüggéseket kutatva December 7-én tartotta beszámoló taggyűlését a 8. alapszervezet. A gazdasági igazgatóság dolgozóit tömörítő alapszervezet jól dolgozott az 1982. évben — tűnt ki Kuszter László alapszervezeti titkár beszámolójából. Jellemző volt munkájukra, hogy a korábbinál többet foglalkoztak a gondok feltárásával, az okok és összefüggések kutatásával, illetve magyarázatával. Az e közösségben tevékenykedő kommunisták felismerték a politikai munka tervezésében rejlő lehetőségeket, és mind többen javasoltak környezetüket foglalkoztató kérdéseket a pártvezetőség és a taggyűlés napirendjére. A taggyűléseken elmélyült vitákra került sor, melyben szerepet játszott az igényesebb előterjesztés, a problémák konkrét megközelítése. ________ . . — A párttagok kritikai megjegyzéseket is tettek, de célravezető volna — tolmácsolta a pártvezetőség véleményét Kuszter László —, ha a jövőben egyes kérdésekben megoldási javaslatot is tennének. A vezetőség vitára ösztönzi a tagságot, de eredményesnek tartjuk azt a taggyűlést is, ahol a párttagság egysége különösebb vita nélkül alakul ki, és a mindennapi munkában, a határozatok végrehajtásában mutatkozik meg a párttagok aktivitása. • Az alapszervezet életében hiba — hogy rendszerint —, ugyanazok az emberek nyilvánítanak véleményt a taggyűléseken, és sokan hallgatásba burkolóznak. Az sem szerencsés, hogy a párttagok nagyon ritkán éltek a tartózkodás vagy az ellenszavazat jogával. Ugyanakkor később vélemények voltak hallhatók, pedig ez elfogadhatatlan magatartás. Tudvalevő, hogy tartózkodni, a javaslatok ellen szavazni lehet a kijelölt fórumon, de a közösség hozta határozat ezen agitálni már pártszerűtlen cselekedet. A végrehajtó bizottság értékelését tolmácsolva dr. Felföldi Lászlóné közölte, hogy a 8. alapszervezet a párt- és a mozgalmi munka minden területén fejlődött. Kiemelte, hogy a pártcsoportok és a vezetőség között harmonikus az együttműködés. Példamutatóak a politikai irodalom és a Kossuth-kiadványok terjesztésében, az információk cseréjében. Egészséges a szakszervezettel és az ifjúsági szervezettel fenntartott kapcsolatuk, mely, érezteti hatását a brigádélet fellendülésében, a kommunista műszakok sikeres szervezésében, a különféle eseményekre való mozgósításban. Többek között felhívta a figyelmet a munkásőrség utánpótlásának fontosságára, s arra, hogy a gazdasági vezetőkkel közösen törekedjenek a négyszögülések rendszeres megtartására. A vitában éppen tízen mondták el véleményüket, hangoztatva e kölcsönös tájékoztatás fontosságát. Legtöbben a gazdasági feladatok megoldására helyezték a fő hangsúlyt. Filláry Lajos például kifejtette, hogy az állandóan változó világ gyors, reagálást igényel. Az egységes, hibátlan munka nélkülözhetetlen. Labesfi József a helyi tartalékok mozgósítását tartja fontosnak, s azt, hogy a bérpolitikát kell reálisra igazítani. „Egyértelmű, világos feladatokat kell meghatározni, s világos indoklást adni hozzá. Ez feltétlenül szükséges, ebben alapszervezetünk sokat tehet, a véleménynyilvánításra nagy szükség van" — mondta. Szita Ernő, a MOM pártbizottságának titkára dicsérte az alapszervezet szorgalmas politikai és gazdasági munkáját, mely mentes a látványosságtól. Az alapszervezet tagjainak figyelemfelkeltő szerepéről szólva hangsúlyozta, hogy a jövőben is szükséges a társosztályok, illetve társalapszervezetek részére a szakmai segítség, a tájékoztatás. Végül megköszönte Gömböcz József és Filláry Lajos vitakörökben végzett kiváló munkáját, s az alapszervezet valamennyi aktivistájának azt a tevékenységét, mely alapján a 8. alapszervezet eredményes esztendőt záró egyéni beszélgetés tapasztalatait összegezte. Az emberek örömmel vették a beszélgetést. A párttagok többek között elmondották az egyéni beszélgetések során — hogy szeretnék, ha változatosabbak lennének a taggyűlések. Azt tapasztalják, hogy társadalmunkban nem valósul meg mindig a munkásosztály vezető szerepe. Elvárják, hogy a párttagok legyenek fegyelmezettebbek a munkában, a magatartásban, a vállalt feladatok megvalósításában. Fontos a fiatalok munkára nevelése, otthon, az iskolában, majd a munkahelyen. A politikai munka nehezebbé vált, mert egyre jobban az anyagi érdekeltség került előtérbe. Javaslat, hogy már az általános iskola felső tagozatában vezessék be a világnézeti oktatást. Az agitációs és propaganda munkának a napi jelentősége fokozódott, s egyre fontosabbá válik. Fontos, hogy a párttagok jól informáltak és felkészültek legyenek. Schadl József ismertette a taggyűléssel a párt-végrehajtó bizottság értékelését az alapszervezet egyéves tevékenységéről. Elmondotta, hogy 1981- ben jobb eredményeket mutathatott fel a 14-es pártalapszervezet, mint 1982-ben. Voltak a jövőben meg nem ismételhető hibák a szervezeti életben. A vb fokozott figyelemmel kíséri az alapszervezet munkáját, s segít, ha szükséges. A rendkívül fontos gazdasági területen működő alapszervezet politikai munkájára nélkülözhetetlen szükség van, főleg a gazdaságsegítő tevékenységre, az agitációra, propagandára. A hozzászóló párttagok is elmondották, hogy megérdemelték a bírálatot. Valóban nem volt egyenletes a vezetőség munkája. Meg kell oldani a pártmunka egyenletes elosztását. A taggyűlésen részt vett Szíta Ernő, a MOM pártbizottságának titkára. Szót kért a vitában. — Elengedhetetlen, hogy a párttagok egy nyelven beszéljenek — mondotta többek között. — Az a fajta őszinteség kell a pártba, mint amit most itt tapasztaltam. — Jó érzéssel nyugtázta, hogy a pártalapszervezet minden tagja tudja, mit kell tenni. Nagy múltú, jól dolgozó alapszervezet a 14-es — vigyázni kell — s ez közös felelősség —, hogy a szervezeti életben ne következzenek be olyan hibák, mint taggyűlés-elmaradás vagy megismétlés. Meggyőződésem — mondotta végezetül —, hogy a vezetőség megérdemli a párttagság bizalmát. S az önkritikus, kritikus hang, amely a taggyűlés vitáját jellemezte, s a beszámolóból sem hiányzott a biztosíték arra, hogy az alapszervezet hamarosan ismét az élenjárók között lesz. A cselekvési egység alapja az őszinteség. 14. alapszervezet Az egység alapja... Tudták, hogy nehéz lesz a munka 1982-ben, de arra nem számítottak, mennyi problémával szembe kellett nézni — ez derült ki a 14-es pártalapszervezet vezetőségének beszámolójából. Kiss Antal titkár rendkívül kritikusan fogalmazta meg a vezetőség véleményét a beszámoló taggyűlésen. Főként saját tevékenységüket elemezte bírálólag. A vezetőség megállapította, hogy az elmúlt évben a pártcsoportok jelentős munkát végeztek. Kiemelte az előadó a 14/1-es pártcsoportot — melynek bizalmija Géró Ferenc —, ahol erőteljes a vitaszellem, aktívan dolgoznak. A 2-es pártcsoportban, ahol Horváth Gyula a bizalmi, tartották a legtöbb megbeszélést, nagy odaadással dolgoztak, jó a területen a politikai légkör. A 14/3-as pártcsoport bizalmija, Balaton Sándor sokáig beteg volt. Munkáját a pártcsoport tagjai vállalták át, dicséretesen dolgoztak a párttagok az edző, az öntöde munkaterületén. A 4-es pártcsoportban a normarendezés után a korábbinál is nehezebbé vált a politikai munka, nehezen értették meg az emberek az újabb intézkedés szükségességét. Itt a bizalmi Fazekas László. Tanulságos volt a beszámolónak az a része is, amely a pártonkívüliekkel folytatott 1983. JANUÁR 12. 6. alapszervezet Felkészülni a „szűk esztendőre" Jó munkáról számolt be a személyzeti és szociális igazgatóság. A beszámolóban, a vb értékelésében és a hozzászólásokban is elísrrtérő hangok, a pozitív elemek voltak túlsúlyban. Mégsem ezzel kezdjük, mert a beszámolóban a vb értékelésében, s a vitáiban is előfordultak figyelmeztető jelzések, melyeknek nagyobb nyomatokat kell adnunk. Ha nem segítenénk minden érdekelt tudatába „vésni” ezeket, jövőre borongósabb hangulatú beszámolóra készülhetnénk. A beszámoló így fogalmazott: „ ... Gazdasági, politikai szempontból rendkívül nehéz évet hagytunk magunk mögött. Az említett nehézségekről már eleve tudomásunk volt, mégis sok esetben felkészületlenül értek bennünket a gazdasági kényszerből hozott intézkedések, melyekre megfelelő politikai, agitációs érveket nem tudtunk alkalmazni. Nem tudtunk alkalmazni, éspedig azért, mert még sokunkban nem született meg az a felismerés, hogy az eddigi munkavégzés hatékonyság napjainkban kevés az életszínvonal megtartásához...” Figyelemre méltó az egyik felszólaló megjegyzése is. Az egész MOM-os közösségben tudatosítani kellene, hogy 1983. a népgazdaságban is, a MOM- ban is „szűk esztendő” lesz. Nem lehet olyan bérfejlesztéseket végrehajtani, mint korábban, s még a nagyon jogos igényeket is csak módjával lehet kielégíteni. Kénytelen-kelletlen szűkmarkúan kell gazdálkodni mindenütt a bérrel, hogy év közben ne kerüljön sor újabb, hangulatromboló kényszerintézkedésekre. Egy másik felszólaló arra hívta fel a figyelmet, hogy nemcsak takarékoskodni kell, hanem agitálni, agitálni, agitálni is. Hiteles konkrét információkkal kell meggyőzni az embereket, hogy nem a MOM, nem is magyar, vagy szocialista probléma az, ami itt naponta rontja a kedvüket. A világ sok pontján, az emberek tízmillióit ugyanolyan keményen sújtja, mint a mai derékhad szüleit az 1929—33-as gazdasági válság. A vb instruktora arra hívta fel a figyelmet, hogy a vállalat helyzetét, a MOM dolgozók hangulatát érintő fontos kérdésekben — mint a bérpolitika, a káderpolitika, a szociálpolitika, • vagy a, munkaerő nséShp5SáS8 -S fel kell gyorsulniuk a döntéseknek. Lesz mire figyelniük tehát napi munkájuk során a személyzeti és szociális igazgatóság kommunistáinak. S a „szűk esztendő” körülményei között végzett ésszerűen takarékos gazdálkodás, a nem mindig népszerű döntések megértetése, az elmúlt évben felgyorsult fluktuáció okainak alapos, objektív vizsgálata bizony igénybe veszi majd politikai felkészültségüket, agitációs készségüket. Mondhatnék — szerencsére — nincs sok pótolni valója a 6. alapszervezet kommunistáinak a pártmunka hagyományos teendőiben. A szervezeti élet olyan, amilyen egy exponált területen dolgozó kommunista közösségtől elvárható. A pártcsoportok munkája élénk, tartalmas. Még akkor sem adódnak zökkenők, ha egy-egy pártcsoport bizalmi betegsége miatt a helyetteseknek kell „rögtönözniük”. A taggyűlések részvételi aránya jó, s átlagosan nyolcan mondják el véleményüket a napirenden levő témáról. A politikai iskolázottság megfelelő színvonalú, s a jelenlegi oktatási évadban legjobb az alapszervezet kommunistáinak megjelenési fegyelme az — egyének előtt álló követelményeknek és az egyéni igényeknek egyaránt megfelelő — oktatásban. A terület szétszórtsága ellenére is jól dolgozik a KISZ-alapszervezet. A Vöröskereszt-aktívák pedig — hagyományosan — nem csupán az alapszervezet tisztségeit, teendőit látják el, hanem közülük kerül ki a csúcsvezetőség jelentős része is. Ha a pártépítésben javítanák a fizikai dolgozók arányát, s ha a jelenlegi tíz munkásőr példájára mások is csatlakoznának a testülethez, aligha lehetne jobbítani valót találni tevékenységükben. A beszámoló taggyűlés határozatában természetesen megfogalmaztak egyéb feladatokat is. Elsőként, hogy politikai feladatként kell tekinteni a párt gazdaságszervező, segítő és ellenőrző munkájának következetes érvényesítését az 1983-as gazdasági célkitűzések megvalósításáért .,.