Földmívelési értesítő, 1925 (35. évfolyam, 1-23. szám)

1925-01-01 / 1. szám

FÖLDMÍVELÉSI ÉRTESÍTŐ 1925. január 1. illető erdő kezelésének központja van. Ha utóbbi esetben az illetékes törvényszéket nehezen lehetne megállapítani, a kérelmet az erdő vagy a kitermelt faanyag fekvése szerint illetékes bármelyik kir. törvényszéknél elő lehet terjeszteni. Ha a kérelmet nem illetékes törvényszéknél ter­jesztik elő, az illetékes törvényszékhez kell áttenni. Az ilyen kérelmet úgy kell tekinteni, mintha az illetékes törvényszéknél adták volna be. A kérelemhez mellékelni kell az erdő vagy a­ fa­anyagok helyét feltüntető vázlatrajzot s a kérelemben elő kell adni az erdő vagy a faanyagok helyének a leg­közelebbi vasúti állomásától való távolságát, a faterme­léssel, fuvarozással és szállítással kapcsolatos költ­ségeket s mindazokat a körülményeket, amelyek a kére­lem elbírálására fontosak lehetnek. A kérelemben határozottan meg kell jelölni azt az aranykorona mennyiséget is, amelynek megállapítását a fél kéri. A vegyes bíróság elintézése alá tartozó ügyek­ben pedig a kérelmező fél köteles már az eljárás meg­indítása iránt előterjesztett kérelemben megnevezni a bíróságnak azt a szakértő tagját, akinek megnevezésére ő van hivatva. A kérelem benyújtásának az eladott, de m­ég tövön álló fakészlet vagy a már kitermelt, de még át nem adott faanyag átadására halasztó hatálya van. A kérelem benyújtásának halasztó hatálya meg­szűnik, ha a vevő a kérelemben követelt ellenértékre megfelelő dologi vagy más biztosítékot nyújt. A bizto­sítás módját és mértékét kérelemre a jelen rendelet alapján eljárni hivatott vegyes bíróság elnöke hatá­rozza meg. ///: Vegyes bíróság alakítása. 7. A jelen rendelet alkalmazása során felmerülő viták eldöntése csupán az e rendelettel kijelölt bíróság, illetőleg a bíróságnál alakítandó vegyes bíróság elé vihető. A vegyes bíróság elnökből és két szakértő tagból alakul. Elnökét a felügyelete alatt álló bíróság­ok bírói közül a törvényszék elnöke jelöli ki, egy szakértő tag­ját a kérelmező fél, másik szakértő tagját pedig az ellenfél oki. erdőmérnökök sorából nevezi meg. Ha ez a megnevezés a bíróságtól megszabott határidőn belül meg nem történik, a hiányzó tagot ugyancsak oki. erdő­mérnökök sorából a törvényszék elnöke vagy a vegyes bíróság elnökéül kijelölt bíró nevezi meg. A vegyes bíróság előtt folyó tárgyalásra meg kell hívni az erdő vagy a kitermelt faanyag fekvése szerint illetékes m. kir. járási erdőgondnokság­ vezetőjét is, a megjelenése esetében szakvéleményét meg kell hallgatni. Az erdőgondnokság vezetője a bíróság felhívására írás­ban is adhat szakvéleményt. IV. Eljárás a vegyes bíróság előtt. 8. A bíróság előtt a fél személyesen járhat el, de magát ügyvéddel, vagy az 1911:1. t.-c. 95. §-ának 1—4. pontjaiban említett, meghtalm­azottal is képviseltetheti. Ha a kérelem előterjesztésére jogosult fél gyámság vagy gondnokság alatt áll és a gyám vagy a gondnok a jelen rendelet alapján a kérelmet a gyámhatóság fel­hívására sem terjeszti elő, a gyámhatóság az 1877:XX. t.-c. 179. §-ának utolsó bekezdése alapján a tiszti ügyész útján intézkedhetik. Ha a fakihasználási jog megszerzője vagy a fater­mékek vevője, illetőleg az erdei mellékhasználatokat gyakorló fél a fakihasználási jogot vagy annak avagy az erdei mellékhasználatoknak gyakorlását már másnak átengedte, vagy a faterméket már tovább adta, bár­melyik érdekelt fél kérésére az eljárásba be kell vonni mindazokat vagy a közülük kijelölt egyes személyeket, akik a fakihasználási jogot, az erdei mellékhasználatok gyakorlását vagy a fatermékeket időközben egészen vagy részben megszerezték. A kérelmet indokolt eset­ben egyenesen az utóbbiak ellen is be lehet adni s le lehet tárgyalni. Az eljáró bíróság bármelyik érdekelt fél kérelmére azt is meghatározhatja, hogy az újonnan megállapított ellenérték a perbevont haszonrészeseket egymás közötti viszonyukban milyen arányban terheli; ez a meghatá­rozás azonban a haszonrészeseknek az ellenérték köve­telésére jogosulttal szemben egyébként fennálló egye­temleges felelősségét nem szünteti meg. 9. §: A vegyes bíróságba megnevezett szakértő tagok működésük megkezdése előtt esküt vagy fogadást tesz­nek, hogy tisztükben legjobb tudásuk és lelkiismeretük szerint mindenkor részrehajlás nélkül járnak el, a bíró­ságtól részükre megállapított díjon felül senkitől semmi­nemű jutalmat nem fogadnak el, a hivatali titkot pedig híven megőrzik. A vegyes bíróságba megnevezett szakértő tagokra nézve előterjesztett kizárási kérelmek felől a vegyes bíróság elnöke határoz. Határozata ellen felebbvitelnek helye nincsen. A vegyes bíróság elnökének olyan hatá­rozata ellen, mely ellen a fellebbviteli jogszabáy ki nem zárja, egyfokú felebbvitelnek van helye a felettes kir. ítélőtáblához. A vegyes bíróságnak érdemben hozott határozata ellen is közlésétől számított tizenöt napon belül egy­fokú felebbvitelnek van helye a felettes kir. ítélőtáblá­hoz. Nincs helye felebbvitelnek a vegyes­ bíróságnak olyan határozata ellen, amely csak a költség viseléséről vagy összegéről rendelke­zik. A felebbvitel kizártsága esetében vagy a, nem kellő időben beadott felebbvitelt a vegyes bíróság elnöke, visszautasítja. E visszautasító határozat ellen, felebb­vitelnek helye nincsen. Ha az ellenszolgáltatás követelésére jogosult fél megélhetése különben veszélyeztetve volna, kérelmére a vegyes bíróság­ az ellenfelet felebbezés esetében is kötelezheti, hogy még a felebbezés elintézése előtt az újonnan megállapított szolgáltatás terhére az 5. sze­rint beszámítandó előleget fizessen. A vegyes bíróság alaki eljárási szabályokhoz kötve egyebekben nincsen, a kérelem, a bejelentés vagy szak­vélemény elbírálásánál figyelmet érdemlő minden körül­ménynek. a beruházási, termelési és értékesítő lehető-

Next