A MEDOSZ Lapja, 1972 (16. évfolyam, 1-24. szám)
1972-05-16 / 10. szám
10 ■ Olt A MEZŐGAZDASÁGI, ERDÉSZETI ÉS VÍZÜGYI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK LAPJA Kovács István főtitkár: A Békés megyei bizottság tervszerűbben, szervezettebben, hozzáértőbben segíti az alpszervezetek munkáját Megyebizottsági beszámoló a XXIII. kongresszus óta végzett tevékenységről Az eddigi legnagyobb termelési eredmények A megyebizottság termelést segítő munkájának eredményeként 1971-ben 591 brigádban 8057 dolgozó indított versenyt a szocialista brigádcím elnyeréséért, illetve megtartásáért. A szakszervezeti aktivisták és a gazdasági vezetők egyöntetű véleménye, hogy a szocialista brigádok helytállásának nagy szerep jutott abban, hogy a megye mezőgazdasági rendeltetésű vállalatai 1971-ben az eddigi legmagasabb termelési eredményeket érték el. Ugyanakkor az átlagkeresetek növekedésében és a A MEDOSZ Békés megyei bizottsága a vállalatok és intézmények küldötteinek a Hidasháti Állami Gazdaságban megtartott értekezleten számolt be arról a sokrétű munkáról, amellyel az utóbbi esztendőben — szakszervezetünk XXIII. kongresszusa és a VII. küldöttértekezlet óta — hatékonyan segítette a hozzá tartozó szervezetek, választott munkaidő csökkentésében is jelentős volt az előrehaladás. Az állami gazdaságokban például az 1970. évi 2587 munkaóraátlag 1971-ben 42 munkaórával csökkent. A beszámolói időszakban 23 vállalatnál készítettek üzemi kollektív szerződést. Ezek felülvizsgálata a megyei bizottság mellett működő közgazdasági bizottság alapos munkájáról tanúskodik. A bizottság 387 észrevételt és javaslatot tett a kollektív szerződések kiegészítésére, vagy egyes pontjainak módosítására, testületek és tisztségviselők tevékenységét. Említést érdemel, hogy az MVB a küldöttértekezlet elé terjesztett írásbeli jelentésében kellő alapossággal foglalkozott a szakszervezeti munka minden területén nemcsak az eredmények öszszegezésével és a fogyatékosságokkal, hanem javaslatokat is terjesztett elő a soron következő feladatokra. Kovács István hozzászólásában a többi között részletesen foglalkozott a bizalmiak jelentőségteljes munkájával is. Mint elmondotta, a mindennapi életben szakszervezetünk tagságát sok minden foglalkoztatja, összetettebb, bonyolultabb lett az élet és a munka, mint eddig bármikor. Ezért a bizalmiak segítése és rendszeres felkészítése kulcskérdés a szakszervezet életében. Elismeréssel szólt szakszervezetünk főtitkára a nők és fiatalok helyzetének javítása érdekében végzett munkáról. Rámutatott, hogy a kezdeti lépéseket megtettük, de még igen sok a tennivaló a nők és a fiatalok körében is. Dr. Szító András, a Szarvasi Halkísérleti Kutató Állomás küldötte javasolta, hogy a szocialista brigádokban dolgozók erkölcsi és anyagi megbecsülésével egyidejűleg a brigádokon kívüli jól átgondolt is részesítsék erkölcsi és anyagi elismerésben. Cziráki Ferenc és Kiss Imre, az Orosházi Állami Gazdaság küldöttei a kollektív szerződések felülvizsgálatánál helyesnek és szükségesnek tartották az ügyészség részvételét. Munkájukkal a törvényesség érvényesítéséhez nagymérvű segítséget adtak. A Gyulai Állami Gazdaság küldötte, Fáskerti András arról számolt be, hogy az üzemi kollektív szerződést kinyomatták és minden dolgozó rendelkezésére bocsátották. Kifogásolta, hogy a túlórakeretet korlátozzák és nem veszik figyelembe a kedvezőtlen időjárást. Javasolta, hogy a bértömeg megtakarítást a következő évre is átvihessék. Plavecz János megyei titkár befejezésül a legjobban dolgozó szakszervezeti aktivistáknak kitüntetéseket és okleveleket nyújtott át. Ezután a küldöttek a beszámolókat és az M. B. ajánlásait egyöntetű helyesléssel elfogadták. B. L. Egyenleten szociál ellátt ág A szociális ellátottság vállalatonkénti felülvizsgálata szerint az állami gazdaságokban a MOTI előírásaihoz viszonyítva 78%, a Mezőgép Vállalatnál 95%, a vízügyi szerveknél 70%, oktatási intézményeknél 80%, egyéb üzemeknél 90%-os a szociális ellátottság. Vannak azonban olyan gazdaságok is, mint pl. a Bánkuti és a Szarvasi ÁG, ahol a szociális ellátottság mindössze 35, illetve 45%-os. A szakszervezeti munka egész területét felölelő beszámoló és az említett előterjesztések a küldöttek egyöntetű helyeslésével találkoztak. Az a tény pedig, hogy a küldöttek a szakszervezeti munka továbbfejlesztésére is tettek javaslatokat, a megnövekedett aktivitásra és felelősségérzetre utalt. Resetár József, a Mezőhegyesi ÁG küldötte például helyes és jó módszerként értékelte, hogy az M. B. a kollektív szerződésről írásban küldött véleményt és módosító javaslatokat. Indítványozta, hogy a gazdaságok vezetői a beruházásokhoz is kérjenek véleményt a szakszervezettől és azokat vegyék figyelembe. Bursán Sándor, a Mezőgép Vállalat küldötte a kollektív szerződésekről megállapította, hogy az újabban megjelenő rendeletek miatt sok módosítást kell eszközölni. Fontosnak tartotta, hogy ne csak a vezető beosztásúak, hanem a bizalmiak is ismerjék meg a rendeleteket. Dr. Farkas László, a Biharugrai Halgazdaság küldötte a szocialista brigádok tagjai továbbképzésének, továbbtanulásának megszervezésére hívta fel a résztvevők figyelmét. Szóvá tette, hogy a szocialista brigádmozgalomban kiváló eredménnyel dolgozók alig, vagy egyáltalán nem kapnak magasabb kormánykitüntetést. Kérte, hogy a gazdaság 400 dolgozója üzemorvosi ellátásban is részesüljön. Szűcs János, a gyomai szakmunkásképző iskola küldötte kifogásolta, hogy az iskolában nem sokat foglalkoznak a szocialista mezőgazdaság eredményeivel. A szakmunkásképző iskolára kerülő fiatalok úgyszólván semmit sem tudnak a mezőgazdaságról. Javasolta, hogy a mezőgazdasági üzemek létesítsenek közvetlen kapcsolatot az általános iskolákkal. Segítsék olyan szakkörök létrehozását, amelyekben a mezőgazdasági ismereteket jobban elsajátíthatják a gyerekek, s ehhez adjanak minél több szemléltető anyagot. A bizalmiak segítése és rendszeres felkészítése kulcskérdés Szakszervezetünk főtitkára, munkájáról. Véleménye szó Kovács István, a MEDOSZ mint tervszerűbben, szervezetelnöksége nevében üdvözölte többen és hozzáértőbben hola tanácskozás résztvevőit. Tagozik a megyei bizottság és pasztalatai alapján elismerés eredményesen segíti az alap®el szólt a megyebizottság szervezetek tisztségviselőit. A keszthelyi Georgikon 175 éve A Keszthelyi Agrártudományi Egyetem ősét, a világ első rendszeres felsőfokú mezőgazdasági tanintézetét, a Georgikont Festetics György 1797-ben alapította. Az alapító célja a Georgikon létrehozásával az volt, hogy a kiterjedt uradalma számára képzett mezőgazdászokat neveljen. Módot nyújtottak idegenek részére is a korszerű gazdasági ismeretek elsajátítására. Az elméleti oktatás mellett nagy gondot fordítottak a munkák gyakorlatban való elsajátítására. Ezért táncéit szolgálva, a gazdasági egészen kívül az idők folyamán 436 ha nagyságúra felnövekedett a tangazdaság. Kezelése mintaszerű volt, például szolgálva a környező gazdaságok számára is. E jeles hagyományok folytatója a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem, amely ma a modern nagyüzemi gazdálkodás számára képzi a szakembereket. A szocialista mezőgazdaságunk új képzést követel meg, de az oktatást, nevelést igazítani kell a mezőgazdaságra is betört technikai forradalom kívánalmaihoz is. Ezeknek az új feladatoknak csak nagyon alapos szaktudással bíró szakemberek tudnak eleget tenni. Ezért az egész mezőgazdasági szakképzést is az új igényekhez kellett és kell formálni. Az egyetem vezetősége a minisztérium illetékeseivel egyetértésben úgy határozott — figyelembe véve a feladatokat —, hogy a 175 éves jubileumi ünnepségek tudományos tanácskozásán a mezőgazdasági szakoktatással kell foglalkozni. Tehát a hagyományos Georgikon napokon, melyet ez évben 14. alkalommal rendezünk meg, a szakoktatás problémáit vitatjuk meg. A jubileumi tanácskozás első napján plenáris ülés tárgyalja a szakoktatás általános, elvi kérdéseit, a második napon három szekcióban a felsőfokú oktatás, a középfokú oktatás és a szakmunkásképzés jelenét és jövőjének útját vitatják meg az erre felkért hazai és külföldi szakemberek, a jelenlevő hallgatóság aktív részvételével. Egyetemünkön jelenleg egyetemi szintű, 5 éves oktatás a mosonmagyaróvári és keszthelyi karokon folyik. A keszthelyi mezőgazdaságtudományi karon az 5 éves oktatás keretében általános mérnöki és agrárkémikus oktatás folyik. Ezen túlmenően hároméves képzésben növényvédelmi üzemmérnököket képez a kar. Egyetemünkhöz tartozik a körmendi hároméves mezőgazdasági gépészeket (üzemmérnök) képző főiskola, így az általános mérnökképzés mellett megoldódott a ma nagy jelentőséggel bíró mezőgazdasági kémikus képzés két szinten és a mezőgazdasági gépészképzés is üzemmérnöki szinten. Szeretnénk, ha az ez évi 175 éves jubileum alkalmából megtartásra kerülő XIV. Georgikon napok tudományos tanácskozása jelentős esemény lenne egyetemünk életében. Katán Károlyné dr. tud. munkatárs • KÖSZÖNTJÜK A SZOCIALISTA BRIGÁDVEZETŐK IV. ORSZÁGOS TANÁCSKOZÁSÁT! • A paraszti élet Országos fényképkiállítás Szarvason Tessedik Sámuel születésének 230., és Szarvas város újratelepítésének 250. évfordulója tiszteletére Szarvason rendezték meg „A paraszti élet” II. országos fényképkiállítását. Hazánk minden tájáról 59 fotós száz művészi alkotását mutatták be a Vajda Péter művelődési központban. Állami gazdaságokban, mezőgazdasági gépgyárakban, termelőszövetkezetekben, háztáji gazdaságokban, halászoknál, vadászoknál, borászoknál készültek az ötletes fényképfelvételek. Rendkívül sokoldalúan sikerült bemutatni a megváltozott magyar mezőgazdaságot, a paraszti életformákat. A nagyüzemi gazdaságok modern gépei mellett látni még a háztáji portákon az ősi szerszámokat, munkaeszközöket. Megörökítették munka közben, szórakozás közben a parasztságot. Látni az ősi népszokásokat, népünnepélyeket. Tessedik városában a legszimbólikusabban tudják érzékeltetni, milyen óriási fejlődésen ment keresztül a magyar mezőgazdaság. A bemutatott képek szerzői öten ezer-ezer forint pénzjutalomban részesültek, 16-an tárgyjutalmat kaptak. A paraszti életet leghívebben és legsokoldalúbban bemutató fotósok közül hárman — Fehérváry Ferenc, Kun Kovács László és Kozák Albert — az MTI fotóriporterei. „Bolero”, szőlőkombájn, pezsgőüzem és hatszáz vagonos hűtőház Izsákon Ez év őszén ünnepült Izsákon az állami gazdaság megalakulásának húszéves évfordulóját. 1952-ben a gazdaság területe ötezer hold körül volt, korszerűtlen, széttagolt fekvésű. Ma 9700 holdon felüli, ebből szőlő 1600 hold, gyümölcsös pedig 1500. A gazdaság vezetője Borsodi Miklós igazgató, aki munkatársaival évek óta dolgozik azon, hogy ez a Duna—Tisza közi nagyüzem minden tekintetben korszerű legyen. Ezért építettek 1963-ban egy 80 000 hektóliteres borkombinátot, fokozatosan áttértek a szőlő magasművelésére, az időszaki munkások részére korszerű szállásokat rendeztek be, a nyári munkatáborok leánylakóinak, illetve résztvevőinek pedig a legmesszebbmenően biztosították nemcsak a jó munkavégzés feltételeit, hanem fürdőszobás szállást, nagyszerű kosztot, szórakozást mozit, színházlátogatást, strandolást is. Árvai István vszb-titkár (1954 óta van az állami gazdaságnál) jogos elégedettséggel beszélhetett a gazdaság szociális ellátottságáról, a dolgozók keresetéről, a lakásépítési akció igen szép eredményeiről. De beszámolt arról is, hogy a gazdaság az idén is előbbre akar lépni. Legérdekesebb terv, hogy Franciaországból szőlőkombájnt vásárolnak és ősszel már azzal szüretelnek. A vákuumos megoldású gépsor napi 10 mázsa szőlőt szed le, így a gyümölcs úgy kerül a szőlőkombináton keresztül borként az üvegekbe, hogy azt emberi kéz nem érinti. Legutóbbi gyártmányuk, a „Bolero” desszertbor hatalmas sikert aratott. Az ünnepek előtti hetekben két műszakban napi 24 000 üveget töltenek meg, de így sem tudják fedezni a piaci keresletet. Ezen felbátorodva Simon László üzemmérnök, a borkombinát vezetője külföldi tanulmányút után kidolgozta munkatársaival az izsáki tankpezsgő készítésének technológiáját. A pezsgőüzemet már építik, nyár derekán termelni is fog. A berendezést az osztrákok szállítják. A jelek szerint karácsonykor, és újévkor már izsáki pezsgővel koccinthatnak az ünneplők. Az 1500 holdas almás terület termésének tárolása is megoldódik, és így természetesen az alma értékesítése is nagyobb hasznot jelent. Őszre már működik a hatszáz vagon befogadóképességű hűtőház, ahol a termés nagy részét tárolhatják. Ez azért lényeges, mert az izsáki alma 75 százaléka küldföldi exportra kerül Az új izsáki létesítmények már úgy készülnek, hogy azok a szociális követelményeknek teljes mértékben megfeleljenek. Az Agárdi-telepi vasúti megállóval szemben levő szőlő, bor és gyümölcstároló kombinát, valamint a pezsőüzem látványnak is szép és minden bizonnyal messzi vidékről is sokan keresik majd fel. Országos vízügyi munkavédelmi konferencia Szentendrén Május 17—18-án Szentendrén kerül megrendezésre az I. országos vízügyi munkavédelmi konferencia. A tanácskozás célja, hogy elemezze a vízügyi szolgálat dolgozóinak élet- és munkakörülmények, a munkavédelmi helyzet meghatározza a további feladatokat. Élő újság „Beszélgessünk Hajdúszoboszló mezőgazdaságáról” címmel jelenik meg immár másodízben a Hajdúszoboszló efy Rácz Éva szerkesztésében előállított „Élő Újság”. Az újsági írók beszélgető partnerei, termelőszövetkezeti elnökök, bri-gádvezetők és főagronómusok között dr Kiss Imre, a Hajdúszoboszlói Állami Gazdaság igazgatója is szerepel. .