Földmívesszövetkezetek Lapja, 1948. augusztus-december (3. évfolyam, 32-49. szám)
1948-08-07 / 32. szám
A MAGYAR ORSZÁGOS SZÖVETKEZETI KÖZPONT II. ÉVFOLYAM 1 1948 augusztus 7./^?--^ 32. SZÁM ------------------—------------------------------------------------------------------------------------------------------ A falu általános szövetkezete — a ifildmfvesszdvdhezef Elfogadta a népi demottratilus szövetkezetekről szóló rendeletét a minisztertanács Szövetkezeteink az elmúlt három évben jelentős fejlődésen mentek keresztül■ A földmívesszövetkezetek megerősödtek, sok közülük az egész falu gazdasági életében döntő szerephez jutott. Az eddigi fejlődést az eredmények ellenére sem tekinthetjük kielégítőnek, mert a parasztságnak csak egy része kapott támaszt a szövetkezetektől, márpedig a fejlődés azt mutatja, hogy szövetkezeteink ott erősödtek meg leginkább, ott mutatja fel a parasztság a legjobb terméseredményeket, ahol a falu egész dolgozó parasztsága a földmívesszövetkezetekbe tömörült. Az elmúlt évek alatt azt is tapasztalhattuk, hogy a dolgozó parasztság kormányzati megsegítése nem történt módszeresen, a támogatás sokszor csak alkalmi jellegű volt és nem rendszeres, állandó, amilyenre a középparasztságnak szüksége lenne. Felismerve a hiányokat és figyelembe véve a földmívesszövetkezetek kívánságait, egy új rendeletet dolgozott ki a kormány, amely szabályozza a földmívesszövetkezetek ügyét. Ez a rendelet napokon belül megjelenik és alapja lesz szövetkezeti mozgalmunk kiszélesedésének. A MOSzK ellenőrző és irányító szerepe a jövőben sokkal szélesebb lesz az eddiginél. Biztosítja ezt a rendeletnek az az intézkedése, amely kimondja, hogy földmívesszövetkezet csak a MOSZK tagjaként működhet. A MOSZK az egyes födmívesszövetkezetek áru- és készpénzhitelkereteit megállapítja, a megszabott keretnél magasabb összegű hitelt csak a MOSZK külön engedélyével lehet majd igénybe venni. Kürzen választmányé!« — földmivesszövetkezeti holdöttekről A földmívesszövetkezeti célok megvalósításához szükséges, hogya szövetkezeteknek a megyei központok és a MOSZK munkájába beleszólásuk legyen. A MOSZK rövidesen meg fogja állapítani a körzeteket, amelyeken belül a földmívesszövetkezetek kiküldötteiből körzeti választmány alakul. A körzeti választmányok pedig Országos Földmívesszövetkezeti Választmányt alakítanak. A választmányok eredményes működése érdekében az Országos Földmívesszövetkezeti Választmány állandó titkárságot létesít. A körzeti választmányok kebelében szűkebb körű végrehajtó bizottság létesül. A földmívesszövetkezetek 1948 dec. 31-ig az új rendelet intézkedéseinek megfelelően kötelesek igazgatóságukat és felügyelőbizottságukat újra választani, alapszabályaikat módosítani. A rendelet intézkedéseket tartalmaz a földmívesszövetkezetek adó- és illetékkedvezményeire vonatkozólag is. Az új földmívesszövetkezeti rendelet új és nagy lehetőségeket nyit meg.A dolgozó kis- és középparasztok a szövetkezeteken keresztül fegyvert kapnak gazdálkodásuk fejlesztéséért és a falut kizsákmányoló nagygazdák ellen. A falvak különböző tárgyú szövetkezetei egységes szervezetbe olvadhatnak és így megerősödve, egységesen harcolhatnak, a földmívesszövetkezeti célokért. A földmívesszövetkezetek a választmányokon keresztül részt vesznek az irányító munkában, a szövetkezetpolitika alakításában. A MOSZK hatásosabban ellenőrizheti majd tagszövetkezeteit és az ellenőrzésen keresztül mindenkor biztosíthatja a becsületes vagyonkezelést. A mezőgazdasági termelés megjavításáért A rendelet az eddigieknél pontosabban és szabatosabban meghatározza a földmívesszövetkezetek célját. A szövetkezetek általános célján felül a födmívesszövetkezet -feladata a tagok földjén a tervszerű mezőgazdasági termelés elősegítése, irányítása, gépi művelés megszervezése, termelési szerződések kötésénél a közreműködés, a termeléshez szükséges beszerzésekről való gondoskodás, a mezőgazdasági termékek feldolgozása és értékesítése, a földreform során juttatott vagyon hasznosítása, a szövetkezet saját, vagy bérelt földjén való gazdálkodás. Ezeknek a feladatoknak az elvégzésére a jövőben a szövetkezetek közül csak földmívesszövetkezet alakulhat. A földmívesszövetkezet természetesen fogyasztási cikkek árusításával is foglalkozhat. A dolgozd parasztokért Kiszélesedik a földmívesszövetkezetekbe tömörülő parasztság tábora. A rendelet módot nyújt arra, hogy ne csak a földhözjuttatották, hanem minden dolgozó paraszt tagja lehessen a földmívesszövetkezeteknek. Dolgozó földmívesnek azt tekinthetjük, aki gazdaságában túlnyomórészt saját maga, illetőleg családtagjaival együtt végzi a mezőgazdasági munkálatokat, vagy túlnyomórészt mezőgazdasági bérmunka válalásából él. Gondoskodik a rendelet arról is, hogy a dolgozó parasztok földmívesszövetkezetét dolgozó parasztok vezessék. Az igazgatóság és felügyelő bizottság tagjai négyötöd részének dolgozó parasztnak kell lennie, egyötöd részben kisiparosok, értelmiségiek is lehetnek igazgatósági és felügyelőbizottsági tagok. Az igazgatósági és felügyelőbizottsági tagok a szövetkezet vagyonáért, a vagyon hasznosításáért nemcsak felelősséggel tartoznak, hanem ha mulasztásukkal kárt okoznak, a jövőben azt is kötelesek lesznek megtéríteni. Az ügyvezető éppúgy felelős, mint az igazgatósági tagok. A nyereség felosztását is szabályozza az új rendelet. Ha tiszta nyereség van, legalább felét termelési beruházásokra kell fordítani, a juttatott vagyon értékcsökkenésére megfelelő összeget kell tartalékolni. Nyereségrészesedést a tagoknak csak akkor lehet fizetni, ha a szövetkezet a juttatott vagyon törlesztését, adóit már kifizette. A termelési vonalon elért feleslegből azok a tagok nem részesedhetnek, akik a termeésben személyes munkájukkal nem vettek részt. Ha valamely fölöshitvetsszövetkezet a törvénybe, vagy alapszabályokba ütköző módon működik, akkor vezetésére a szövetkezetügyi miniszter központi megbízottat rendel ki. A központi megbízottnak az ügyvezetésben és a szövetkezeti autonómia gyakorlásában széleskörű jogai lesznek. A központi megbízottat közhivatalnoknak kell tekinteni. Földmívesszövetkezetek csak egy másik földmívesszövetkezetbe olvadhatnak be. Mód van azonban arra, hogy azok a szövetkezetek, amelyek a fent ismertetett földmívesszövetkezeti célkitűzésekkel, vagy azok valamelyikének megvalósításával foglalkoznak, beolvadhassanak a működési területükön lévő földmívesszövetkezetekbe.