Földrajzi közlemények 1891.

Könyvészet - I. Magyar művek - Malina Gyula: A Tisza-szabályozásáról

Könyvészet. 399 szekrényt töltenek meg az utazónak különböző nyelveken és fordításokban megjelent munkái, köztük egy magyarul is. Csak igen vázlatosan mutathatunk a kiállításra, mely nagyon megérdemli úgy a laikus látogatását mint a szakemberek tanul­mányozását. Páratlan a kiállítás a maga nemében. Meglepő anyagának gazdagsága, ha meggondoljuk, hogy aránylag rövid idő alatt csekély eszközökkel és nagy nehézségek árán lett össze­gyűjtve. De nem kevésbbé meglepő felállításának mintaszerű, tanulságos módja. Csak a felállításra Holub eddig 140,000 forintot fordított. Sajnos, hogy a bécsiek csekély érdeklődése kevés reményt nyújt arra, hogy ez összegnek akár csak jelentékeny része is megtérüljön. Ezért is a lelkes kiállító azzal a tervvel foglalkozik, hogy gyűjteményeit esetleg szűkebb hazája főváro­sában, Prágában, vagy pedig Párisban fogja kiállítani. A gyűj­temények jövő sorsa sincs még eldöntve. Holub annak szétdara­bolását tervezi, a­mi nagy kár lenne, mert így egészében Dél­afrika nép- és természetrajzának a legteljesebb múzeuma. P. K. KÖNYVÉSZET M­a­­­i­n­a Gyula : A TISZa szabályozásáról. Három táblával. 4 Budapest, 1890. A Tisza szabályozásáról sok könyv és brochure jelent meg már nálunk és fog ezentúl is megjelenni, mert úgy látszik a kérdés jó időre actualis marad. Hyeronimy jeles dolgozatán kivül azonban egy tanulmány sem keltett újabban nagyobb figyelmet, mint M­a­­­i­n­a Gyulának említett dolgozata. A szerző sokáig volt a Tisza szabályozásánál alkalmazásban (jelenleg a torontál­megyei belvízszabályozó társulat igazgató főmérnöke), saját észle­letei alapján ismeri tehát a Tiszát és vízvidékét. A franczia hydro­logoknak, különöse Belgrandnak híve, de helyes megfigyelései útján annyira önálló nézetekre jutott, hogy őt a legvilágosabb fejű és legpraktikusabb gondolkodású hazai mérnökök egyikének kell tar­tanunk, oly szakférfiú gyanánt, kinek önálló gondolatai vannak, kinek tanácsai a tényleges állapotokra támaszkodnak, tehát helye­sek és követendők. Igen helyes magyarázatát adja ő a Tisza tartós áradásának.

Next