Földrajzi közlemények 1907.
Szövegképek jegyzéke - A Tiszameder helyszínrajza Tisza-Füred előtt
426 Cholnoky Jenő dr. Tovább azonban nem vándorolhat, mert a nedvességet jól tartó homokot a folyó partján csakhamar megköti a növényzet. Ha csakugyan így származott a hosszú gerinc, akkor méltán nevezhetjük parti dűnének. S hogy csakugyan így képződött, azt a homok minőségén kívül bizonyítja az a tapasztalat, hogy ma is képződnek ilyen parti dűnék, de a szabályozás és különösen a mederrendezés miatt sokkal kisebb számban, mint ahogy a szabályozás előtt lehetséges volt. De valószínű, hogy a Közép-Tisza mentén található parti dűnék keletkezéséhez szeszélyesebb vízjárás kellett, mint amit ma tanúsít a Tisza. Az első most képződő parti dűnét Tisza-Füred előtt pillantottam meg, a Tisza árterén, a vasúti és közúti híd felett, amint a 19. ábra mutatja. Tulajdonképen zátonyon képződött s 1904. július 6.-án, amikor a vízállás kicsiny volt, ez a zátony egybefüggött a déli (bal) parttal. Csak egy kis, sikérvizű tócsa jelezte a helyet, ahol a mellékág legmélyebb mederrésze volt. Ezen a helyen a Tisza nagy erővel támadta meg északi (jobb) partját, alig bírtak ellene védekezni. Balpartján tehát nem győzött a lerakodás a jobb part pusztításával lépést tartani, azért ugrásszerűen, kis zátonyfélét kezdett a folyó felhalmozni. A zátonyon egészen fiatal füzes bújt elő, az alig előbúvó hajtások megfogták a homokot, amit az északi szél kihajtott a mederből. A fűzfa-hajtások alatt azonban egész szabadon képződött a dűne, tökéletesen szabályos, igazi dűne-profillal), amit nagy 19. ábra. A Tisza-meder helyszínrajza Tisza-Füred előtt, a képződő parti dűnével. Mérték : 1 : 33,333. (3 cm. ábrázol 1 km.t.) *) L. „A futóhomok mozgásának törvényei" id..