Földrajzi közlemények 1938.

II. Irodalom - a) hazai - Korbély József: A Tisza szabályozása (Lászlóffy Woldemár dr.)

Irodalom, 189 egyes vidékeinek speciális népi jelleget adhatott volna. Kisebb foltokban (a Sió—Sárvíz mellékén, a nyugati kapu körül, az Eger, a Tisza és a Zsitva mellett) mutat Kniezsa térképe besenyő területeket, de földrajzi szempontból ennek kevés a jelentősége. Arról a sokat vitatott kérdésről, hogy az oláhok Erdélyben benn voltak-e m­ár a XI. században, ő csak azt állapíthatta meg, hogy ebben az időben Erdélyben az oláh lakosságnak semmi határozott nyomát nem lehet kimutatni. Szerzőnk vizsgálatai ellenben határozottan igazolják, hogy az oláhság Erdélybe mindenütt a magyarok, sőt a németek után érkezett. Kniezsának végül minden kétséget kizáróan azt is sikerült igazolnia, hogy Nyugatmagyarországon a Karoling-kori németség a magyar honfog­laláskor teljesen eltűnt. Sehol sem talál a nyelvész egyetlen határozott bi­zonyítékot sem a honfoglalás előtti és a mai németség folyamatosságára. Nyugatmagyarország csak a XV. századtól kezdve vált német többségűvé. Kniezsa munkája a földrajzi kutatások, különösen a történeti tájrajzi vizsgálatok szempontjából igen nagyértékű. Sok gondolattal és szempont­tal gazdagítja szemléletünket; adatai, eredményei a honfoglaláskori és ár­pádkori magyar föld tájrajzának megírásakor teljességgel nélkülözhetet­lenek. Ezzel a munkájával szerzőnk igen nagy szolgálatokat tett bontakozó történeti földrajzi kutatásainknak. A munkához csatolt színes térkép nagyon szemléletes, az elméleti fejtegetéseknek sikerült támogatója. Bulla Béla dr. KORBÉLY JÓZSEF: A Tisza szabályozása. Debrecen, 1937. 257 oldal, 39 rajzzal és 12 táblázattal. „A sors különös kedvezéséből két év híjján egy félszázadon át kísértem figyelemmel a Tisza vízjárását" — írja magáról könyvének előszavában a szerző, hazánk második legnagyobb ármentesítő­ társulatának, a Berettyó­társulatnak igazgató-főmérnöke. Akkor, amikor eddig még sem hivatalos szerv, sem magános nem vállalkozott arra, hogy átfogó kézikönyvbe fog­lalja mindazt, ami a Tisza völgyében eddig történt, valóban csak olyan­valakié lehetett az áttörés érdeme, mint ő, ki egész életét hivatásszerűen a Tiszának szentelte. Könyvének első fejezete a Tiszaszabályozás történetét foglalja össze. Ezzel kapcsolatban rámutat ármentesítő társulataink hallatlan teljesítmé­nyeire, működésük gazdasági jelentőségére és arra a nehéz helyzetre, amelybe Trianon a Tisza völgyét juttatta. A Tiszavölgy vízrajzát tartalmazza a második fejezet. A domborzat, csapadékviszonyok és vízrendszer ismertetését a mederviszonyok és az azok­ban a szabályozás következtében beállott változásoknak leírása követi. Vé­gül a folyó vízjárására, vízszállítására és a csapadék és a lefolyás közötti összefüggésre vonatkozóan találunk ehelyütt értékes adatokat. A következő három fejezetben az ármentesítés és az árvízvédelem kér­déscsoportjába vezeti át olvasóját a szerző. Az árhullámok levonulása, ella­pulása és egymásra halmozódása, továbbá az árvízelőrejelzés inkább műszaki vonatkozású kérdések,­­ de már általános érdekű a Tisza esésviszonyainak, a várható legmagasabb árvízszintnek, a gátak és a belvízlevezető rendszer kiépülésének tárgyalása. A 7. és 8. fejezet a mederszabályozásnak és ezzel kapcsolatban a

Next