Fotó, 1956 (3. évfolyam, 1-6. szám)
1956-03-01 / 2. szám
Mindazokban az országokban, amelyek tengerrel határosak, az utóbbi években erősen elterjedt a víz alatti úszás és fényképezés. Az újszerű, különleges fotótémákon felül igen vonzóvá és egészségessé teszik ezt a szórakozást azok a sportszerű követelmények, amelyek elengedhetetlenek a végrehajtásához. Nálunk is vannak olyan tiszta vizek, amelyekben az amatőr bőven találhat objektívjére méltó témákat. A budapesti uszodák kristálytiszta forrásvizei mind alkalmasak a víz alatti fotózásra, a szabad vizek azonban látványosabbak, ha elég tiszták. Ilyenek is akadnak az országban, ha nem is nagyon bőven. Miért nem látunk élesen a víz alatt szabad szemmel? Ha uszodában vagy más tiszta vízben lebukunk és a víz alatt kinyitjuk a szemünket, a tárgyakat vagy személyeket elmosódva, fotósnyelven v életlenül látjuk. Ennek az a magyarázata, hogy szemünk a levegőn való látásra rendezkedett be. Ha a szemgolyó előtt levegő van, akkor a retinán éles képet kapunk. A víz alatt szemünk előtt nem levegő, hanem víz van, amelynek törésmutatója 1,33 (a levegő 1,00 törésmutatójával szemben), ezért a kép jóval a retina mögött keletkezik. Hogyan lehet ezen segíteni? A víz alatt is olyan körülmények között kell néznünk, hogy a szemünk előtt közvetlenül ne víz, hanem levegő legyen. Ez könnyen elérhető olyan gumikeretű szemüveggel, amely vízzáróan simul arcunkhoz, szemeink előtt pedig egyszerű ablaküveg van. Ha az üveg és szemünk közé nem tud a víz benyomulni, akkor ugyanúgy látunk a víz alatt is, mintha egy aquárium falán keresztül pillantanánk be a víz alatti világ rejtelmeibe. Ilyen célra megfelel az Ofotért boltokban kapható gázvédő szemüveg. Ezzel ugyanolyan élesen látunk tiszta vízben is, mint a levegőn. Azt azonban nem szabad elfelejteni, hogy a víz 1,33-as törésmutatója miatt mindent egyharmadrésszel közelebb lévőnek látunk, mint a valóságban van. Aki először bukik le a víz alá ilyen szemvédőberendezéssel, elcsodálkozik azon a pompás látványon, amely az átlátszó víz alatt fogadja. Hogyan fényképezhetünk víz alatt egyszerű eszközökkel? Ugyanúgy mint a szemünk elé a fényképezőgép objektívja elé is egy sík, optikailag csiszolt üveglapot kell helyezni, hogy az objektív előtt közvetlenül levegő legyen. Gépünket vízhatlan dobozba, vagy zsákba kell helyeznünk, mert a kényes optikai és finommechanikai szerkezetet a legcsekélyebb víz tönkreteheti. Egyszerű vízhatlan doboz vagy zsák, amelyen az objektív előtt egy ablak van, még nem elegendő a víz alatti fényképezéshez, mert a zárat fel kell húzni, a filmet továbbítani kell a felvétel után, rekeszt, megvilágítási időt, távolságot kell időnként változtatni. A legegyszerűbb vízhatlan tok 1—2 milliméteres gumiból készülhet, amelyre egy vízzáró ablakot szerkesztünk. Bármilyen géphez alkalmas és az összes szerkezetekhez (kioldógomb, továbbítás, időbeállítás stb.) hozzáférhetünk, ha a gép behelyezésére szolgáló nyílást az alsó karunkkal zárjuk le vízmentesen és a zsákban lévő kezünkkel— ha nem is kényelmesen — működtetni tudjuk mindazokat a gombokat, amelyekre a fényképezés közben szükségünk lehet. Fontos, hogy a gépünket a zsák ablakához mereven hozzáerősítsük és az objektív optikai tengelye megközelítőleg merőleges legyen az ablak üvegére. A gumizsák elkészítése egyszerű és sokféleképpen megoldható. Vázlatunk autó- és motorkerékpárbelső darabokból készült zsákot mutat be. Csak arra kell nagyon vigyázni, hogy a gumik egymáshoz és karunkhoz feszesen, gyűrődésmentesen simuljanak, mert máskép nem zárnak vízmentesen. A zsákban lévő kezünk bőrfelülete azonban párolog, hamar bepárásítja belülről az ablakot és a gép objektívját. Hogy a zsákban lévő kezünkön ne maradjon szabad bőrfelület, húzzunk rá vékony orvosi gumikesztyűt. Keresés és távolságbeállítás. A gépünkön lévő keresőt vagy távmérőt a víz alatt nem tudjuk használni. Készítsünk drótból egyszerű keretkeresőt, amelyet kívülről a zsák ablakához erősítünk. Mivel a gépet belülről ugyancsak az ablakhoz erősítettük, a kereső és a gép viszonylagos helyzete változatlan marad. A kereső pontos beállítása próbafelvételekkel történik. A távolságbeállítás becsléssel, vagy közvetlenül méréssel történhet. Ha a távolságot a víz felett becsüljük, vagy közvetlenül lemérjük (mérőrúddal), akkor a kapott távolság egyharmad részét vonjuk le és a csökkentett számot állítsuk be a távolságtárcsán. Ha a víz alatt becsüljük a távolságot, akkor annyit állítsunk be, amennyire azt a víz alatt becsüljük (ugyanis ez a távolság már egyharmadrésszel kevesebb). Igen jó a keresés és az élességbeállítás szempontjából a tükörrefllexes gép (akár egy-, akár kétaknás), mert a képkivágást és képélességet a homályos üvegen egyszerre ellenőrizhetjük. Ilyen gép részére olyan zsákot kell készíteni, amelyen egymásra merőleges síkban két vízhatlan ablak van. Néhány tanács a víz alatt fényképezőknek. A vízhatlan zsákkal és megfelelő szemvédővel elindulhatunk a víz alatt fotótémákat keresni. A víz alatt úszni kell és az egyik kezünkre szerelt gép miatt ez nem egyszerű. Célszerű gumilapokból és acéllemezbetétekből hajlékony uszonyokat készíteni, amelybe belebújhatunk akár egy papucsba és egy gumiszalaggal a sarkunkhoz erősíthetjük. Ezekkel az uszonyokkal lassú crawl-lábmozdulatokkal kell úszni, így mind a két kezünket a fényképezőgép kezelésére használhatjuk. Ha lebukás előtt teleszívjuk tüdőnket levegővel, akkor a mozdulatlan testünk lassan a víz felszíne felé emelkedik, amit még segít a gumizsákban maradt levegő is. A vízben való mozdulatlan lebegéshez, ami az exponálás pillanatában elengedhetetlen, 30 kg súlyt kell derekunkra erősíteni. A fototémakereséshez nem kell mélyen a víz alá bukni, elég védőszemüveges arcunkat a víz alá nyomni, így gyakrabban és könnyebben vehetünk lélekzetet. Ha a megfelelő témát megtaláltuk, lebukva abból a szemszögből is megnézzük, amelyből a felvételt FÉNYKÉPEZŐGÉPPEL A VÍZ ALATT BEZZEGH LÁSZLÓ —BERTY IMRE