Fotóművészet, 2010 (53. évfolyam, 1-4. szám)

2010 / 1. szám

Bécsi kóstoló retre készített, bársonnyal bélelt papírdo­boz őrzi. A fotográfiák hátoldalán vignetta tanúskodik arról, hogy azokat készítette „Schrecker Ignác fényképészeti irdája Pes­ten”, majd egy német nyelvű kézírás is meg­erősíti, hogy a képeket természet után fény­­ képezte Schrecker („Nach der Natur foto­grafiert von I. Schrecker, Pest, 1867”). A Deák Ferenc-kromotípia is a császári magánygyűjteményből, az ún. Fideikomiss­­bibliothekból hagyományozódott a Nemze­ti Könyvtár Képtárára. Deák és Andrássy után következzen egy szintén neves kortársuk, Görgei Artúr (1818- 1916) honvédtábornok egy érdekes szte­reó fényképe. Alkotója, Alois Beer, 1840- ben Pest-Budán született, és 1916-ban Kla­genfurtban halt meg. A kép hátára felje­gyezték, hogy az Beer klagenfurti, St. Veiter Vorstadt 24. alatti műtermében készült. A fotográfus 1867-1874 között működött ezen a címen. Mivel Görgey 1849-től 1867-ig élt a városban internálásban, kijelenthető, hogy a sztereófelvétel 1867-ben készülhetett róla. Végül két Majláth György-portré. A két ké­pen keresztül egy kis bepillantást tudok nyújtani, mennyiben ad többletet a mi mun­kánk, mintha valaki csak az ÖNB Bildarchiv katalógusát böngészné, és esetleg látatlan­ban rendelne onnan képet. Mindkét portré úgy szerepel a Bildarchiv katalógusában, mint az 1818-1883 között élt Majláth György arcképe. De a kettőt egy­szerre kézbe véve azonnal látható, hogy két különböző személy portréiról van szó. Mind­két portré ritkaság, ha valóban ahhoz a sze­mélyhez kötjük, akit ábrázol, de így, egy név alatt futtatva, éppen ez az érdekességük sik­kad el. Idősebb Majláth György (született 1786-ban), a reformkorban játszott szere­pet az országos politikában, s egyéb tiszt­ségei mellett Front vármegye főispánja és országbíró is volt. 1861-ben meghalt, s ta­lán ez az egyetlen időskori fényképfelvétel maradt fenn róla, mely röviddel a halála előtt készült Carl von Jagemann műtermében. Az ifjabbik Majláth Györgynek (aki tényleg 1818-1883 között élt, és az előbbinek volt fia) 1861-ben készített portréja pedig azért érdekes, mert őt számos későbbi felvételen láthatjuk, viszont ifjúkori fényképe eddig nem volt ismert. Ő is több posztot töltött be az országos politikában, többek között mint a főrendiház elnöke, míg rablógyilkosság ál­dozatául nem esett. Ezen az egész alakos felvételen Ludwig Angerer örökítette meg őt Bécsben, abban az időben, amikor Majláth a Birodalmi Tanács tagjaként komoly politi­kai szerepet vállalt. Remélem, a Klebelsberg-ösztöndíj a jö­vőben is lehetőséget teremt arra, hogy kol­légáimmal együtt folytathassuk a külföldi archívumokban a búvárkodást, és újabb, a magyar kultúrtörténet számára fontos fo­tográfiákat tárjunk fel. Baji Etelka : TRIPONT www.tripont.hu Majláth György, Carl von Jagemann felvétele, Bécs, 1860 körül, albumin, lakk bevonattal, Pf 931 :B(6) (ÖNB­BA) Majláth György, Ludwig Angerer felvétele, Bécs, 1861, Pf 931 :B(4) (ÖNBBA) 128 Fotóművészet *2010/1

Next