Fővárosi Közlöny, 1899 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1899-01-24 / 7. szám
mester d. u. 5 órakor megnyitván, felkéri dr. Melly Béla tanácsjegyzőt, hogy a napirendre felvett ügyeket adja elő. A III. kerületben üresedésben levő ker, orvosi állásra a főpolgármester pályázatot hirdetvén, beérkezett 12 pályázati kérvény. A tiszti főorvos a pályázati kérvényeket átvizsgálván, javasolja, hogy dr. Lukács József kivételével, a ki minősítését okmányokkal nem igazolta, folyamodók törvényes minősítése constatáltassék. A bizottmány hozzájárul. Hazslinszky István okleveles gyógyszerész és társa folyamodott a m. kir. belügyminiszter úrhoz, a VI. ker. Felső erdősor és Szondy utcza sarkán gyógyszertár felállításának engedélyezése iránt. A belügyminiszter folyamodók kérvényét a székesfőváros közönségéhez leküldvén, az ügy véleményezés és javaslattétel végett a t. főorvosnak és a közegészségügyi állandó albizottságnak adatott ki. A t. főorvos jelentésében hivatalos adatok alapján kimutatja, hogy a jelzett helyen gyógyszertár felállítását a közönség és a közegészségügy érdeke nem kívánja, továbbá a körzetben levő gyógyszertáraknak a ker. elöljáróság által felülvizsgált és appróbált forgalmi kimutatása szerint a jelzett helyen új gyógyszertár felállítása a már engedélyezett gyógyszertárakfennállását veszélyeztetné. A t. főorvos, nemkülönben a közegészségügyi állandó albizottság folyamodók kérvényét elutasító javaslattal terjeszti elő. Dr. Mutschenbacher Béla nem akar azon rideg, elutasító álláspontra helyezkedni, melyet eddig a bizottság új gyógyszertárak felállítása tekintetében állandóan elfoglalt, mert a helyi viszonyok ismeretének birtokában állíthatja, hogy a jelen esetben úgy a közönség, mint a közegészségügy érdekében kívánatos volna a jelzett helyen egy új gyógyszertár felállítása, annyival is inkább, mert, az a már engedélyezett gyógyszertárak fennállását távolról sem veszélyezteti. A bizottmány már 13 évvel ezelőtt elismerte e helyen egy új gyógyszertár felállításának jogosultságát, annál inkább követelik a jelenlegi viszonyok a kérelem teljesítését. Indítványozza, hogy a bizottmány a VI. ker. Felsőerdősor és Szondyutcza sarkán gyógyszertár felállításának engedélyezését javasolja. Dr. Schermann Adolf t. főorvos sohasem helyezkedett indokolatlanul rideg elutasító álláspontra, ami kitűnik abból is, hogy a közelmúltban, saját kezdeményezéséből négy új gyógyszertár felállítását hozta javaslatba. A szóban forgó esetben egy új gyógyszertár felállítására a törvényes feltételek fenn nem forognak, kéri tehát a bizottmányt, hogy az elutasító javaslatot elfogadni szíveskedjék. Dr. Schachter Jakab a helyi viszonyok teljes ismerete alapján állíthatja, hogy a jelzett helyen új gyógyszertár felállítását a közönség és a közegészségügy érdekei követelik, minthogy továbbá a már fennálló gyógyszertárak létezése ezáltal egyáltalában nincsen veszélyeztetve, hozzájárul Mutschenbacher Béla indítványához. Dr. Katona József VI. ker. t. orvos folyamodók kérelmét azzal támogatja, hogy a jelzett helyen újabban sok háromemeletes ház emelkedett ésaz egész környék be van népesítve. A fennálló gyógyszertárak létezését egy új gyógyszertár felállítása nem veszélyezteti, mert hisz a környéken levő gyógyszertárak forgalma oly nagy, hogy a megrendeléseket sem tudják a kellő időben expediálni. Pártolja dr. Mutschenbacher Béla indítványát. Dr. Adler Zsigmond, miután a t. főorvos javaslatát hivatalos és a bizottmány által elfogadható adatokkal támogatta, hozzájárul a t. főorvos, illetve a közegészségügyi állandó albizottság előterjesztéséhez. A bizottmány az előterjesztéshez hozzájárul... Richter Gedeon okleveles gyógyszerész folyamodott a m. kir. belügyminiszter úrhoz, a Rákospatak és Köszörűs-árok közötti területen gyógyszertár felállítása iránt. A belügyminiszter a kérvényt véleményezés végett leküldötte a székesfőváros közönségéhez. A t. főorvos és a közegészségi albizottmány folyamodó kérvényét, tekintettel arra, hogy a kérelmezett új gyógyszertár felállítását a közönség és a közegészségügy érdekei nem követelik és a már fennálló gyógyszertárak létezését veszélyeztetnék, elutasító javaslattal terjeszti elő. A bizottmány az elutasító javaslathoz hozzájárul. Ezután tárgyalás alá vétetett a t. főorvos előterjesztése a tüdővész utáni kötelező fertőtlenítés elrendelése tárgyában. A m.kir. belügyminiszter m. évi jan. hó 26-án kelt körrendeletében felhívta a törvényhatóságot, hogy behatóan foglalkozzék, különös tekintettel a saját viszonyaira, a tüdővész pusztításának és terjedésének meggátlására alkalmas módozatokkal. A t. főorvos ezen belügyminiszteri körrendelet folytán előterjesztést tett a tanácshoz az alkalmas módozatokra nézve. A t. főorvos előterjesztése szerint a miniszteri rendeletben tanácsolt intézkedéseken kívül úgy klinikus, mint gyakorlati praeventív szempontokból szükséges volna a kötelező fertőtlenítés behozatala a tüdővészes betegek lakásváltoztatása és elhalálozásakor. Ezzel természetszerűleg vele járna a tüdővészes megbetegedések kötelező bejelentése is. De bármily fontosnak és szükségesnek tartja is a t.. főorvos ezen intézkedések behozatalát, azok gyakorlati alkalmazásáról, az előterjesztés szerint, a jelen viszonyok között egyelőre le kell mondani, mert újabb terheket nem lehet róni a f. orvosokra, kik jelenlegi túlságos elfoglaltságuk miatt a most rájuk bízott teendőket sem képesek elvégezni. Ezenkívül ilyen intézkedés oly terheket róna a központi fertőtlenítő intézetre is, amelyeknek az sem volna képes a mai viszonyok mellett megfelelni. Addig is tehát, míg kedvezőbbre válnak a viszonyok, elegendőnek tartja a t. főorvos, hogy csak a bejelentett tüdővészes haláleseteknél mondassék ki kötelezőnek a fertőtlenítés. Tüdővészes megbetegedéseknél csak fakultatíve volna a fertőtlenítés eszközlendő. Dr. Adler Zsigmond a tiszti főorvos javaslatához ezen formában nem járul hozzá, mert annak gyakorlati eredménye nem sokkal több a semminél. A végrehajtás a fertőtlenítő intézet személyzetének jelentékeny szaporítását tévén szükségessé, a fővárosra oly jelentékeny pénzügyi terhet róna, mely az elérhető közegészségügyi eredménynyel nem áll