Fővárosi Közlöny, 1916 (27. évfolyam, 49-72. szám)

1916-11-06 / 59. szám

időnkint előfordult nehézségeknek főként az volt az oka, hogy különösen a múlt termésév utolsó hónap­jaiban (ez évi május—július) a gabonaszállítmányok felhozatalánál időnkint forgalmi zavarok merültek fel, úgy hogy a főváros lisztszükséglete nem egyszer csak néhány napra volt biztosítva. De előfordult az is, hogy több ízben kevésbé kifogástalan, silány minőségű gabonaszállítmányok is érkeztek a főváros számára, amelyeket a főváros ennek dacára kénytelen volt a kényszerhelyzetre való tekintettel átvenni és lisztté feldolgoztatni, miután a lisztkészletek olyan csekélyek voltak, hogy a liszt­hiány elkerülése végett még az ilyen kifogásolt lisztet sem lehetett nélkülözni. Az ilyen gabonaszállít­mányok miatt a közönség körében időnként panaszok merültek fel a liszt és a kenyér minősége ellen, anél­kül azonban, hogy a fővárosnak módjában állott volna a panaszolt bajt orvosolni. Ezektől az időnkénti nehézségektől eltekintve azonban meg kell állapítanunk, hogy a lisztellátás az elmúlt termésévben kielégítő volt, sőt a helyzet kedvezőbb volt, mint az előző 1914/1915. termés­évben, mert a liszt szétosztásában soha komolyabb fennakadás nem fordult elő, a közönség mindvégig keveretlen búzalisztet kapott és az új jegyrendszer életbelépte óta a személyenkénti lisztadagokat nem kellett redukálni. Az új termésév lisztellátására vonatkozó kormányrendeletek, amelyek 1916. év május 30-án 1750/1916. M. E. és illetve 1916. évi június 30-án 2117/1916. M. E. szám alatt jelentek meg, a főváros lisztszükségletének biztosítása tekintetében az előző évhez képest több irányú változást eredményeztek, így az új kormányrendeletek kimondották, hogy a főváros az új termésévben gabona helyett főleg lisztet kap és ezt a Haditermék­y r.-t. fogja a kormány utasítása szerint a főváros részére ki­utalni. Az új rendeletek továbbá nem nyújtottak módot ez évben a főváros lakosságának arra, hogy háztartásának egész évi lisztszükségletét külön vásár­lás útján esetleg maga biztosíthassa. Ennélfogva a tanács 1916. évi július 7-én 58.073. szám alatt kelt indokolt felterjesztésben a belügyi, a kereskedelemügyi és a földmivelésügyi miniszter urakat elsősorban arra kérte, hogy úgy, miként az elmúlt évben, ez évben is gabona és ne liszt utaltassék ki a fővárosnak, annál is inkább, mert kétségtelen, hogy a gabona őrlésénél bizonyos őrlési nyereség érhető el, amelyre a fővárosnak azért van szüksége, mert ebből a nyereségből födözte a főváros eddig a lisztellátásnak, nevezetesen a liszt­elosztásnak, valamint a lisztjegyrendszernek tetemes dologi és személyi költségeit. A felterjesztésben kért továbbá a tanács legalább 2500 vagyon búzának közvetlen vásárlására enge­délyt, hogy azzal tartalékkészletet biztosítson, különö­sen a téli évszakra, amikor a különböző szállítási nehézségekhez a kedvezőtlen időjárás is hozzájárul. Az új termésű lisztért aggódó közönség meg­nyugtatása érdekében a tanács az új kormányren­deletnek oly irányú kiegészítését is kérte, hogy a fogyasztó közönségnek az a része, amely házi szükség­letét az új termésévben maga óhajtja és tudja bevá­sárolni, ezt ez idén is megtehesse. A liszt­beszerzés tekintetében a városi és falusi lakosság között történt különbségtétel annál kevésbé indokolt, mert hiszen a törvényhatósági jogú városok két milliót meghaladó lakossága az ország 20 millió lakosságának csak 11%-a, így tehát semmi indoka sincs annak, hogy a fogyasztóközönségnek ez a kisebbik hányada a gabonaszükségletnek bizto­sítása tekintetében hátrányosabb helyzetben legyen, mint a fogyasztóközönségnek túlnyomó részét tevő falusi vagy nem városi lakosság. A főváros lakosságára nézve pedig ez még annál inkább indokolatlan, mert a főváros lakossága az egyébb olyan élelmicikkek beszerzése tekintetében is hát­rányosabb helyzetben van, amely cikkekhez a vidéki városok lakossága a termelő környék közzelléte folytán könnyebben juthat hozzá. Ezeken kívül kiterjedt még a főváros felterjesz­tése elsősorban a cséplési eredmények pontos gyűj­tésére, az önként el nem adott gabonának a maxi­mális árnál alacsonyabb áron és még idejében leendő rekvirálására, a múlt évi gabona árának változatlan meghagyására, továbbá, hogy a kenyérliszt ára lehető­leg mérsékeltessék, hogy a főváros gabonájából nyert korpa elsősorban a budapesti lovak takarmányozására­­ fordíttassék­ és végül, hogy a sertéshizlalási célokra szükséges gabona-engedélyezéseknél a főváros sertés­hizlalási akciója a magánhizlalásokkal szemben első­sorban vétessék figyelembe. E felterjesztés tárgyalása, a belügyminiszter úr közlése szerint, folyamatba tétetett, az eredményről azonban még nem kaptunk értesítést. Az ekként tehát változatlanul maradt ez idei kor­mányrendeletek szerint a főváros lisztszükségletét kizárólag a Haditermény r.-t. szerezheti be, a szük­séglet mérvét pedig a belügyminiszter úr a keres­kedelemügyi és a földművelésügyi miniszter urakkal egyetértőleg állapítja meg. Ennélfogva a tanács ez évi augusztus 24-én 78.377. sz. a. kelt fölterjesz­tésében a főváros egész liszt- és kenyérszükségletét, összesen havi 804 vagyon lisztet, részletesen előter­jesztve, kérte a belügyminiszter urat, hogy azt jóvá­hagyóan megállapítani és annak rendszeres kiutalá­sára a Haditermény r.-t-ot utasítani méltóztassék. Minthogy időközben a lakosság számának megnöve­kedésével a liszt- és kenyérfogyasztás is megnöve­kedett, ennek megfelelően a szükségleti mennyiséget utóbb szeptember hóra 838, illetve legutóbb október hóra 863 vagyon lisztben kérjük megállapítani. A főváros lisztszükségletének a belügyminiszter úrtól ily módon kért mielőbbi megállapítása nemcsak azért szükséges, mert az a későbbi félreértéseknek elejét veszi és megnyugtatást nyújt a fővárosnak arra nézve, hogy a lisztkiutalás mai rendje a belügyminisz­ter úr intencióinak megfelel, hanem azért is szükséges, mert csakis a lisztkontingensnek belügyminiszteri meg­állapítása esetében tudja a Haditermény r.-t. azt, hogy a főváros részére mennyi lisztet tartozik szállítani. Ami már most a lisztárakat illeti, ezek, neve­zetesen a fehér lisztek árai az új termésévben lénye­gesen változtak. Ugyanis a f. é. július 20-án 2371. M.E. szám alatt kelt kormányrendelet a finom tésztaliszt árát 100 kg.­kint 78 koronáról 96 koronára, a főző­liszt árát pedig 52 koronáról 60 koronára emelte fel. Ugyanakkor a kenyérliszt ára 100 kg.-kint 42*24 koronáról 42'20 koronára szállíttatott le. A rozsliszt ára 100 kg.-kint 42*24 koronáról 45'85 koronára emeltetett fel. A fehér lisztek és a rozsliszt árának ilyetén felemelése a gabona maximális árának a fel­emelésével áll kapcsolatban, mert tudvalevő, hogy az idei búza ára az 1916. évi július 14-én kelt 2350/1916. M. E. számú kormányrendelet értelmében 100 kg.­kint 37 koronáról 42 koronára, a rozsé pedig 30 koronáról 34 koronára emeltetett fel. Meg kell jegyeznünk, hogy a kenyérliszt ára ugyan változatlan maradt, a minősége azonban csök­kent, mert a gabona kötelező kiőrlése a múlt évi

Next