Fővárosi Közlöny, 1934 (45. évfolyam, 31-51. szám)

1934-07-11 / 31. szám

30. szám. — július 10. FŐVÁROSI­ KÖZLÖNY 785 utolsó hónapjának 20. napjáig kell közvetlenül a központi számvevőség VII. ügyosztályához beküldeni. Ennek a negyedévi kimutatásnak összeállítása a számadási névjegyzékből történik. A névjegyzéket tehát iskolai negyedévenként a számadók lezárják. Az igazgatók munkájuk helyességét a kiadott nyugták alapján ellenőrizzék. Gyakori eset, hogy a fizető tanulók tandíjukat megkésve, csak a következő iskolai évnegyed folya­mán fizetik meg, amikor is az igazgató a vonatkozó iskolai negyedévi számadását már lezárta és erről a számvevőséget is értesítette. Ebben az esetben a számadó nem az előző negyedévi hasábba írja be a lefizetett összeget, hanem abba a negyedévi tandíj hasábba, amely iskolai negyedévben a fizetés tényleg történt. (Pél­dául ha valaki a harmadik negyedben fizeti meg az első és második negyedévi hátralékot, valamint a harmadik negyedi esedékes tandíját, akkor a harmadik negyedi hasábban három összeget kell egymás fölé írni.) Ezáltal a számadási névjegyzék negyedévi zár­lata mindig egyezik a központi számvevőséghez be­küldött negyedévi kimutatással. Az iskolaév végén a végső elszámolás össze­állítása ugyancsak a­­Számadási névjegyzékéből tör­ténik. A számszerű helyességről a zárlati eredmény és a kiadott nyugták értékének szembeállításával győződjenek meg a számadók. Amidőn az összes hasábok, az átvitelek, ál­dozatok és a jegyzet rovat kitöltése megtörtént, továbbá az igazgatók, illetve megbízottaik a kiadott nyugták alapján meggyőződtek a számszerű helyes­ségről, az iskolaévi számadás elkészíthető. Ennek összeállításához a számvevőség meg­felelő nyomtatványt bocsát rendelkezésre. A tandíjhátralékosokról a név, osztály, hát­ralékösszeg és a hátralék indokolásának a feltünte­tésével kimutatás készítendő, amelyet az évi tandíj­számadással együtt ugyancsak a központi számvevő­ség VII. ügyosztályához kell beterjeszteni. A tandíjszámadás lezárása után az igazgatók tandíjhátralékot többé nem szedhetnek be, hanem a hátralékos tanulók a hátralékösszegeket közvet­lenül a székesfőváros központi pénztárába fizetik be, a központi számvevőség VII. ügyosztályának szám­fejtése után. III. rész. A székesfőváros központi pénztárába befize­tendő díjösszegek befizetésével kapcsolatos eljárásra vonatkozólag az 1933. évi január hó 17.-én kelt »A községi közoktatási intézményeknél szükséges kézbesítések lebonyolításának újabb szabályozása« ügyében kiadott 101.496/1933—VII. szám, rende­letem III. része irányadó. Az állami felső kereskedelmi iskolákban fizetendő tandíj. A polgármester 1. évi június hó 22.-én 99.538/1934—VII. szám alatt a következő rendeletet adta ki: A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter úr 1934. évi május hó 28.-án kelt 43.000/1934. számú rendeletében foglaltak figyelembevétele mellett a székesfőváros községi iskoláiban fizetendő díjakról 122.953/1934—VII. pm. szám alatt kelt rendeletem A) kimutatását akként módosítom, hogy a székes­fővárosi községi fiú felső kereskedelmi iskolák I. (jeles) fokozatú kedvezményes tandíjában (40 pengő) a tanulók 10%-a, a II. (jó) fokozatú kedvezményes tandíjában (80 pengő) a tanulók 20%-a, a III. (elég­séges) fokozatú kedvezményes tandíjában (120 pengő) a tanulók 50%-a részesíthető. Teljes mentességben részesíthető tanulók %-ban kifejezett arányszáma 5%. Felvételi díj összege 20 pengő. A magántanulók által fizetendő évi tandíj összege 170 pengő. A leányközépiskolák és női felső kereskedelmi iskolák tandíja tekintetében a 122.952/1933—VII. számú szabályzat AJ kimutatásának eredeti szövege­zése továbbra is irányadó. Járulék szedése a KISOK részére. A polgármester 1. évi június hó 23.-án 97.667/1934—VII. szám alatt a következő rendeletet adta ki: Az 1934. évi június hó 18.-án kelt 96.179. 1934—VII. számú rendeletem I. részében felsorolt a felvételi díjon felül az iskolai beiratások alkalmával fizetendő külön díjak ügyében kell rendelkezésemet a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter úr 30.949/1933—V. a. 1. számú rendeletének megfelelően az alábbiakban egészítem ki. 1. Utasítom az összes székesfővárosi községi reál-, leány-közép- és felsőkereskedelmi iskola igazgató­ját, hogy a vezetése alá tartozó iskolába az 1934/35. iskolaévre beiratkozott minden egyes tanulótól a 96.179/1934—VII. számú rendeletemben megállapított külön díjakon felül az iskolai testnevelési alap járuléka címén és annak céljára 2 , 40 fillért vételezzen be. E díjak felhasználására vonatkozólag az elmúlt évben kiadott rendelkezések az irányadók. 2. A 96.179/1934—VII. számú rendeletemben felsorolt külön díjakat az évvégi értesítők és a tanul­mányi értesítőkönyv ármegtérítési díjának kivételével a legalább általános jó előmenetelű hadiárvák és hadigyámoltak után nem kell megfizetni. BIZOTTSÁGI ÜLÉSEK. Az üzemi szakbizottság ülése. — 1934. évi június hó 25.-én. — Az üzemi állandó szakbizottság folyó évi június hó 25.-én délután 5 órakor Liber Endre alpolgármester elnöklete alatt ülést tartott, amelyen a szakbizottság tagjain kívül jelen voltak: dr. Morvay Endre h. tanácsnok, a szakbizottság elnökhelyettese, dr. Már­tonffy Márius tanácsjegyző, a szakbizottság előadója, Paulovits Viktor, a Vízművek vezérigazgatója, dr. Tóth Péter tiszti ügyész és Reminiczky Lajos tanácsi fogalmazó, a szakbizottság jegyzője. Liber Endre alpolgármester megnyitó beszé­dében a szakbizottságot megalakultnak nyilvánította,.

Next