Fővárosi Közlöny, 1947 (58. évfolyam, 28-55. szám)

1947-12-31 / 55. szám

érdekében betartani. Indítványom arra is alkalmas, hogy általa a feketézést és a spekulációt kordába szorítsuk. (Helyeslés) Indítványozom, hogy a fővárosi Gabonahivatalt különleges rendeltetésének megfelelően haladéktalanul üzemesítsék. A VIII. fejezetre vonatkozó előterjesztést pártom és a­ magam nevében elfogadom. (Nagy„taps.) Elnök : Szólásra következik Árkos Pál bizottsági tag úr. Árkos Pál: Tisztelt Közgyűlés! A VIII/b ipari köz­ellátási ügyosztály költségvetésével kapcsolatban szóvá kell tennem a főváros tűzifa- és szénellátásának kérdését. A tűzifaellátás a múltévihez viszonyítva javult, mert a 76 ezer vágón évi szükségletünknek kétharmada, 52 ezer vágón már beérkezett a fővárosba. Mindamellett a faellátás körül zavarok mutatkoznak. Zavarok mutatkoznak pedig azért, mert a háztartások szénnel való ellátása igen nagy nehézségekbe ütközik. Egyre fokozottabb kereslet mutat­kozik a fabeszerzés irányában. Nem kétséges tehát, hogy a szénellátás körüli zavarok az ipari üzemek kapacitásának a hároméves terv keretében való növelése és az ipari üzemek fejlődése miatt álltak elő. A kormányzati szerveknek természetesen az a fel­adatuk, hogy először az ipari üzemek zavartalan szén­ellátásáról gondoskodjanak és csak azután jöhet szóba a magánháztartásokra szánt mennyiség. A háztartások téli tüzelőfával való ellátása kérdésében a VIII/b ügyosztály és a szakbizottság az elmúlt nyár folyamán sokat foglalkozott és akkor az ügyosztály a Gazdasági Főtanácstól hitelt kért erre a célra. Azért kérte ezt a hitelt a főváros június és július hónapokban, mert a szállítás és az erdőkben való megközelítés ezekben a hónapokban a legkedvezőbb és a vagonok is inkább álltak rendelkezésre a nyári hónapok folyamán (ügy van! ügy van!) Sajnos, a Gazdasági Főtanács elkésve és csak igen kis­mértékben folyósított hitelt fabeszerzés céljaira és így a jó hónapokat nem tudtuk kihasználni. Az ügyosztálynak az volt a szándéka, hogy körülbelül 5 ezer vagon fát tartalékol­­télire és ezt a mennyiséget a kiskereskedőkön, a fáspincéken keresztül hozta volna forgalomba, hogy az apró tételekben és kis mennyiségekben vásárló kispénzű lakosság is hozzá­juthasson a szükséges tüzelőhöz. (Helyeslés.) Igen tisztelt Közgyűlés! Szóvá kell itt tennem, hogy az Anyag- és Árhivatal tegnapi rendelkezése folytán a fa árát 3­65 forinttal emelték a telepes kereskedőknek. A fogyasz­tóknak a régi ár maradt érvényben. Ezzel kapcsolatban az történik, hogy a kereskedők nem tudják kiszolgálni a fáspincés kiskereskedőket. (Úgy van! Úgy van!) és így a mai naptól kezdve a fáspincékbe egyáltalán nem jut fa minek folytán az apró tételekben vásárló szegény lakosságot nem tudjuk tűzifával ellátni. Magyar Miklós : Szóról-szóra igaza van! Árkos Pál: Éppen ezért az a javaslatom, hogy a polgár­mester úr sürgősen lépjen érintkezésbe az Anyag- és K Ár­hivatallal, hogy ezt a kérdést a lakosság érdekében valamilyen formában rendezze. (Helyeslés.) A faellátással kapcsolatban, igen tisztelt közgyűlés, meg kell emlékeznem arról, hogy a kizárólagos termelést végző MALLERD nagyon vontatottan tett eleget szállítási kötelezettségének. A fővárosba érkezett és előbb említett 52 ezer vagon tűzifának nagy része még magánkitermelésű famennyiség. Reméljük, hogy a MALLERD a jövőben teljesíteni fogja kötelességét és hivatását, minek követ­keztében a főváros fával való ellátása zavartalan lesz. Az elmúlt hónapokban a közgyűlés egyik tárgy­sorozati vitája során megemlítettem, hogy a fa nem tüzelő­anyag, hanem ipari nyersanyag. Éppen ezért fokozottabb figyelmet kell fordítanunk olyan energia­anyagok felé, amelyekkel pótolható lenne a fa ilyen mennyiségben való eltüzelése. Az ügyosztály dicséretére válik az a buzgólkodás, amidőn mindenit elkövetett a petróleum-ellátás biztosítására. Kérem a polgármester urat arra is, hogy lépjen érintkezésbe az ügyosztályon keresztül a Tárcaközi Ásványolaj-Bizottság­gal, amely újabban az ásványolajgazdálkodás problémáit intézi, a lakosság növekvő petróleum-szükségletének a biz­tosítása érdekében. (Helyeslés.)­­ Ugyancsak dicséretére válik az ügyosztálynak, hogy sokat foglalkozott a tőzegnek fűtőanyagként való fel­használása kérdésével és ezen a téren is komoly ered­ményeket ért el. (Helyeslés.) Felhasználom az alkalmat arra, hogy felhívjam a polgár­mester úr figyelmét néhány hónappal ezelőtt a gazdaságos, a racionális tüzelés érdekében benyújtott két indítványomra : az egyik a központi fűtéses házak kötelező fűtésének az elrendelése, a másik szintén a gazdaságos tüzelés érdekében a lépcsőházaknak és mellékhelyiségeknek ablakai be­üvegezésével kapcsolatos. (Helyeslés.) Kérem az ügy­osztályt, hogy a két régi indítványommal foglalkozzék. Áttérve most már a szappanellátás problémájára, meg kell mondanom, hogy a szappanellátásunk nem ki­elégítő. Eddig havonta 20 vágon szappant osztottunk szét szűk keretek között. A mosószappan-ellátást mindenképen biztosítani kell. A mennyiséget emelni és az ellátottak körét ki kell bővíteni. (Helyeslés.) A pipereszappannal kapcsolatban az a véleményünk, hogy tűrhetetlen állapot, hogy a fővárosban a legnagyobb luxussal előállított pipereszappant korlátlan mennyiségben lehet kapni, de olcsó pipereszappanhoz a szegény dolgozó ember nem jut hozzá. Ezzel kapcsolatban indítványozom, hogy (Olvassa) : A polgármester úr írjon át az iparügyi minisztériumnak, illetve az Anyag- és Árhivatalnak az egységes pipereszappan haladéktalan bevezetése és a luxusminőségű pipereszappanok gyártásának megtiltása ügyében. (Helyeslés.) Tisztelt Közgyűlés! A pipereszappanos látás problémáját rendezni kell, mert méltán kelt visszahatást a szegény dolgozó népesség körében, hogy tizenötféle finom szappant lehet kapni, de olcsó szappant nem tudunk a szegény lakosság rendelkezésére bocsátani. Örömmel üdvözlöm az Anyag-és Árhivatal elhatározá­sát, hogy az ügyosztály keretén belül 200.000 cipőtalpat utalt a főváros szegény dolgozói és arra rászoruló lakossága részére. Vámos Sándorné : Csak most a megvalósítást kérjük! * Árkos Pál: Arra kérem az ügyosztályt, hogy körül­tekintéssel, a szociális adottság figyelembevételével és túladminisztrálás nélkül ossza szét ezt a mennyiséget. (Helyeslés.) " A főváros sokat nélkülöző és szorgalmasan dolgozó népe joggal elvárhatja főváros vezetőségétől, hogy részére a szebb és nyugodtabb életlehetőségek feltételeit mielőbb biztosítani tudja. Éppen ezért elsőrendű kötelessége a főváros vezetőségének és a törvényhatósági bizottságnak, hogy minden tőle telhetőt kövessen el ezen célok mielőbbi elérése érdekében. A költségvetést egyébként pártom és a magam nevében elfogadom. (Nagy taps.)­­ Elnök : Szólásra következik Kónya Ferenc bizottsági tag úr. Kónya Ferenc: Tisztelt Közgyűlés! A VIII. fejezet rendes és rendkívüli költségvetése bírálata, valamint a hozzá­tartozó üzemek költségvetésének felülvizsgálata igen nagy feladat. Az engedélyezett idő azonban nem elegendő arra, hogy részletesebben megtárgyaljuk, azért az itt szereplő számokat csak nagyvonalakban érintem és szinte átfutok rajtuk. (Halljuk ! Halljuk !) Mint a közellátási szakbizottság tagja, nagy figye­lemmel hallgattam a polgármester úrnak a főváros köz­ellátására vonatkozó expozéját és különös örömmel töl­töttek el azok az összehasonlító számadatok, amelyekről a hús-, tej-, zöldségfélék és egyéb cikkek behozatalával kapcsolatban, mint örvendetes emelkedésről számolt be. Ezek a számadatok nemcsak a város polgárainak az élniakará­sáról, vitalitásáról számolnak be és azokat bizonyítják, de dicsérik ezek a számadatok a föld népének, a paraszt­ságnak is a szorgalmát és munkabírását, mezőgazdáink fel­fokozott iparkodását, ami ezt a felhozatalt egyáltalában lehetővé tette. (Úgy van ! Úgy van !) Általában alapelvként fogadható el az az axióma, hogy jó gazdaságpolitikának eredménye a jó költségvetés. Ha azt látjuk, hogy a VIII. ügyosztály élelmezési politikája helyes utakon halad és látható eredményekkel jár, akkor már eleve bizalommal lehetünk az ügyosztály által összeállított számadatok iránt. Magyar Miklós: Kitűnő tanácsnokunk van! Kónya Ferenc: A főváros közélelmezési politikája kitűnő úton halad, mert egyrészt szoros együttműködést tart az állami hatóságokkal, aminek látható jele az volt, hogy a főváros nagyjelentőségű bevásárlási hitelt kapott a kormánytól. Másrészt ennek a népélelmezési politikának kézzelfogható eredménye mutatkozott azáltal, hogy az árupiacon a drágaság lavináját ,nemcsak, hogy megállította az élelmiszerekkel kapcsolatban, de egyes cikkeknél, a cukor-, tojás- és zöldféléknél már áresések is bekövetkeztek.

Next