Fővárosi Közlöny, 1948 (59. évfolyam, 1-54. szám)

1948-07-03 / 27. szám

Melléklet a Fővárosi Közlöny 1948. évi július hó 3.-i (27.) számához. A közigazgatási bizottság ülése. — 1948 június 10-én. — (A közigazgatási bizottság 1948 június 10-én, csütörtökön ülést tartott. Az ülés Kiss Károly elnöklete alatt 9 óra 10 perckor kezdődött.) Elnök: A közigazgatási bizottság rendes havi ülését megnyitom és a megjelent bizottsági tag urakat üdvözlöm. Távolmaradását kimentette: Szakasits Árpád elnök úr, Hegedűs István tanfelügyelő úr, Ritvay Sándor az Állam­építészeti Hivatal vezetője és Tausz János bizottsági tag úr. Mielőtt ülésünk tulajdonképpeni anyagának tárgyalására rátérnénk, engedjék meg, hogy innen, a közigazgatási bizottság elnöki székéből kifejezzem Budapest dolgozó népének forró köszönetét és mélységes háláját azért, mert a Szovjet­ Unió kormánya a magyar kormány kérésére adott válaszában közölte jóvátételi kötelezettségeink 50%-os csökkentését. A nagy Szovjetuniónak ez az újabb­­ segítségnyújtása Budapest dolgozó társadalmát arra kötelezi, hogy még jobban elmélyítse, kiépítse fővárosunkban a Szovjetunió iránt való barátságot és szeretetet. Érdemesek leszünk a bizalomra. A magyar jóvátétel felének elengedése a főváros gazdasági megerősödését is elősegíti. Tisztelt Közigazgatási Bizottság! A napirend tárgyalása előtt szeretnék még röviden megemlékezni az egységes és demokratikus iskolai oktatásért, az iskolák államosításáért folyó küzdelemről. Hazánk demokratikus fejlődésének ellenségei mindent megtesznek azért, hogy a belső békét és a nyugalmat zavarják és az iskolák államosításának kérdésében népünk egy részét szembeállítsák a demokratikus kormány törvényjavaslatával. Demokráciánk belső rendjét féktelen izgatással zavarják. Emögött az izgató, népellenes agitáció mögött a katolikus egyház legfőbb körei állanak. Székesfővárosunk dolgozói mélységesen elítélik azokat, akiknek szellemi irányítása alapján hazánkban gyilkos merény­letek, zendülések, rendzavarások történnek. A bíróság ma mond ítéletet a demokratikus rendünk ellen támadó rendőrgyilkos merénylők felett. A pócspetri népellenes gyilkos merénylők ügyében olyan ítéletet várunk, amely megmutatja a magyar népi demokrácia erejét. Földes Mihály: Úgy van! Elnök: Az egyházi iskolák államosításának ürügyén megmozdultak a reakció lappangó erői. Semmi kétség, hogy a törvény teljes szigorával sújt mindazokra, akik kezet emelnek hazánk belső rendje ellen. Mayer Béla: Kíméletlenül! Elnök : A Magyar Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt június 12-én kezdődő egyesítő kongresszusa nemcsak fővárosunk nagy eseménye lesz, hanem országunk határán túl is súlya és jelentősége lesz. A két munkáspárt küldöttein kívül ugyanis mintegy 15 ország munkáspártjai is elküldik képviselői­ket a kongresszusra. Ez az egységesítő kongresszus megteremti hazánkban a demokratikus erők szorosabbra fűzésének lehető­ségét. Új tartalmat ad a Függetlenségi Frontnak. A kongresszus határozatával a pártok harca helyett a demokratikus erők szoros egysége felé haladunk. Földes Mihály: Nagyon helyes! Elnök : Következik a havi jelentések tárgyalása. A jelen­téseket a bizottság minden tagjának megküldöttem, ismerteté­sükre szükség tehát nincsen. Első a polgármesteri jelentés. A kialakult gyakorlat szerint a polgármester úr írásbeli jelen­tését élőszóval is kiegészíti. (A polgármester kiegészítő jelentése.) Bognár József polgármester: Tisztelt Közigazgatási Bizottság! A belügyminiszter úr május 21-én kelt, 204.922. sz. leiratával változtatásokkal jóváhagyta a székesfőváros 1947/48. évi költségvetését. A hároméves terv előirányzatában történt nagyobb módosítás az Országos Tervhivatal hozzájárulásával történt. A belügyminiszter úr leiratát a törvényhatósági bizottság legközelebbi közgyűlése elé terjesztem. Az 1947/48. évi költségvetési év július­ 31-én lejár. A következő költségvetési év pedig 1949 január 1-én kezdődik, a költségvetést egy naptári évre állítjuk majd össze. Ezért felhatalmazást kérek majd a törvényhatósági bizottság köz­gyűlésétől arra, hogy az 1948 augusztus 1-e és december 31-e közé eső öt hónap alatt a gazdálkodást az állami gazdálkodáshoz hasonlóan az 1947/48. évi költségvetés kereteiben folytat­hassam. Az indemnitás idején változó bevételi és kiadási előirányzatokat pótköltségvetésben foglalom össze és a pót­költségvetést a felhatalmazásra irányuló előterjesztésemmel együtt ugyancsak a törvényhatósági bizottság közgyűlése elé terjesztem. Az indemnitás idején az 1947/48. évi költségvetés 5/12-ed részét számítva, a Községi Háztartás összes bevétele 215 millió forint lenne. Ezzel szemben az indemnitás idejére összeállított pótköltségvetés szerint a Községi Háztartás összes bevétele 251 millió forint lesz, amelyből 206 millió forint jut a Háztartás, 45 millió forint pedig a hároméves terv kiadásainak fedezésére. A 215 millió forintos bevételi előirányzat természetesen úgy adódott, hogy átlagszámot vettünk. Az utolsó hónapok bevétele viszont jóval nagyobb a megszokott átlagnál, így indokolt volt a 251 millió forintos előirányzat. • Az üzemek közül az Elektromos Művek, a Gázművek és a BSzKRt a hároméves terv költségeinek emelkedése miatt szintén pótköltségvetést készít. Az 1949. évi költségvetés összeállítására vonatkozólag belső rendeletet adtam ki. Minden vonatkozásban alkalmazkodni fogunk az állami költségvetés reformjához. A költségvetési reform lényege, hogy a költségvetés beosztását állandósítja, minden költségvetési tételt állandó jellegű jelzőszámmal jelöl meg és a pénzbeli előirányzaton kívül anyagi előirányzat készítését is kötelezővé teszi. A reform végrehajtása után a főváros költségvetési rendje azonos lesz a nemzeti költségvetés rendjével. Ugyanazok a bevételek vagy kiadások mind a fővárosi, mind a nemzeti költségvetésben ugyanazon a helyen szerepelnek. A bankszervezet újjáalakításával kapcsolatban a Gazda­sági Főtanács úgy határozott, hogy a Községi Takarékpénztár részvényeinek a székesfőváros tulajdonában levő hányadát könyvjóváírás formájában a Nemzeti Banknak kell átadni. A Községi Háztartás pénzkezelését így a jövőben a Postatakarék­pénztár útján kell majd eszközölni. A Gazdasági Főtanács arra való tekintettel, hogy a Kül-és Belforgalm­i Állatértékesítő Rt. a KÜLBARt. mint kizárólag állami érdekeltségű kereskedelmi vállalat, az állatforgalomnak az ország egész területén való lebonyolítására kapott meg­bízást ,• a fővárosban ugyanilyen feladatot ellátó Budapest Székesfővárosi Állatvásár Pénzforgalmi Rt működését nem látja szükségesnek. Ennélfogva tehát felkért arra, hogy terjesszek javaslatot a törvényhatósági bizottság közgyűlése elé egyrészt azért, hogy a közgyűlés felhatalmazása értelmében az ÁPERT közgyűlése a felszámolást mondja ki, másrészt pedig azért, hogy a törvényhatósági bizottság közgyűlése az ÁPERT-tel kötött szerződésnek lényeges tartalmi változtatások nélkül a KÜLBARt-ra való átruházásához járuljon hozzá.­­ A Gazdasági Főtanácsnak a Községi Takarékpénztár részvényeinek átadására, valamint az ÁPERt felszámolására és a szerződésnek a KÜLBARt-ra való átruházására irányuló határozatai ügyében a legközelebbi közgyűlésnek előterjesztést teszek. A városrendezési és magánépítési szakbiztosság meghívott szakértők bevonásával letárgyalta az Árpád híd óbudai fejének a híd megnyitásával kapcsolatos ideiglenes rendezési tervét, amely természetesen a végleges szabályozási tervekbe is bele­illeszkedik. A romházak kérdésének rendezése, a romlakások közületi helyreállítása, az új lakáskódex gyors és egységes végrehajtása céljából az illetékes kormányhatóságok, a kerületi mérnöki hivatalok és a lakáshivatalok kiküldötteinek bevonásával érte­kezletet tartottam. Az értekezleten megállapítottuk mindazokat a gyakorlati megoldásokat, amelyek a rendelet gyors, eredmé­nyes és közérdekű végrehajtását lehetővé teszik. A romházakról szóló rendeletnek jelentős intézkedése az, amely lehetővé teszi, hogy a romépületeket nemcsak a tulaj­donos, hanem közület, sőt harmadik személy is újjáépítheti. Ez az intézkedés jelentős eredményeket hoz a lakásínség enyhítése terén. A BSzKRt május 31-én az Apponyi-tér—Szabadság híd— Gellért-rakpart — Hegyalja­ út—Farkasréti-temető útvonalon 8-as jelzéssel; a Flórián-tér—Szentendrei-út—Rómaipart útvan

Next