Fővárosi Közlöny, 1948 (59. évfolyam, 1-54. szám)

1948-04-10 / 15. szám

II. melléklet a Fővárosi Közlöny 1948. évi április hó 10-i (15.) számához. A közigazgatási bizottság ülése: — 1948 március 16-án. A közigazgatási bizottság 1948. évi március hó 16-án (kedden) tartotta rendes havi ülését. (Az ülés­ Kerék Mihály elnöklete alatt 9 óra 10 perckor kezdődött.) Elnök: A közigazgatási bizottság rendes fia­i ülését megnyitom és a megjelent bizottsági tag urakat szívélyesen üdvözlöm. Távolmaradását kimentette Szakasits Árpád elnök úr és Széll Jenő alelnök úr. Napirend szerint következik a közigazgatás állapotáról a magyar kormányhoz intézendő félévi jelentések tárgyalása. A bizottság előadóinak e tárgyban készült jelentéseit a bizottság minden tagjának elküldöttem, azok tehát ismeretesek. Mai ülésünk napirendjére a havi jelentések tárgyalását is fel­vettük. A havi jelentéseket a bizottsági tag uraknak szintén megküldöttem, ismertetésükre szükség tehát nincsen. Javasolom, hogy a közigazgatási bizottság a félévi és a havi jelentéseket együttesen tárgyalja. Méltóztatnak ehhez hozzájárulni? (Igen !) Ha igen, akkor ezt határozatként kimondom. Elsőnek következik a polgármesteri jelentés tárgyalása. A kialakult gyakorat szerint a polgármester úr a jelentését élőszóval is kiegészíti. (A polgármester kiegészítő jelentése.) Bognár József polgármester: Tisztelt Közigazgatási Bizottság! Mindenekelőtt bejelentem, hogy a fővárosi üzemek — saját dolgozóik kívánságára — szintén részt vesznek az orszá­gos munkaversenyben. A fővárosi tervmegbízott a munka­verseny ügyében több értekezletet tartott, a versenyek fel­tételeit és formáit letárgyalta és a versenyek megindulását minden tekintetben előkészítette. A versenybizottságok meg­alakultak, a feltételeknek az üzemek különleges adottságainak megfelelő kidolgozása folyik, tekintettel természetesen arra, hogy az országos munkaverseny célkitűzése , a termelékenység emelése és az önköltség leszorítása, takarékosság minden vona­lon. Ezek lesznek azok az alapvető szempontok, amelyek a mi munkaversenyeinket, üzemeink különleges adottságainak meg­felelően uralni fogják. Az üzemek közül a Csatornázási Művek, amelyek tegnap ünnepelték fennállásuk százéves fordulóját, a mai napon, a többi üzem pedig előreláthatólag egy héten belül megkezdi a munkaversenyt. Bejelentem továbbá, hogy március 8-án a közlekedési minisztériumban Gerő miniszter úr az érdekeltek bevonásával az Árpád-híd és a Boráros­ téri híd elkészítése ügyében értekez­letet tartott. A főváros felfogása ebben a kérdésben a közlekedés­ügyi miniszter úrral teljes egyetértésben is az volt, hogy a két híd közül először az Árpád-hidat kell elkészíteni. Az Árpád­híd elkészítése az államtól is, a fővárostól is, de méginkább a főváros üzemeitől kétségkívül nagyobb áldozatot, nagyobb befektetést kíván, mint amennyit a Boráros-téri híd elkészítése kívánt volna. Az anyagszükséglet szempontjából azonban nincs nagyobb különbség a két híd között. Mindkét híd elkészí­tésére 3 ezer tonna vasra van szükség és a­­Boráros-téri híd roncskiemelési munkáinak eredményei bizonyos fokig alatta maradtak a várakozásnak. Döntő volt egyébként az a tény, hogy a két munkáskerületnek, a III. és a XIII. kerületnek, valamint Újpestnek az Árpád-híd elkészítésével lehetőséget adunk arra, hogy e városrészeken mozgalmas, pezsgő élet és nagyarányú fejlődés legyen és Óbuda ki tudjon emelkedni kisvárosiasságából és hogy Újpestet már a nagybudapesti elképzelésnek megfelelően és minél jobban bele tudjuk vonni Budapest vérkeringésébe. A Boráros­ téri híd elkészítésének költsége 41 millió forint lett volna. Az Árpád-hídnak félszélesség­ben való elkészítése pedig előreláthatólag 56 millió forintba kerül. Természetesen csak a meder felett lesz fél­szélesség, a többi részen teljes szélességben készül el a híd. A félszélesség is 10 méteres úttestet jelent, ami a Szabadság-híd egész szélességé­nek felel meg. Éjszaka bizonyos vonatforgalmat is lehet majd a hídra terhelni. A BSzKRt forgalmi szempontból — különösen az első időben — a Boráros­ téri híd elkészítése mellett volt, éppen a Szabadság-híd túlzsúfoltsága miatt. Ismeretes ugyanis, hogy a Szabadság híd járművekkel is, villamosokkal is rendkívül túl van zsúfolva. Meg vagyunk azonban győződve arról, hogy egy­részt a Margit-hídnak teljes szélességben való helyreállítása az átszálló közönséget részben áttereli majd a Margit-híd felé, másrészt pedig jelentősen csökkentjük majd a Szabadság hídnak és környékének közlekedési gondjait a Lánchíd elkészí­tése által és a Lánchídra majd jelentős autóbusz- és trolleybusz­forgalmat tudunk majd terelni. A mostani Petőfi-hidat és az úgynevezett Manci-hídnak bizonyos részeit pedig a Boráros­ téri híd helyére visszük és ezen a hídon bonyolítjuk majd le a lassú járművek forgalmát, a Szabadság-híd túlzsúfolt forgalma tehát ezáltal is csökken. Jómagam ezenkívül javasoltam a miniszter úrnak és a Gazdasági Főtanácsnak a lépcsőzetes munkaidő bevezetésének tanulmányozását, éppen a forgalom túlzsúfoltsága miatt. Utasítottuk továbbá a BSzKRt-ot, állapítsa meg, hogy az egységes díjszabás bevezetése a forgalom túlzsúfoltságát mennyiben csökkentené és általában milyen előnyökkel járna. A közlekedési minisztériumban tartott értekezlet termé­szetesen a híd elkészítésének műszaki vonatkozásait is meg­tárgyalta és minden egyes lényeges kérdésben teljes egyetértésre jutottunk. A hídépítés költségeihez való hozzájárulásunk azon­ban a terv második évében 30 millióra nő, az Árpád-híd és a Boráros-téri híd építési költségének különbözősége miatt. Közellátás terén a húshiány még tart, de a sertések nagyobb ideszállítása folytán néhány, hét múlva enyhülés várható. Marhahús az őszi hónapokig továbbra is kevés lesz. Az utóbbi napokban tojáshiány is mutatkozott, ezt a hiányt azonban csak átmenetinek lehet tekinteni. A Hamzsabégi­ úti városi házak súlyosan sérült épületei­nek újjáépítése során március 12-én elkészült 9 kétszobás lakás. További 16 lakás újjáépítési munkáit rövidesen befejezzük. A lakások bérlőit kijelöljük és az új bérlők a húsvéti ünnepeket már az új lakásokban tölthetik. Az építkezések befejezése után az udvarokat és a kerteket parkírozzuk és kertészetileg ren­dezzük. A X. kerület, Bihari­ út 12. sz.­ alatt március elsején megnyitottuk az új tejkonyhát, amely ezer csecsemőt lát el és amely most Európának talán legkorszerűbb ilyen intézménye. A Don Suisse azoknak az iskolásgyermekeknek, akik cipőhiány miatt nem járhatnak óvodába vagy iskolába, 1300 pár cipőt adományozott. A romházak az időjárás hatására további pusztulásnak vannak kitéve, így azok eltávolítását sokáig halasztani köz­érdekből nem lehet. Bár a 15.510/1947. Korm. sz. rendelet a romházak hatósági bontásáról már intézkedett, ezt a rendele­tet eddig végrehajtani nem volt módomban, mert a közmunka­váltság elvonása miatt nem volt rá fedezet. Az építési és köz­munkaügyi miniszter urat ezért felterjesztésben arra kértem, hogy a közmunkaváltság bevételének 10 százalékát adja át erre a célra. Mivel az építés- és közmunkaügyi miniszter úr ezt a kérelmet elutasította, még­pedig azzal az indokolással, hogy a Gazdasági Főtanács 6347/1947. sz. határozata alapján a köz­munkaváltságból eredő teljes bevételt a hároméves terv meg­valósításának céljaira kell felhasználni, a Gazdasági Főtanácshoz fordultam azzal a kéréssel, hogy a közmunkaváltságból befolyó és az eredeti előirányzatnál mintegy 20 százalékkal több bevétel egy részét e közérdekű cél megvalósítására a 6347/1947. GF. sz. határozat megfelelő módosításával engedjék át. Ugyanakkor a polgármesteri III. ügyosztály is tárgyalá­sokat kezdett az építési és közmunkaügyi minisztériummal a Közmunkatanács volt hatáskörének elosztásáról. A székesfővárosi Szabó Ervin-könyvtárnak a Központi városházán létesített 22. sz. fiókját folyó évi február 28-án ünnepélyes keretek között megnyitották. A fiókkönyvtár kettős célt szolgál : egyrészt közigazgatási szakkönyvtára, másrészt olvasókönyvtára a Központi városháza alkalmazottainak. A fiókkönyvtár megnyitásával az volt a célunk, hogy a Központi városháza alkalmazottai itt a városházán is minél több nevelő irányzatú könyvhöz tudjanak hozzájutni. A centenáris ünnepségek során március 14-én megnyitot­tuk a Petőfi-múzeumot, amely Budapestnek most talán a leg­szebb és legkorszerűbb múzeuma. A kiállítás technikája és a bemutatott relikviák elrendezésének módja olyan, hogy ez a kiállítás a magyar kiállítások történetében nem jelentéktelen szerepet játszik. Ezt az alkalmat is felhasználom egyébként arra, hogy köszönetet mondjak azért a munkáért, amelyet a XI. ügyosztályt vezető Goda Gábor h. tanácsnok és Bertalan Vilmos, a Petőfi-múzeum igazgatója végzett. Az építkezést Bertalan Vilmos vezette. Azt az időszakot, amelyben a régészeti ásatásokat folytatni nem lehetett, a munkásokat a múzeum

Next