Fővárosi Lapok, 1864. december (1. évfolyam, 275-299. szám)

1864-12-16 / 287. szám

ellotta, kissé gunyoros ajkait csinos kis szőke bajusz árnyazza be. Vájjon rövidlátó-e? bajos volna meg­határozni, de a félszemüveget nagy eleganciával tudja szemére csiptetni s e szerint úgy látszik, hogy fél­szemmel is eleget lát. Az angol „Star“ egy, a herceg­ségek kérdésében írt alkalmi cikkben következőleg jellemzi Bismarkot : Ő bátor, mint Richelieu, lelkiis­meretlen mint Louvois, saját hazájában úr, mint Ca­­vour, büszke és elbizakodott, mint Buckingham vagy Potemkin, s csaknem oly gyakran emlegetett egyéni­ség, mint Napóleon Lajos. Nemzeti színház. * Dec. 14. „Montjoye“, másodszor. Midőn az első előadás alkalmával a nézőtér nem volt teli*), hajlandók voltunk azt gondolni: sok új mű kudarca bizalmatlanná tette a közönséget, mely most bevárja elébb a bírálatokat és közvéleményt, hogy aztán csak a bizonyos sikernek menjen — tap­solni. A bírálat és közvélemény egyforma dicsérettel szólván e szép műről, bizton hittük, hogy ezúttal az egész színház teli lesz közönséggel — és tapsokkal. Csalódtunk, — a nézőtéren most is sok üres hely maradt. Mi az oka ennek ? Szerfölött sajnálatos vol­na, ha a főváros műveit közönségét már nem érde­kelnék mélyebben ama szép eszmék, melyek Feuillet Octávot egy egy költői mű írására ösztönzik, ha közönyössé birna válni az ízlés, szellem, embersze­retet és nemes irány e finom termékeivel szemközt. Mondják, hogy a mi társadalmunk egész más elemekből állván,mint a párisi,e miatt ez alakok nagy része idegen marad a néző előtt. Meglehet Montjoye­­ink nincsenek, de voltak e „Tékozló apáink“, „De­­mi-mond“-jaink, melyek néhány év előtt sokkal ke­*) A „P. N.“ műismertetője azt állítja ugyan, hogy a nézőtér egészen megtelt, azonban — nagy figyelmezésében aligha tekintett hátra, csupán előre, azon pár zártszéksorra, mely valóban megtelt.­vesebb joggal tölték teli színházunk nézőterét? S különben is bármit beszélnek : Feuillet alakjai min­dig bírnak elég átalános emberi vonásokkal, s ily büszke, rideg vas szivek, ily bukott ábrándosok, léha fiúk, szenvedő nők és kedves fiatal lányok ép úgy ta­lálhatók a Duna, mint a Szajna partján. Nem oly he­lyi érdekű, s a nap valamely divatkérdésére támasz­kodó színdarab ez, mint azok voltak, melyeket Mi­res bukása vagy a Mortara-eset szült, s a­melyeket valóban kár volt színpadunk számára lefordítani; ez egy csomó költészet és finomság, mely mindenütt számolhat fogékony és értelmes közönségre. Az előadás is vonzhatná a közönséget, miután a jobb előadások egyike, Feleki, Montjoye­ban egyéni­ségéhez nagyon illő jó szerepet kapott, s Lendvainé sohasem volt kedvesebb, mint a vidor és gyermeteg Cecil jelenéseiben. Szigeti is ezúttal helyesebben ját­szott, mint első ízben, legalább eldobott egy csomó fölösleges sallangot. Kár, hogy a­mit eldobott, azt Szerdahelyi szedte föl a második felvonásban, hol kelletén túl sokat mozgott, és több tért kívánt elfog­lalni, mint a­mit e csoportozat öszhangzása megen­gedhet. Van e műben egy bájosan írt jelenés, mely egy új, kellemteljes változat a szerelem kettőse (ez örök szép théma) fölött. Ez az,midőn a kis Cecil—a szemé­rem és szerelem kedves harcában — félénken báto­­rítja Györgyöt, hogy legyen merészebb, s azt érti alatta, hogy ne féljen, és kérje meg kezét atyjától. Ő bátorít, a­ki maga is fél minden szótól, s mielőtt mű­vét csak félig is be tudná végezni, elfut, mint egy ön árnyékától megriadt zerge. E rövid lap gyönyörűen van írva. Cecil alig mond valamit és mégis mennyi mindent mond, s György oly boldog, hogy e bol­dogságban nem meri megérteni e leányka szán­­dékát. Lendvainé és Paulai e kedves jelenést igen szé­­pen játszották, á átalában Paulai az egész Soros György szerepére sok gondot kellő sikerrel fordított. Egy ily jelenés maga megérdemelne néhány telt há­zat.Figyelmeztetjük is a közönséget,hogy nemes élve­zettől fosztja meg magát, ha e mű előadásairól el­marad. — 1998 — SZERKESZTŐI ÜZENETEK. „A kis kék köpeny“ fordítójához. Bizonyos-e ön benne, hogy e vázlatot Dickens írta ? Mi egy kissé kétel­kedünk. T. S. T.o­rra. „A k­e­r­t­é­s­z-r­e­g­é­n­y“ nem „álmo­dozik,“ sőt valószínűleg nemsokára m­e­g­j­e­l­e­n. K. Pál. „Baki“ török költemény aligha érdekelné a mi közönségünket. Inkább népismer sat. könyvbe való, mint szépirodalmi lapba. „Néma fájdalo­ű­“, gyönge vers. Inkább társaséleti tudósítást kérünk, mint verselési zsöngéket, és színpadi re­­ferádokat. Nemcsak színészetből áll a vidéki élet. A rodostói Szokásokról szóló kadenciás verset kér­jük beküldeni. Mint ereklye , mindenesetre közérdekű lehet. De olvasnunk kell elébb, ha váljon lapunkba valóvé ? Egyébiránt nincs-e meg ez is az ismert „levelek“ új kiadá­sában ? „B. J. emlékkönyvébe,“ vers. Tele van szép kivona­tokkal, minek egy kedves emlékkönyv lapján méltó helyet foglalhatnak. De eredeti gondolat s hangulat nem igen lévén benne, a közönség elé kár volna bocsátani. Nem akarjuk, hogy kemény ítélet ér­je e jó szívből fakadt óhajtásokat. „A disznótor a kalendáriumba való népies versezet, elég jó hangon van írva. Elteszszük egy ilyféle vállalat számára. „Dőlök egy ideálhoz. “ Minden fogékony szív átérez­­heti azt, mit Petrarca érezett Laurája, Himfy Lizája s Cso­konai Lillája iránt. De ez magában nem tesz senkit költővé. Szükség ez ér­zést művészileg kifejezni tudni. Ez még hi­ányzik önnél. A képek is zavarosak. Többi közt a holdról mondja: Mely nem hevit, csak elbűvöl, Nem éltet ád, hanem megöl. Ily kegyetlenséget senki sem fogott még ez ábrándos szo­morú csillagzatra. Nemzeti Színház, Bérlet 197. szám. Pest, pénteken, december 16-án 1864. Először: A­ szerencse kereke Eredeti színmű 3 felvonásban. Irta Szigligeti E. SZEMÉLYEK: Apafi Mihály, Erdély fejedelme — — — — Szilágyi. Bornemisza Anna, hitvese — — — — — Felekiné. Teleki Mihály, az ország fővezére — — — Kovács Gy. Cserei, egykor fogarasi kapitány, rab — — — Komáromy. Margit, hitvese — — — — — ■— — Paulainé. Mihály, fiók — — — — — — — — Szigligeti A. Barcsay, a mezei hadak vezére, udvari főkapitány Lendvai. Vajda, föpostamester — — — — — — Benedek. Székely, föudvarmester — — — — — Benkő. Bojtosné, özvegy Ötvösné — — — — — Prielle Cor. Első­­ — — — — — Udvarhelyi. Második­­ testőr tiszt — — — — — Hubenai. Harmadik­­ — — — — — Náday. Porkoláb — — — — — — — — Sántha. Börtönör — — — — — —• — — Kacsinszky. Udvarhölgy — —• — — — — — Horváth T. Úr — — — — — — — — — Szalai. Udvari nép. Testőrök. Szolgák. Börtönörök. Történik Fehérvárott. Kezdete 7 órakor, verge 10-kor. Holnap szombaton dec. 17-én bérletszünettel , részben új szereposztással először : TELL VILMOS. Opera 3 felvonásban. írták Jony és Bis. Zenéjét szerzette Rossini. Franciából fordította Nádaskay Lajos. Épen most jelent meg N agel és Wisclifö n könyvkereskedésében BUDÁN SZ­ FEHÉRVÁROTT a lánchíddal szemben sas-utca 28. szá­m és ott, valamint minden hazai könyvárusnál kapható AJÁNDÉK JEGYESEK és UJ HÁZASPÁROK számára, vagy : HÁZASÉLET TITKAI. Tapasztalt tanácsadó, mind a két nembeliek számára a h­áz­assÁgi előtt és tjtAkt. Irta: Dr. Wedeler F. W. A kilencedik kiadás után fordítva: 238 lap. Díszes kemény kötésben ára 1 írt 40 kr. Vidéki megrendelések postán utánvétel mellett tüstént eszközöltetnek. •­ Tulajdonos­ és felelős szerkesztő TÓTH KÁLMÁN. — Kiadja és nyomatja Emich Gusztáv magy. akad. nyomdász 1864. ZÁLOGHÁZI KÖZVETITŐ-INTÉZET mindazon helybeli s vidéki t. c. feleknek a pesti k. zálogházbani ügyeit, miket azok ma­guk el nem végezhetnek vagy elvégezni nem akarnak, mint zálogházba szánt zálogok betevését, kiváltását, vagy átírását elvégezi. E szerint a legtávolabb vidékiek levelezés által a legnagyobb kényelem­mel használhatják a pesti zálogházat, ha t. i. bérmentes levelekben köztik megbízá­sukat a „zálogházi közvetítő-intézet központi irodával“­ (lövész-utca 3. sz. a. k. zálogház átellenében), a mely iroda a legnagyobb biztosíték, és a szükséges hallgatagélg mellett, az alább elősorolt felttékik alatt lehető leggyorsabban teljesíti a megbízásokat. Az intézet, mely minden reá, avvagy fiókintézeteire bízott tárgyakért jól áll, a t. c. közönségnek 1) időt kimér, a mennyiben az intézet a k. zálogházban m­inden ügyeit el­végzi,­­­­gy mindenki nyugodtan hivatásbeli foglalkozása után mehet; 2) kényelmet és könnyebbséget nyújt , mivel átvételi helyiségei minden városr­észben léteznek, s így senki sem lesz kénytelen a városba fáradni; 3) teljes biztosságot nyújt a rábízott zá­logtárgyakra , pénzre, zálogjegyekre stb. nézve, mivel ez intézet hatósági felügyelet alatt áll; 4) pénzkimélést, mivel minden történhető megbíz­ást a zálogházban néhány új krajcrárért elvégez; 5) legszigorúbb hallgató­­ az intézetnek és különösen annak igazgatójának személyesen átadott megbízásokban. Az intézet ügyleti eljárásáért já­randó illeték következő : 1 fttól—100 ftig, minden fttól 1 ujkr ; 100 fttól —1000 ftig és fölebb minden fttól '/, ujkrajezár. Épen most jelent meg : EMICH GUSZTÁV könyvkiadó-hivatalában (Pesten barátok tere, 7.szám, 1. emelet) S általa minden hiteles könyvárusnál kapható: Bécsben Hoffmann és Ludwignál, Wieden, Hauptstrasse,Nr.15. Pozsony­ban csupán csak HARMS ERNŐ (ezelőtt Schwaiger József) könyvkereske­désében hosszú utca 91. sz. —• kapható : A FALU JEGYZŐJE.­ ZRÍNYI A KÖLTŐ. Regény. Történeti költői beszély. Irta báró Eötvös József. Lorántffi Zsuzsánnas szőnyege. Második (olcsó) kiadás. írta Szász Károly. Ara fűzve 1 frt. Három erős kötet (összesen 810 tömött nyomta- —-----------------------­tásu lap) ára 3 frt. K­ÉT UT H A HERCEG írta Kempelen Győző. 4 kötet, ára !ESTERHÁZY KÉPTÁR, (Tartalom: 1. köt.?Ár­ra. - u. köt. if­űtörténelmi leírása. Fulvia.­­ III. kötet: Piroska. — IV. Irta ORMÓS ZSIGMOND. kötet: Ibolyka.) Nagy 8-rét, 188 lap, ára 1 frt 50 kr. G­azdasági ZSEBNAPTÁR. 1865-re. Cötahik Iávid­­dalm..) Szerkesztő Kodolányi Antal, az orsz. magy. Gazdas. Egyesület segéd-titoknoka. Ára, angol vászonba kötve, tárcza­zsebekkel és trónnal ellátva 1 forint 80 kr.

Next