Fővárosi Lapok, 1866. július (3. évfolyam, 148-173. szám)

1866-07-18 / 162. szám

- Vidék. ** A 2 „A­l­f­ö­l­d“ írja, hogy a postán sebe­sültek részére szállított bármi küldemények bérmen­tesek, csak rá kell írni a címlapra: „Adomány a se­besültek számára.“ ** S.-A.-U j h e 1 J e n f. hó 12-én hunyt el V­á­­radi Fekete Pál, munkás és közhasznú éle­tének 81-dik évében. A régi jobb időkben a megyei közélet egyik buzgó munkása volt, éltefogytáig pedig egyik legderekabb honpolgár. ** Bajára 338 példányban járnak a hírla­pok. Ezek közül 211 magyar, 144 német és 33 szerb. Az ottani lap e kimutatást következő szavakkal zárja be: „Meg kell jegyeznünk, hogy izraelita atyánkfiai csupán német lapokat járatnak, a magyarokat majd­nem teljesen mellőzve.“ ** Klirényi Jakab, pécsi székesegyházi kanonok f. hó 11-én Pécsett elhunyt. Végrendeleté­ben sok egyházi és jótékony célra hagyományozott; többi közt az országos tébolydának 100, a Sz.­László­­társulatnak s a vakok pesti intézetének 50—50 frtot. ** A „S Z e g e (1“ írja, hogy ifj. Gabriel János, kiről az a hír volt, hogy Königgratznél elesett, porosz fogságban „él és uralkodik,“ mint azt Szegeden lakó övéinek irta. ** Tóth József I.­Váradon vendégsze­repei Follinusz társulatánál. A közönség a jeles mű­vész minden föllépte alkalmával megtölti a színkört. Különben maga Follinusz úr sem panaszkodhatik a közönség pártfogása ellen. ** A „Székely néplap“ azt az örven­detes hírt írja, hogy a székely földön bő termés van, s minden földmivel elégedett. Az aratás már meg­kezdetett. ** Szegedről Írják: „Czimeg J­ ur, a „Szeged“ szerkesztője,e nagy magyar városban foly­vást olyan szerepet játszik, melyet nem igen lehet irigyelni tőle. Az már tudva van, hogy a dalegylet vá­lasztmányából közakarattal kirekesztették.Más ember az ily dolgot nem üti dobra , igyekszik, a­hogy lehet jóvá tenni, ő azonban közelebb is e sorokat iktató lapjába: „Sz. J. (a Sz. Híradó szerkesztője), B. G., Sz. E. tanítók R. és K. zenetanítók, T. M. és F. ipa­rosok, mint választm. tagok lennének tehát azon hő­sök, kik az ország és birodalom nem tudjuk hány ré­széből ide csődülve, kárhoztató ítéletet mernek mon­dani a „Szeged“ szerkesztője felett.“ Miután az e so­rokban lenézett választmányt 250— 300 dalegyleti tag bizalma választá, Czimeg úr újra kihívta maga ellen a szegedi közvélemény ítéletét. Kár, hogy nem nyug­szik, s hinti a konkolyt e derék és fölvilágosodott vá­ros országszerte híres tiszta búzájába.E­lést Velencében is tisztán lehetett hallani. A másik pillanatban más sáncokat robbantottak föl. Kilencszer hallatszott eget földet rázó dördülés. Emelte az éjjeli jelenet borzasztóságát a várművekben hátrahagyott számos lövet felrobbanása. Egy fél óra múlva csak tűztenger s az időnkint meggyűlt lövetek füstje mutatta a helyet, hol a szép erődök állottak. A kato­nák, kik részt vettek a rombolásnál, állítják, hogy a jelenet oly borzasztó nagyszerű volt, hogy a vér meg­fagyott ereikben és elfordultak, nehogy lássák a bor­zasztó légberöpüléseket. *** Gr. C­­­a­m Gátlásról az a hír, hogy a haditörvényszék fölmentette a vád alól, de azért pa­rancsnokságot nem bíznak rá. *** W i­n d i S C­ll g­r­it t­z herceget, több tiszt­társával, kik porosz fogságba jutottak, a poroszok szabadon bocsáták oly föltétel alatt, hogy ellenök nem fognak fegyvert. A poroszok mindenütt illedel­mesen bántak velök. Visszajövet a porosz király Zwittauban reggelire hívta őket, s szivarokkal kínálta. Bécsi hírek. *** A­­*Origói erődöket,melyek az osztrák és olasz határon az Ets és e folyó egyik mellékága közt uralgottak, miután most már nem voltak szükségesek, i. hó 9-én éjjel Bécsből jött rendeletre a légbe röpiték. A rendelet a legnagyobb sietséget parancsolta. Még az ágyukat sem szállíthatták el, hanem részint be­szögezték, részint a vízbe dobták. Mintegy 2000 má­zsa lőpor volt az erődökben , csak a különféle raktá­rakat kellett összeköttetésbe hozni, s az­után nagy menyiségű lőport elhinteni a teljes eredmény biz­tosítására. Esti 8 óra felé az őrség elvonult, csupán a mérnökök egy része s egy huszárosztály maradt ott. Rovigo lakosait 10 órakor roppant dördülés riasz­­otta meg. Az első erőd a jégbe röpült. A föld meg­­endült, egyetlen ablak sem maradt épen, s a dördü­­ külföld. *** A poroszok Frankfurtba, a szövetség fővárosába is bevonultak. Ez volt egyik fővágyuk. Úgy látszik, a szerencse az egész hosszú harcvonalon kedvez nekik. *** Stuttgart városát egészen felforgatta és hadilábra állította az az esemény, hogy egy katona f éjjel Bismarkot éltete.[Az őrjárat erre be akarta fogni,­­ a polgárság azonban meggátolta. Ebből zavar és ki­hágások fejlődtek ki, úgy hogy nem sokára fegyveres katonaság járkált az utcákon s megszuronyozta a lakosságot. Néhány lövés is történt. Egész utcai for­radalom fejlődött ki, melynek többen estek áldozatul. A­ katonaság másnap is töltött fegyverekkel,nagy csa­patokban járt az utcán. *** A porosz katonaságot így ír­ja le egy­ prágai levelező: „A huszárok vörös dolmányt fehér zsinórral (hasonlón a cs. kir. huszárokhoz) sötét­zöld lovagnadrágot vörös szegélylyel és fehér váll­szíjat viselnek. Fövegük magas csákóból áll, ellenző nélkül, jobb oldalán fehér kereszt, mely alatt hosszú, egyik oldalon vörös, másikon fekete szalag csüng. Fegyverük nehéz lovassági kard és karabély. (Neca gyúra fegyver.) Lovaik jól néznek ki,egyszerű fekete szerszámmal, csak a nyeregtakarón vannak cifrasá­gok. A gyalogság kék ruhát visel, egyenlő bőrsap­kákkal , minden rangfokozati jelvény nélkül. — Az egyenruhák a tábori élet folytán szemlátomást szenvedtek. — Mindnyája gyútó­fegyverrel van el­látva, a tisztek részint egyenes, részint görbe kardot viselnek, a gyalogok a legénységéhez hasonló táská­kat, csak kisebbeket és fekete bőrből készülteket. A landwehr-ezredeknek nincs zenebandájuk, hanem csak dobosaik és síposaik. E szervezet ottan igen célszerű lehet, de reánk nézve, kik jeles katona zenekarainkat megszoktuk, különös idegenszerű be­nyomást ten. A tüzérség sisakot visel, az ágyúkat hat ló húzza, s ezek többnyire nagy üregűek. A beteg­ápoló csapatoknak szintén sisakjuk van, s a beteg­­szállító kocsikon fehér nemzetközi semlegességi zász­lók lobognak; a legénység a mieinkhez hasonlóan vö­rös vagy fekete kereszttel jelzett karkötőt visel. A legénység kinézése jó, többnyire egész szakáll vi­sel, és közöttük egynéhány harcias alak tűnik fel. Többnyire idősebbek. Többekkel beszéltünk, kik már 12 év óta landvvedrek. Sokan hordják az utosó dán háborúban nyert kitüntető jeleket. A tisztek na­gyobb része még fiatal.“ A porosz katona jó szelle­me mellett bizonyít az, hogy aránylag igen kevesen esnek hadi­fogságba, s míg osztrák részről (a „Nord-­­ deutsche Alig. Zrg“ szerint) 35 ezer ember fogatott el, porosz részről a foglyok száma alig megy néhány százra. *** U j M­e d é­a St. Louis-ban (Missouri ál­lam) a díszes városi színház jún. 1-sején porrá égett. Ennek története van: Mauco Emilia k. a., a színház naiv színésznője, Bavievilie úrral, az igazgatóval gyöngéd viszonyban állott. Bavievilie úr azonban napról-napra hidegedett Mauco k. a. iránt, sőt néhány hét előtt a szerződést is felmondta neki. A k. a. csüg­gedt volt , nagyon meghalványodott. Egyik reggel Emilia komornája a helybeli lapot hozván be, úrnője azt olvasta belőle, hogy a hűtlen Baineville egy gaz­dag polgár leányával jegyet váltott. A komorna meg­esküszik reá, hogy úrnője elájult e hírre, s délig ma­gánkívül feküdt. Mauco k. a. ezentúl nyugodtnak mutatta magát, bár szívében Medéa szenvedélye há­borgott. Jún. 1-sejére volt kitűzve Baineville házas­sága. Az igazgatónak díszes szállása volt a színház előrészén, s ez segítette elő Emilia boszuját. Előadás után Manco k. a. a színpadon maradt, s midőn már mindenki eltávozott, a folyosók világításához szüksé­ges petróleumot a nézőtéren s karzatokon szétöntötte. Ezt meggyújtva, hirtelen a színpadra sietett, s ott a díszletek közé is üszköt vetett. A szinház előrészén vigan folyt a menyegzői ünnepély, s épen a vacsorá­nál ültek, midőn az abl­aokon füst kezdett betolong­ni, s valaki rémülve elkiáltotta, hogy a szinház ég. Még elég idő volt megmenekülni, a szinház azonban teljesen elégett. Manco kisasszonyt az egyik öltöző szo­bában összeégve halva találták. Önként választá-e halált, vagy nem tudott menekülni, senki sem tud­hatja. *** Az e k-c i I* k D S Z 0 k a t, melyek Ang­liából származtak Amerikába, s ott a szerecsenek ül­dözésére növelt vérebek kiképzése miatt nagyon el­terjedtek, az egyesült államok kormánya már régeb­ben eltiltotta, s tilalmát legújabban föleleveníté. — E cirkuszokban egy-egy ebet 25—30 patkánynyal, vagy 10—12 macskával viaskodtatták, s az alsóbb nép nagy kedvtöltéssel nézte. Múlt hó 10-én New- Yorkban a rendőrség erőhatalommal rombolta le a „zöld kacsához“ címzett szennyes fogadót, mely sok­szoros megbüntetés után is éj­jelenkint folyvást rendezett ily viadalokat. Ez épület cirkusza a pincébe költözött le, hol eléggé rejtve volt a rendőrség elöl. A láto­gatók az ivóteremből szállingóztak le, s a mulatság éjfél után kezdődött. E helyiség közepe egy ölnyi mélyedésű volt, párkánya éles szegekkel kiverve, hogy ha valamelyik állat ki akart volna szökni, itt fennakadjon. A mélyedés oldalai ajtócskákkal voltak tele, melyeken át a viadarok léptek be. Legelőször egy patkányt bocsátottak ki, melyet a macskák, ebek az ajtócskákból látva, azonnal a cirkuszba ugrasztot­tak s megkezdődött a viadal. E mulatságoknak mindig voltak nézői, leginkább az alsónéposztályból. — A nyelvágy sokat gyűjtött ide, mert a főérdek abból állt, hogy az ellenfelekre fogadtak. A „zöld kacsa“ eb-cirkusza még egy pár év előtt oly nyilvános és nevezetes volt, hogy majd minden utazó megfordult benne. *** A „Kölnische Ztg.“ azt írja, hogy a poroszok Königgrätz várát ostromolják. Erről ed­­digelé a bécsi lapok mélyen hallgattak. 120 ágyúval lövik a falakat már több nap óta. A vár már kapi­tulálni akart, de a feltételeket nem fogadták el a po­roszok. Azonban az osztrák parancsnok egy ajánla­tát elfogadták. A várban fogva tartott 200 poroszért megengedték, hogy 45 nehéz sebesült osztrák főtisz­tet, kik közül többen súlyos sebeket kaptak, az osz­trák táborba küldjék. Most az ostrom tovább foly, mily eredménynyel, nem tudni. r+ — bu6 — des sciences industrielles de Paris. i ősz h­aj többé. HT­­­ «A- J02 JW JE. I ből. Gyár: Rouenben, r. St.-Nicolas 39. fl pillanatnyi gyors, bármely árnyazatu, ff­tékony hatás nélküli festésére, b .valamennyi eddig használtak között.­­ BÖK JGZS. gyógyszerész urnái, király- s­­r. postán 20 krral több. | Császárfürdő Budán s a női és férfi-uszoda idényére igen mérsékelt előfizetési árszabással. — Átlátszó tiszta® 22° R. ásványvize, hűsítő zuhanyokkal, úszni tanulók számára különösen alkalmas,­ miután a melegebb vizben a tanuló tovább benmaradhat, és egyes mozdulatai átlát-Bs szók lévén a vizben, a mester által láttatnak. — Előfizetési jegyek mindennemű für-­­dőkre a császárfürdői pénztáraknál, Pesten, a régi német színházban, átellenben­ a „Magyar király“ vendéglővel, és az országúton „Zrinyi kávéház“ közelében Skoda H F. szivarárus boltjában kocsijegyekkel együtt válthatók ; Budán: bombatér,a Fischer szivarárus boltjában, és a Császárfürdőben a nagy gyógyudvari pénztárnál. E­ z hatóságilag engedményeztet zálogházi közvetítő-intézet, mindazon helybeli s vidéki t. c. feleknek a pesti k. zálogházbani ügyeit, miket azok ma­guk el nem végezhetnek vagy elvégezni nem akarnak, mint zálogházba szánt zálogok betevését, kiváltását, vagy átírását elvégezi. E szerint a legtávolabb vidékiek levelezés által a legnagyobb kényelem­mel használhatják a pesti zálogházat, ha t. i. bérmentes levelekben köztik megbizá­­sukat a „zálogházi közvetítő-intézet központi irodával”­ (lövész-utca 3. sz. a. k zálogház átellenében), a­mely iroda a legnagyobb biztosíték, 6s a szükséges hallgatógélg mellett, az alább elősorolt feltétek alatt lehető leggyorsabban teljesíti a megbízásokat. Az intézet, mely minden reá, avvagy fiókintézeteire bízott tárgyakért jól áll, a t. c. közönségnek 1) időt kimér, a mennyiben az intézet a k. zálogházban minden ügyeit el­végzi, s igy mindenki nyugodtan hivatásbeli foglalkozása után mehet; 2) kényelmet és könnyebbséget nyújt, mivel átvételi helyiségei minden városrészben léteznek, s így senki sem lesz kénytelen a városba fáradni; 3) teljes biztosságot nyújt a rábízott zá­logtárgyakra , pénzre, zálogjegyekre stb. nézve, mivel ez intézet hatósági felügyelet alatt áll; 4) pénzkimélést, mivel minden történhető megbíz­ást a zálogházban néhány új krajezszért elvégez ; 5 legszigorúbb hallgatást az intézetnek és különösen annak igazgatójának személyes, átadott megbízásokban. Az intézet ügyleti eljárásáért já­randó illeték következő : 1 utól—100 ftig, minden fttól 1 ujkr . 100 fttól—1000 ftig és fölebb minden fttól '/, ujkrajezár. Tulajdonos és felelős szerkesztő: TÓTH KÁLMÁN.— Kiadja és nyomatja EMICH GUSZTÁV magy. akad. nyomdász 1866.

Next