Fővárosi Lapok, 1866. július (3. évfolyam, 148-173. szám)
1866-07-18 / 162. szám
- Vidék. ** A 2 „Alföld“ írja, hogy a postán sebesültek részére szállított bármi küldemények bérmentesek, csak rá kell írni a címlapra: „Adomány a sebesültek számára.“ ** S.-A.-U j h e 1 J e n f. hó 12-én hunyt el Váradi Fekete Pál, munkás és közhasznú életének 81-dik évében. A régi jobb időkben a megyei közélet egyik buzgó munkása volt, éltefogytáig pedig egyik legderekabb honpolgár. ** Bajára 338 példányban járnak a hírlapok. Ezek közül 211 magyar, 144 német és 33 szerb. Az ottani lap e kimutatást következő szavakkal zárja be: „Meg kell jegyeznünk, hogy izraelita atyánkfiai csupán német lapokat járatnak, a magyarokat majdnem teljesen mellőzve.“ ** Klirényi Jakab, pécsi székesegyházi kanonok f. hó 11-én Pécsett elhunyt. Végrendeletében sok egyházi és jótékony célra hagyományozott; többi közt az országos tébolydának 100, a Sz.Lászlótársulatnak s a vakok pesti intézetének 50—50 frtot. ** A „S Z e g e (1“ írja, hogy ifj. Gabriel János, kiről az a hír volt, hogy Königgratznél elesett, porosz fogságban „él és uralkodik,“ mint azt Szegeden lakó övéinek irta. ** Tóth József I.Váradon vendégszerepei Follinusz társulatánál. A közönség a jeles művész minden föllépte alkalmával megtölti a színkört. Különben maga Follinusz úr sem panaszkodhatik a közönség pártfogása ellen. ** A „Székely néplap“ azt az örvendetes hírt írja, hogy a székely földön bő termés van, s minden földmivel elégedett. Az aratás már megkezdetett. ** Szegedről Írják: „Czimeg J ur, a „Szeged“ szerkesztője,e nagy magyar városban folyvást olyan szerepet játszik, melyet nem igen lehet irigyelni tőle. Az már tudva van, hogy a dalegylet választmányából közakarattal kirekesztették.Más ember az ily dolgot nem üti dobra , igyekszik, ahogy lehet jóvá tenni, ő azonban közelebb is e sorokat iktató lapjába: „Sz. J. (a Sz. Híradó szerkesztője), B. G., Sz. E. tanítók R. és K. zenetanítók, T. M. és F. iparosok, mint választm. tagok lennének tehát azon hősök, kik az ország és birodalom nem tudjuk hány részéből ide csődülve, kárhoztató ítéletet mernek mondani a „Szeged“ szerkesztője felett.“ Miután az e sorokban lenézett választmányt 250— 300 dalegyleti tag bizalma választá, Czimeg úr újra kihívta maga ellen a szegedi közvélemény ítéletét. Kár, hogy nem nyugszik, s hinti a konkolyt e derék és fölvilágosodott város országszerte híres tiszta búzájába.Elést Velencében is tisztán lehetett hallani. A másik pillanatban más sáncokat robbantottak föl. Kilencszer hallatszott eget földet rázó dördülés. Emelte az éjjeli jelenet borzasztóságát a várművekben hátrahagyott számos lövet felrobbanása. Egy fél óra múlva csak tűztenger s az időnkint meggyűlt lövetek füstje mutatta a helyet, hol a szép erődök állottak. A katonák, kik részt vettek a rombolásnál, állítják, hogy a jelenet oly borzasztó nagyszerű volt, hogy a vér megfagyott ereikben és elfordultak, nehogy lássák a borzasztó légberöpüléseket. *** Gr. Cam Gátlásról az a hír, hogy a haditörvényszék fölmentette a vád alól, de azért parancsnokságot nem bíznak rá. *** W in d i S Cll grit tz herceget, több tiszttársával, kik porosz fogságba jutottak, a poroszok szabadon bocsáták oly föltétel alatt, hogy ellenök nem fognak fegyvert. A poroszok mindenütt illedelmesen bántak velök. Visszajövet a porosz király Zwittauban reggelire hívta őket, s szivarokkal kínálta. Bécsi hírek. *** A*Origói erődöket,melyek az osztrák és olasz határon az Ets és e folyó egyik mellékága közt uralgottak, miután most már nem voltak szükségesek, i. hó 9-én éjjel Bécsből jött rendeletre a légbe röpiték. A rendelet a legnagyobb sietséget parancsolta. Még az ágyukat sem szállíthatták el, hanem részint beszögezték, részint a vízbe dobták. Mintegy 2000 mázsa lőpor volt az erődökben , csak a különféle raktárakat kellett összeköttetésbe hozni, s azután nagy menyiségű lőport elhinteni a teljes eredmény biztosítására. Esti 8 óra felé az őrség elvonult, csupán a mérnökök egy része s egy huszárosztály maradt ott. Rovigo lakosait 10 órakor roppant dördülés riaszotta meg. Az első erőd a jégbe röpült. A föld megendült, egyetlen ablak sem maradt épen, s a dördü külföld. *** A poroszok Frankfurtba, a szövetség fővárosába is bevonultak. Ez volt egyik fővágyuk. Úgy látszik, a szerencse az egész hosszú harcvonalon kedvez nekik. *** Stuttgart városát egészen felforgatta és hadilábra állította az az esemény, hogy egy katona f éjjel Bismarkot éltete.[Az őrjárat erre be akarta fogni, a polgárság azonban meggátolta. Ebből zavar és kihágások fejlődtek ki, úgy hogy nem sokára fegyveres katonaság járkált az utcákon s megszuronyozta a lakosságot. Néhány lövés is történt. Egész utcai forradalom fejlődött ki, melynek többen estek áldozatul. A katonaság másnap is töltött fegyverekkel,nagy csapatokban járt az utcán. *** A porosz katonaságot így írja le egy prágai levelező: „A huszárok vörös dolmányt fehér zsinórral (hasonlón a cs. kir. huszárokhoz) sötétzöld lovagnadrágot vörös szegélylyel és fehér vállszíjat viselnek. Fövegük magas csákóból áll, ellenző nélkül, jobb oldalán fehér kereszt, mely alatt hosszú, egyik oldalon vörös, másikon fekete szalag csüng. Fegyverük nehéz lovassági kard és karabély. (Neca gyúra fegyver.) Lovaik jól néznek ki,egyszerű fekete szerszámmal, csak a nyeregtakarón vannak cifraságok. A gyalogság kék ruhát visel, egyenlő bőrsapkákkal , minden rangfokozati jelvény nélkül. — Az egyenruhák a tábori élet folytán szemlátomást szenvedtek. — Mindnyája gyútófegyverrel van ellátva, a tisztek részint egyenes, részint görbe kardot viselnek, a gyalogok a legénységéhez hasonló táskákat, csak kisebbeket és fekete bőrből készülteket. A landwehr-ezredeknek nincs zenebandájuk, hanem csak dobosaik és síposaik. E szervezet ottan igen célszerű lehet, de reánk nézve, kik jeles katona zenekarainkat megszoktuk, különös idegenszerű benyomást ten. A tüzérség sisakot visel, az ágyúkat hat ló húzza, s ezek többnyire nagy üregűek. A betegápoló csapatoknak szintén sisakjuk van, s a betegszállító kocsikon fehér nemzetközi semlegességi zászlók lobognak; a legénység a mieinkhez hasonlóan vörös vagy fekete kereszttel jelzett karkötőt visel. A legénység kinézése jó, többnyire egész szakáll visel, és közöttük egynéhány harcias alak tűnik fel. Többnyire idősebbek. Többekkel beszéltünk, kik már 12 év óta landvvedrek. Sokan hordják az utosó dán háborúban nyert kitüntető jeleket. A tisztek nagyobb része még fiatal.“ A porosz katona jó szelleme mellett bizonyít az, hogy aránylag igen kevesen esnek hadifogságba, s míg osztrák részről (a „Nord- deutsche Alig. Zrg“ szerint) 35 ezer ember fogatott el, porosz részről a foglyok száma alig megy néhány százra. *** U j Me d éa St. Louis-ban (Missouri állam) a díszes városi színház jún. 1-sején porrá égett. Ennek története van: Mauco Emilia k. a., a színház naiv színésznője, Bavievilie úrral, az igazgatóval gyöngéd viszonyban állott. Bavievilie úr azonban napról-napra hidegedett Mauco k. a. iránt, sőt néhány hét előtt a szerződést is felmondta neki. A k. a. csüggedt volt , nagyon meghalványodott. Egyik reggel Emilia komornája a helybeli lapot hozván be, úrnője azt olvasta belőle, hogy a hűtlen Baineville egy gazdag polgár leányával jegyet váltott. A komorna megesküszik reá, hogy úrnője elájult e hírre, s délig magánkívül feküdt. Mauco k. a. ezentúl nyugodtnak mutatta magát, bár szívében Medéa szenvedélye háborgott. Jún. 1-sejére volt kitűzve Baineville házassága. Az igazgatónak díszes szállása volt a színház előrészén, s ez segítette elő Emilia boszuját. Előadás után Manco k. a. a színpadon maradt, s midőn már mindenki eltávozott, a folyosók világításához szükséges petróleumot a nézőtéren s karzatokon szétöntötte. Ezt meggyújtva, hirtelen a színpadra sietett, s ott a díszletek közé is üszköt vetett. A szinház előrészén vigan folyt a menyegzői ünnepély, s épen a vacsoránál ültek, midőn az ablaokon füst kezdett betolongni, s valaki rémülve elkiáltotta, hogy a szinház ég. Még elég idő volt megmenekülni, a szinház azonban teljesen elégett. Manco kisasszonyt az egyik öltöző szobában összeégve halva találták. Önként választá-e halált, vagy nem tudott menekülni, senki sem tudhatja. *** Az e k-c i I* k D S Z 0 k a t, melyek Angliából származtak Amerikába, s ott a szerecsenek üldözésére növelt vérebek kiképzése miatt nagyon elterjedtek, az egyesült államok kormánya már régebben eltiltotta, s tilalmát legújabban föleleveníté. — E cirkuszokban egy-egy ebet 25—30 patkánynyal, vagy 10—12 macskával viaskodtatták, s az alsóbb nép nagy kedvtöltéssel nézte. Múlt hó 10-én New- Yorkban a rendőrség erőhatalommal rombolta le a „zöld kacsához“ címzett szennyes fogadót, mely sokszoros megbüntetés után is éjjelenkint folyvást rendezett ily viadalokat. Ez épület cirkusza a pincébe költözött le, hol eléggé rejtve volt a rendőrség elöl. A látogatók az ivóteremből szállingóztak le, s a mulatság éjfél után kezdődött. E helyiség közepe egy ölnyi mélyedésű volt, párkánya éles szegekkel kiverve, hogy ha valamelyik állat ki akart volna szökni, itt fennakadjon. A mélyedés oldalai ajtócskákkal voltak tele, melyeken át a viadarok léptek be. Legelőször egy patkányt bocsátottak ki, melyet a macskák, ebek az ajtócskákból látva, azonnal a cirkuszba ugrasztottak s megkezdődött a viadal. E mulatságoknak mindig voltak nézői, leginkább az alsónéposztályból. — A nyelvágy sokat gyűjtött ide, mert a főérdek abból állt, hogy az ellenfelekre fogadtak. A „zöld kacsa“ eb-cirkusza még egy pár év előtt oly nyilvános és nevezetes volt, hogy majd minden utazó megfordult benne. *** A „Kölnische Ztg.“ azt írja, hogy a poroszok Königgrätz várát ostromolják. Erről eddigelé a bécsi lapok mélyen hallgattak. 120 ágyúval lövik a falakat már több nap óta. A vár már kapitulálni akart, de a feltételeket nem fogadták el a poroszok. Azonban az osztrák parancsnok egy ajánlatát elfogadták. A várban fogva tartott 200 poroszért megengedték, hogy 45 nehéz sebesült osztrák főtisztet, kik közül többen súlyos sebeket kaptak, az osztrák táborba küldjék. Most az ostrom tovább foly, mily eredménynyel, nem tudni. r+ — bu6 — des sciences industrielles de Paris. i ősz haj többé. HT «A- J02 JW JE. I ből. Gyár: Rouenben, r. St.-Nicolas 39. fl pillanatnyi gyors, bármely árnyazatu, fftékony hatás nélküli festésére, b .valamennyi eddig használtak között. BÖK JGZS. gyógyszerész urnái, király- sr. postán 20 krral több. | Császárfürdő Budán s a női és férfi-uszoda idényére igen mérsékelt előfizetési árszabással. — Átlátszó tiszta® 22° R. ásványvize, hűsítő zuhanyokkal, úszni tanulók számára különösen alkalmas, miután a melegebb vizben a tanuló tovább benmaradhat, és egyes mozdulatai átlát-Bs szók lévén a vizben, a mester által láttatnak. — Előfizetési jegyek mindennemű für-dőkre a császárfürdői pénztáraknál, Pesten, a régi német színházban, átellenben a „Magyar király“ vendéglővel, és az országúton „Zrinyi kávéház“ közelében Skoda H F. szivarárus boltjában kocsijegyekkel együtt válthatók ; Budán: bombatér,a Fischer szivarárus boltjában, és a Császárfürdőben a nagy gyógyudvari pénztárnál. E z hatóságilag engedményeztet zálogházi közvetítő-intézet, mindazon helybeli s vidéki t. c. feleknek a pesti k. zálogházbani ügyeit, miket azok maguk el nem végezhetnek vagy elvégezni nem akarnak, mint zálogházba szánt zálogok betevését, kiváltását, vagy átírását elvégezi. E szerint a legtávolabb vidékiek levelezés által a legnagyobb kényelemmel használhatják a pesti zálogházat, ha t. i. bérmentes levelekben köztik megbizásukat a „zálogházi közvetítő-intézet központi irodával” (lövész-utca 3. sz. a. k zálogház átellenében), amely iroda a legnagyobb biztosíték, 6s a szükséges hallgatógélg mellett, az alább elősorolt feltétek alatt lehető leggyorsabban teljesíti a megbízásokat. Az intézet, mely minden reá, avvagy fiókintézeteire bízott tárgyakért jól áll, a t. c. közönségnek 1) időt kimér, a mennyiben az intézet a k. zálogházban minden ügyeit elvégzi, s igy mindenki nyugodtan hivatásbeli foglalkozása után mehet; 2) kényelmet és könnyebbséget nyújt, mivel átvételi helyiségei minden városrészben léteznek, s így senki sem lesz kénytelen a városba fáradni; 3) teljes biztosságot nyújt a rábízott zálogtárgyakra , pénzre, zálogjegyekre stb. nézve, mivel ez intézet hatósági felügyelet alatt áll; 4) pénzkimélést, mivel minden történhető megbízást a zálogházban néhány új krajezszért elvégez ; 5 legszigorúbb hallgatást az intézetnek és különösen annak igazgatójának személyes, átadott megbízásokban. Az intézet ügyleti eljárásáért járandó illeték következő : 1 utól—100 ftig, minden fttól 1 ujkr . 100 fttól—1000 ftig és fölebb minden fttól '/, ujkrajezár. Tulajdonos és felelős szerkesztő: TÓTH KÁLMÁN.— Kiadja és nyomatja EMICH GUSZTÁV magy. akad. nyomdász 1866.