Fővárosi Lapok, 1866. július (3. évfolyam, 148-173. szám)
1866-07-18 / 162. szám
A Herkules-fürdőből, Mehádia mellett. (Jul. 12-én.) I. Kik itt a Cserna gyönyörű partjain, sziklahegyek közé szorítva, úgyszólván tündérvilágban élünk , nem büszkén, de inkább kérdő arccal kiáltunk fel olykor: „Ez is a mienk!“ Mehádia „katonai határőrvidék.“ Innen ered részünkről az a nagy ismeretlenség, mely szemben hazánk legszebb és legáldottabb fürdőjével, más körülmények között megbocsáthatlan volna. Én képét akarom adni e fürdőnek, s röviden vázolni a jelen idényt. Krassó megyétől keletre s Havasalföld tőszomszédságában, a déli (erdélyi) Kárpátok végkifolyásaként nyúlik el a Cserna völgy, igy neveztetve a közepén lezúgó hegyi pataktól, mely idegen földön ered ugyan, de pályája szebb részét a mi területünkön futva meg, O-Orsovánál a Dunába szakad. Orsovától fölfelé harmadfélórányira fekszik Mehádia; maga a fürdő azonban, mely a rómaiak után ma is Herkules-fürdő nevet visel, Mehádiától még egy órányira esik, a Csernavölgyben. Az ideutazás három felől eszközölhető: Pest- Báziás-Orsova, Lugos Karánsebes, vagy Oravica- Stájerlak-Bosovicson keresztül és bárha mind a három remek út, elsőséget mégis a báziás orsovainak kell adnunk, a királyi Dunafolyam egész mentében. ( ez nagy szó !) Itt nyílik alkalom annak legszebb részét megláthatni. Kezdetben, noha a hegyek már mindkét oldalon jó magasak, a völgy még eléggé nyílt.-Moldovát elhagyva, hajónk gyorsan közélg a Babokáj szirtekhez, hol — régi szokás szerint — a hajósok az először arra utazó társaikat rendesen leöntik vízzel, s aztán áldomást isznak. (Hihetőleg az itt már nagy vízi akadályokat képező szirtek szerencsés legyőzése szolgáltatott erre kezdetben alkalmat.) Drenkován túl a szirtek anyira kiállók és sütűek a Dunában, hogy az utasokat a nagy gőzösökről többnyire kisebbekre szállítják. Előképet szerezhetünk itt az úgy nevezett Vaskapuról, megdöbbenéssel szemlélve a lefelé rohanó habok örökös és kiengesztelhetlen harcát az ellenálló szíriekkel. Feledém említeni, hogy Babokájon alól láttam Kolumbács várát is. Ez a szerb oldalon fekszik, s régi regényes külsővel bir. Itt és a szemben fekvő barlangokban van kiirthatlan fészke a hírhedt kolumbácsi legyeknek. Drenkován túl a Duna-völgy mindinkább szűkül. Vannak helyek, hol az egész szélesség felét sem éri el a Budapest közöttinek. Jobbról-balról a legfestőibb hegyek szegélyzik közvetlen a víz partjait, s a gyors fordulatok miatt néha az egész folyam úgy tűnik föl, mintha egy minden oldalról elzárt tó közepén hajóznánk. Egyes kopár szirt-tömbök vadregényesen tűnnek föl a szédítő magasból, közöttük buja erdő tenyész. Ily helyeken, hol az örökös csöndet csak a hajó kerekének egyhangú zúgása zavarja, s hol régi történetek megvonulva élnek, ily helyeken utazni lehetetlen a nélkül, hogy az ember szive sebesebben ne dobogjon, s elméjét emelkedett gondolatok ne tartsák ébren. Különösen pedig mi, magyarok, büszkék is lehetünk, mert itt nyúlik el (Báziástól Orsováig, sőt azon túl is az oláh határig) a világhírű „Széchenyi út“, sok helyütt egészen a sziklákba vágva. T raján remek hadi útját, mely közel 18 század előtt itt a folyam jobb partján épült, az idő már nagy részt megsemmisítő .Széchenyi útja úgy látszik, az utókor előtt hosszabb ideig fogja hirdetni a legnagyobb magyar teremtő lángeszét. Orsováról, mielőtt az ott rendelkezésre álló a la váci frakkereken Mehádiának folytattam volna az utat, kirándulást tevek a két órányira fekvő Turnu- Severinbe. Ez egy nagy jövővel bíró román város. A kirándulást ide minden magyarnak több oknál fogva ajánlom. Először is könnyű szerrel fogalmat szerezhet magának a primitivitásukból kibontakozni kezdő román vidéki városokról. Továbbá útjába esik a Vaskapu ; ezen innen az Uj-Orsova név alatt ismert törökvár a Duna közepén, szigetre épitve, s a szerb partról is megerősítve ; végre, hogy többet ne említsek : a kápolna, melyet az 1853 ban itt megtalált magyar korona és jelvényei emlékéül 1856-ban emelték „Szűz Mária, Magyarország patrónusa“ tiszteletére. Az egész igen egyszerű, keleti szélben van építve. Belől a leshely mélyében gránit táblán a fönt elmondott rövid történet olvasható, s a korona és jelvényei magas domborműként kifaragva szemlélhetők. Szemben a bejárattal sz. Mária alakja.• Az országúttól 200 lépésnyire fekszik e sacellum, négysoros jegenyefa alléé vezet hozzá, s O-Orsovától kis félórányira van. Az ott állomásozó határőrvidéki katonák bárkinek is kinyitják, csupán az ott fekvő emlékkönyvbe nem írhatja be többé senki nevét, mert hiányzik belőle a papiros, a csak a táblája van meg. S most induljunk a Herkules-fürdőbe. Kevés figyelemre méltatva a közbeeső Pecsineszka nevű állomást, hol a Béla-Réka (fehér) a Cserna (fekete) folyóval egyesül, áttérünk a célunkhoz vezető útra. A völgy ismét mindinkább szűkül, a hegyek egészen azt a fölséges alakot öltik föl, melyet a Dunamentén föntebb leírtam, a Cserna majdnem szakadatlan zuhatagként foly alá, mígnem egy csinos lánchidhoz érünk, melyen átkelve már érezzük, s minden mutatja, hogy benn vagyunk a nagyszerű fürdő területén. Kíváncsiságunk a tetőpontra hág. Föl vagyunk jogosítva valami meglepőt várni, még néhány perc, s amit látunk , megbűvölő. Minden várakozásunkat felülmúlja e hely. Csak lassanként kezdjük megszokni szépségét. Lakást keresünk, s midőn az utiport is leverve magunkról, az esti zene hangjainál a sétáló közönség közé vegyülünk, még ha boldogtalanok volnánk is,a természet e szép ölében elégülteknek érezzük magunkat. Ilyen hely Mehádia, melynek részletes leírását közelebbi levelemre kell hagynom. Reményi K. 355 - Az akadémia hétfője. (Szabó meteorkövei. Kubinyi öröme. Kruspér hanglejtése. Stylisztikai fegyelmetlenség.) (átb.) Két könyvismertetés, semmi egyéb. Szabó József lev. tag ügyes előadással elmondja, mit tartalmaz a „Mathematikai a természettudományi közlemények XIV. kötete, melyet az illető akadémiai bizottság kiadása mellett ő szerkeszt Érdekes szakmunkák lehetnek, legalább Szabó úr dicséri, s ő bizonyosan jobban ért hozzá, mint mi, laikusok. Tartalma gazdag, terjedelme 32 ív rajzokkal s egy naptérképpel. Az ismertetés befejeztével újra a múltkori knachinai meteorkö jött szóba. Szabó Józsefnek sikerült 27 darabot megszerezni az illető észleletek megtétele végett, melyekből vagy 13-at az akadémiának ajándékoztak. E tünemény egyébiránt az eddigi tudomás szerint 50 darabon felül hullatott ilyet alá. A 13 darab közül Szabó indítványára a londoni, párisi, philadelphiai, washingtoni, s new-orleansi tudományos testületeknek is fognak egy-egy darabot küldeni, a többi a múzeum és egyetemé lesz. Kubinyi Ágoston úr megörül, s köszöni a múzeum nevében. Hála istennek! legalább egy darabbal több fogja a rendező kezét várni. Most a második ismertetés kerül szőnyegre. Kruspér István lev. tag a „Metereologiai füzetek“ legújabbikáról beszél, vagy jobban mondva olvas, vagy legjobban mondva énekel. Hanglejtése elégie dydaktikus. E füzet Mayer Lamberg, volt budai csillagásznak 1840—48-ban tett hévmérséki jegyzeteit tartalmazandja, melyeket Kruspér úr épületes hasábokba rendezett el, kétségkivüli nagy fáradsággal. „Jó falat“ lesz a szakembereknek. Végül pár édektelen folyó tárgy került elő. A titkár felolvassa a helytartótanács egy iratát, melylyel a komáromi főorvosnak az ott f. é. ápril 27-én történt földrengés felöli észleleteit „átszármaztatja.“ Than Károlyt pedig a math. és természettudományi bizottság tagjául választják meg. Még csak egy megjegyzést. Tudtunk szerint a tud. akadémia egyik fő célja a magyar nyelv mivelése, tisztántartása és stylisztikai továbbfejlesztése. Franciaországban az „Institute“ meg is felel e hivatásának. Akadémikus — tiszta, nyelvtanilag helyes irány nélkül : a francia előtt merő lehetlenség. Nálunk ez nincs igy. „Bepakolni“ — bemálházni helyett üté meg ma is fülünket. Hagyján! hanem midőn „sok hibák“-ról, „számos visszaélésekéről van szó az akadémiában, s midőn az eféle hibák nemcsak beszéd közt fordulnak elő, de az értekezések is hasonló hibák zajától hemzsegnek, méltó sajnálkozást kell e stylisztikai fegyelmetlenség fölött éreznünk. Roszul „néz ki“ a dolog Dániában ! * Nevezetes vendégek érkeznek naponként Pestre. Itt vannak már herceg Hohenlohe, a császári udvarnagy, továbbá a két vén tábornagy: gr. Wratislaw és báró He sz. Az udvari testőrség is egészen megérkezett. * A nemzeti színházat az „Afrikai nő“-vel nyitják meg, átalános bérletszünettel, a sebesültek javára. * A koronaherceg — kíséretével együtt — megtekinté már a zugligetet, városerdőt, s a nép néhány helyen megéljenző. * A sebesültek nagy része óhajtja az olvasmányokat. Szerkesztőségünkből ezután oda küldözzük az átolvasott lapokat, s ha a többiek is ugyanezt teszik, akkor lesz elég olvasmányuk. * Az erdélyi udv. kancellária négy szobát bérelt ki a budai várban fekvő Peregriny-féle házban. * Egy jeles fiatal gazdász hunyt el e napokban Pesten: Markusovszky Gusztáv, egykor a magyaróvári intézet egyik kitűnőbb növendéke, ki később ösztöndíjjal ment a hohenheimi híres iskolába, több év folytán sokat utazott külföldön, különösen Angol és Skótországban,s végre hazatérve,az ifj. Zichy Miklós gróf jószágainak igazgatója lett Uj-Szőnyön. Sajnos, hogy ily korán elköltözött. * Gróf Karácsonyi Guidóné 500 ftot, gr. Festetich Dénesné pedig 100-at adott a sebesülteknek. Utóbbi kikötő, hogy szivarokra és hűsítőkre adja. * Egy orvos-növendék, ki már több évig nevelősködött, s itt Pesten a lefolyt tanévben egy nőneveldében is mint tanító működött, helyben egy nevelői állomást keres. Oktatást adhat minden gymnasiális tudományban. Fölkereshető tek. Kéler László ügyvéd urnái, ősz utca 28. sz. * A gőzhajók pár nap óta Pestről csak Pozsonyig járnak. * Amegint hallatszik a panasz, hogy bár a zugligeti út bérlője — a tanács nevében — minden utastól egy krajcárnyi díjat vesz, mégsem öntöztet eléggé, s nagy a por. A „M. V.“ újdondásra beszéli, hogy Bernáth Gazsi a múzeum számára tartogatja kalapját, mely egy ki és bekocsizás rövid ideje alatt tökéletesen petrifikálódott. * Az „Idők Tanúja“ fölsóhajt, hogy a „Pesther Lloyd“ nagyon germanizálja Pestet, s csak abban lát némi vigaszt, hogy ez a német lap is magyar szellemű; de épen ezért megvárná tőle, hogy mielőbb magyar és német nyelven jelenjék meg, s szoktassa a pesti polgárságot a magyar olvasáshoz. Hogy érti ezt , nem részletezi. Kétnyelvű kiadást óhajt-e, ami nagyon sokba kerülne, vagy pedig hogy az egyik hasáb német, a másik magyar legyen? A „Lloyd“ kedveltségének egyik oka — nézetünk szerint — a gondos szerkesztésen kívül az, hogy az egyetlen közlöny, mely esti lapot is ad. Ez pedig most nagyon kapós. Csak a nemz. színház melletti trafikban délutánonként két-háromszáz példányt adnak el belőle. * Kényi úr „Izraelita közlönye“ nem szűnik meg. * Két porosz kémet Pesten és a palotai vaspálya állomásnál elfogtak. Budán ülnek. * Felszólítás. Miután a pesti szegénygyermekkórház javára rendezett sorsjáték húzása f. hó 7-én hatósági ellenőrködés mellett megtörtént, tisztelettel kéretnek mindazon hölgyek és urak, kik az átvett sorsjegyek árát még eddig be nem fizették, szíveskedjenek ezt mielőbb hozzám (múzeumi épület, 13. sz. ajtó) beküldeni. Pesten, 1866. julius 16. Czanyuga József pénztárnok. * AZ á S 0 dik közlemény a nemzeti képcsarnok-egylettől. — Császárné Ő Felsége képének a magyar n. múzeum részére megszerzése végett újólag következő adományokat küldöttek be : gr. Wenckheim Krisztina 80 frt ; Pest-város 50 frt; Göndöcs Benedek 20 frt; Gölniczbánya város 15 frt ; gr. Dessewffy Gyula, Drasche Henrik, Fogarassy Mih. érd. püspök, a Csanádi káptalan, a pesti hentes-céh, mindenik 10 ft.; hg Breczenheim Karolina, Drasche Gusztáv, Fuchs Ignác, Gschwindt Mihály, Hampel Antal, Huszár Károly , Igló városa ; Kazinczy András, b. Mednyánszky Dénes, Rottenbiller Lipót, b. Skribensky Fülöp, Strohmayer Ferenc, gr. Széchényi Pál, Sztankovánszky Imre, Tallián János, Vizsolyi Gusztáv, gr. Zichy Henrik, mindenik 5 ft; Füleky György, Gross Ján. Ferenc, mindenik 2 ft; Balásházy József, Bessenyey Gábor, Diószeghy Ferenc, Ecsedy Tamás, Eperjessy István, Füzesséry Bertalan, a budai hajógyár, Hudich Ján., Képes Ferenc, Lisznyay N., Nagy Gyula, ifj. Nyomárkay Józs., mindenik fj. Baráth Miklós, Boross Gyula, Csörgeö Ödön, Eöri F. Miklós, Eperjessy Imre, Fekete Józs., Kelemen Ant., ,Kutka Kár., Lindmayer Ist., Meskó Kár., névtelen Obudán, Novák Gyula, Nyomárkay Ant., Obláth Mór, Olcsváry Bert., Széchy Mih. és Weisz Ármin, mindenik 50 kr.; Fekete Ján. és Kiss Károly, mindenik 40 kr. Kelt Pesten 1866. julius 12-én, Mátray Gábor, egyesületi titoknok. Fővárosi hírek. * Deák Ferenc pár nap előtt utazott el Puszta-Szent-Lászlóra. * A népszínházban jövő vasárnapra nagy hangversenyt terveznek, a sebesültek javára. Kik vesznek benne részt, nem tudjuk. * Egy érzékeny szivü postahivatalnok a háború szerencsétlenségei miatt úgy elbúsulta magát, hogy — amint írásban hátra hagyta — egész kín lett neki az élet, s ennélfogva a múlt héten a budai hegyek közt felakasztó magát. * A harc súlya nyomja a „Magyar Bazárét is. Nevezetesen a közlekedés végkép fölakadván Lipcsével, honnan e lap fametszeteit kapta, legközelébb csak a „Melléklapot“ állithatá ki csinos divatképpel. Az igy elmaradt íveket a szerkesztőség pótolni ígéri, mihelyt a közlekedés helyre áll. Addig csak melléklappal szolgálhat. A harc kezdete óta a berlini német „Bazár“ sem "jár hazánkba, valószínűleg sok magyar hölgy mély bánatára. *